Balázs Péter: A miniszterelnök egy döglött lóról sem tud már leszállni

Posted by
Sebes György
>Magyarország számára már konkrét károkat okoz az elszigeteltség, amelybe a jelenlegi hatalom kormányozta. Többek között így reagált Balázs Péter, volt külügyminiszter és uniós biztos arra, hogy Orbán Viktor újabb támadást intézett Brüsszel ellen. Szerinte ez egy elkeseredett ember védekezése, miközben minden téren vesztésre áll. A miniszterelnök egy döglött lóról sem tud már leszállni – mondta a Hírklikknek.

 A meghirdetett népszavazás már nyílt hadüzenetet jelent az Európai Uniónak? 

– Inkább elkeseredett védekezésnek nevezném. Egy reménytelenül sarokba szorított ember próbálkozása, hogy valamiképpen javítson a helyzetén. Ez nem lesz könnyű, hiszen egymás után kapta a különböző ütéseket. A legutóbbi a Pegasus-botrány, amely nagyon nagyot szólt és egyelőre még nem látható, mi minden derül majd ki vele kapcsolatban és hová vezetnek a szálak. Közvetlenül előtte történt, hogy felfüggesztették az uniós helyreállítási pénzek folyósításáról folytatott tárgyalásokat. Ha pedig mindez még nem lenne elég, közben Brüsszelben kiadták a jogállamiságot értékelő éves jelentést, amely megállapította, hogy Magyarországon négy területen is megmaradtak súlyos hiányosságok. Orbán Viktor tehát egymás után kapja a gólokat, miközben nincs már mögötte az Európai Néppárt, amelyből a Fidesz távozásra kényszerült, szeptemberben pedig lelép a színről Angela Merkel német kancellár is, aki tompította a kritikákat. Vagyis egyre reménytelenebb a helyzete. Mindez magyarázhatja, miért állt elő a népszavazással, benne ezzel a nagyon erőltetett témával, amit már egyszer lejátszott, hiszen az Európai Bizottság is cáfolta Orbán állításait. A miniszterelnök egy döglött lóról sem tud már leszállni.

– Ha valóban csak védekezik, mi a haszna belőle?

– Itt már nem a haszon áll a középpontban. Ha így lenne, akkor végső célnak a jövő évi választás sikerét tekinthetnénk. Orbán Viktornak ugyanis mindennél fontosabb, hogy ellássa témákkal és valamilyen érvanyaggal a táborát. Csakhogy itt már nem a haszon szerzéséről van szó, hanem a károk lehetséges csökkentéséről. A hatalom köreiben nagyon megijedtek ettől a Pegasus-ügytől. Arra sem számítottak, hogy ez a lehallgatási ügy egyáltalán nyilvánosságra kerül.

– De megtörtént és így az a kérdés, hogy ki lehet-e valamiképpen védeni?

– Szerintem nem. Nagyon jellemző, hogy a hirtelen kitalált forgatókönyv szerint minden kormánytag azzal érvel, hogy nem történt illegális lehallgatás. Vagyis a lehallgatás tényét nem cáfolják, csak azt tagadják, hogy illegális lett volna. Az pedig ma már egyértelmű, hogy lehallgattak embereket és azt valamilyen módon legalizálták is. A jogászaik feladata most, hogy ezt igazolják. Ami egyébként nem nehéz, mivel Magyarországon nagyon laza a lehallgatás engedélyezésének szabályozása. Másutt sokkal szigorúbb előírásokat követnek.

– Bele lehet bukni ebbe a botrányba?

– Demokratikus államokban igen.

– És Magyarországon?

– Attól tartok, nem. Tapasztalhattuk, hogy ebben az országban sok mindenbe eddig sem lehetett belebukni. Abba például, hogy a miniszterelnök veje közbeszerzésen egymás után nyeri a közvilágítási tendereket és rossz minőségű lámpákat szállít. Ez csak egyetlen példa arra, amibe másutt már régen belebuktak volna. De hosszan lehetne sorolni a hasonló eseteket.

– Akkor mi lehet egy ilyen botrány kimenetele? 

– Az, hogy itthon a nyilvánosság értesül konkrét ügyekről, tehát például arról, hogy kiket hallgattak le. Külföldön pedig fokozódik az ország elszigeteltsége, ami már így is veszélyes szintre került. Nem kétséges, hogy ez konkrét károkat okoz Magyarországnak.

– Ezt jelzi az unió éves jogállamisági jelentése is, amely egy állapot leírása. Konkrét hatása viszont nincs az eseményekre. Számít akkor valamit?

– Konkrét hatása egyelőre valóban nincs, de az számít, hogy egy újabb látlelet készült Magyarországról. Megerősítette azt, amit sokan tudtak és tudtunk. Az pedig, hogy ezt az Európai Unió szintjén kimondják, alapul szolgálhat későbbi szankciók számára. Már annak is szankció-íze van, hogy felfüggesztették a helyreállítási alappal összefüggő tárgyalásokat. Ez gyanús, hiszen világszerte nagyon erős sajtója van annak, hogy Lengyelország és Magyarország esetében el kell jutni a szankciókig, mert ezek a kormányok másból úgysem értenek.

 Orbán Viktor népszavazási bejelentéséből látszott, hogy igyekszik úgy tenni, mintha mi sem történt volna, mintha ő lenne nyerő helyzetben. 

– Sőt, a történteket kifejezetten támadásnak, agressziónak állítja be, amivel szemben ő védi az országot. Már eleve ködös az ellenfél felfestése. Az egész konstrukció Brüsszelről és az európai bürokratákról szól. Az Európai Unió nevét ki sem ejti a száján. Azt próbálja bemagyarázni, amit az unió már egy hete hivatalos közleményben cáfolt, hogy Brüsszel LMBTQ-aktivistákat akar beküldeni az iskolákba, óvodákba. Mindez szembemegy a józan ésszel és a valósággal. Vagyis egyre kevésbé hiteles, sokáig már nem tudja csinálni.

– De vajon a híveit meg lehet győzni arról, hogy ez csak egy álca, egy terelés?

– Már sokan rámutattak, hogy a népszavazáson lényegében okafogyott kérdéseket akar feltenni. Mind az öt kérdés csupa szamárság. Jellemző, hogy közülük három a nem megváltoztatásával foglalkozik. Utánanéztem: 25 és 40 ezer közötti szülésre jut egy transznemű eset. Tavaly Magyarországon nem egészen 100 ezer gyerek született, tehát évente két-három ilyen eset van. Ez nem tömegeket érintő probléma, hanem kiszámított hangulatkeltés. Akárcsak a sokat vitatott pedofil-törvény, amely a gyermekvédelem ürügyén megpróbál hangulatot kelteni a szexuális mássággal szemben. Az a szomorú, hogy ebből kampánytémát lehet kreálni egy országban, miközben az embereknek egészen mások a problémái. Egy felelős kormánynak pedig valódi gondok valódi megoldásával kellene foglalkoznia.

– Akkor ez a próbálkozás mennyire és főleg meddig lehet sikeres?  

– Ez már csak azok körében lehet sikeres, akik a végletekig hisznek Orbánnak és Orbánban. Vagyis csak a saját táborában jelenthet muníciót. Akik egy picit is tudnak gondolkodni, azok között nem ér el hatást. De az is jellemző, hogy ily módon a tábora egyre erősebben tolódik a jobbszélre, ahol már csak egyetlen konkurense maradt, a Mi hazánk nevű szélsőjobboldali párt. Ami most történik, az egyre reménytelenebb védekezést tükröz. Egy sarokba szorított, vesztésre álló kormány kapálódzása.

A Hírklikk interjúja

Címkép: Halász Géza gifje