A kormánytisztviselőknél is tehet baráti látogatást a Pegasus

Posted by

A Hungarian Spectrum cikkének magyar változata

S. Balogh S. Éva
>Csak idő kérdése volt, hogy a kíváncsiak mikor bogarásszák át a mintegy 300 telefonszámot, és mikor fedeznek fel olyan neveket, akiket soha nem gondoltak volna, hogy az Orbán-kormány illegális lehallgatásának potenciális áldozatainak listáján találnak. Olyan kormánytisztviselőkről beszélek, akiket valamilyen okból esetleges kormányellenes tevékenységgel gyanúsítottak, vagy egyszerűen csak nem voltak elég lojálisak a rezsimhez.

Az eddigi legérdekesebb eset Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának esete, aki hosszú éveken át különböző minőségében foglalkozott a Paksi Atomerőművel kapcsolatos műszaki ügyekkel. Mindig is olyan embernek tűnt, aki lelkesen hitt abban, hogy a világ energiaszükségletét nem lehet kizárólag megújuló energiaforrásokból fedezni, ezért mindent meg kell tenni, hogy több atomerőművet építsenek. Sokakkal ellentétben ő még Paks II. szükségességében is hitt, és kész volt csatlakozni az Orbán-kormányhoz, hogy felügyelje az építési projektet, amelyet a Roszatom, egy orosz állami vállalat valósítana meg.

Aszódi nem rendelkezett erős politikai kötődéssel, ezért 2003 májusában elfogadta a Csillag István, a Medgyessy-kormány SZDSZ-es gazdasági és közlekedési minisztere által felajánlott miniszteri biztosi posztot, amelyet a paksi atomerőmű felügyeletére ajánlott neki Csillag István. Ezt a tisztséget alig több mint egy évig töltötte be. 2014-től ismét kormánybiztos lett, ezúttal az Orbán-kormányban Lázár János alatt, és ő lett a főtárgyaló a Roszatom vezetésével.

2018-ra a magyar média tele volt a Paks II. atomerőmű építésének nehézségeiről szóló hírekkel. Vlagyimir Putyin egyre bosszúsabb volt a késések miatt. Ekkor Orbán úgy döntött, hogy Paks II-nek külön minisztériumra van szüksége egy régi paksi kéz, Süli János vezetésével, aki 2017 áprilisában lett a paksi két új blokk tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.

Aszódi és új főnöke ritkán értettek egyet. Aszódi kirúgása idején írtam egy posztot “Paks II. erőmű, malomkő Orbán Viktor nyakán” címmel, amelyben megjegyeztem, hogy a kettejük közötti összeütközés nagyjából elkerülhetetlen volt, mert “Aszódi nagyon is az az akadémikus típus, aki elemében volt, amikor nyilvános fórumokon vitázott az atomenergia előnyeiről”, míg “Süli az a fajta ember, aki otthonosan érzi magát egy kocsmában, amikor a régi szép időkről beszélget a volt alkalmazottaival”.

Aszódi kirúgása tehát a felszínen úgy tűnt, hogy a miniszter és az államtitkára közötti személyes összeférhetetlenség eredménye. Süli megelégelte, hogy Aszódi egyes döntéseivel szemben kifogásokat emelt. Ma azonban, miután kiderült, hogy Aszódi kormányzati telefonszáma is szerepelt a valószínűleg kompromittált számok listáján, hajlamos vagyok felülvizsgálni az ügyről alkotott kezdeti ítéletemet. Bár minden médium hangsúlyozza, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint nincs bizonyíték arra, hogy bármelyik számot valóban kémkedtek volna, a Direkt36 joggal hangsúlyozza, hogy az a néhány telefon, amelyet valóban ellenőriztek, mind korábbi behatolásra utaló jeleket mutatott. Ráadásul az, hogy a kormány minden ok nélkül gyűjtene telefonszámokat, egyszerűen nem ésszerű feltételezés.

Egy titkosszolgálati szondát, amely a Pegasust vagy bármilyen más behatolási módszert használ, bizonyára a legmagasabb szinten jóvá kellett hagyni. Gyanítom, hogy az ötlet Sülitől származhatott, aki valószínűleg gyanakodott Aszódira, akinek a projektben való érdekeltsége szigorúan tudományos volt. Ahogy Aszódi egy interjúban közvetlenül az elbocsátása után mondta, az olyan projektek, mint a Paks II. nagyon hosszú, kormányokon átívelő projektek, ezért nem lehet róluk politikai szempontból gondolkodni. Ez talán naiv feltételezés volt Aszódi részéről. Ráadásul az újságírókkal és az érdeklődő közönséggel való nyitottsága, ráadásul korábbi, “ellenséges” kormányban betöltött pozíciója valószínűleg gyanakvást keltett Süliben, aki miniszteri kinevezése után lelkes Fidesz-szurkoló és 2018 után országgyűlési képviselő lett.

Süli fejében megszülethetett az ötlet, hogy Aszódi ellen valamiféle nyomozás induljon, de a Pegazusról, amelyet a magyar kormány éppen megvásárolt, biztosan nem tudhatott semmit. És még ha tudott is, nem hiszem, hogy pusztán az ő szavai alapján a titkosszolgálat kötelezte volna magát, és elkezdett volna dolgozni Aszódi ügyében. Gyanítom, hogy a végső OK felsőbb körökből érkezett, talán még Orbán Viktortól is, akinek Süli azt mondta, hogy Aszódi állandó károgása a felelős a projekt bizonyos késedelmeiért. Az is lehet, hogy gyanúsnak találták a 2010 előtti paksi szerepvállalását. Mint tudjuk, Orbán és csapata nem tűr semmiféle nyíltságot politikai “ellenségeikkel” szemben. Hogy találtak-e bármi gyanúsnak vagy terhelőnek ítélt dolgot azon a telefonon, amit Aszódi elbocsátásakor le kellett adnia, nem tudjuk. Könnyen lehet, hiszen bármilyen, a Fidesz körén kívüli szakértővel folytatott beszélgetés kompromittálónak minősülhetett volna. És minden beszélgetést egy “zöld” politikussal, aktivistával, civil szervezettel vagy egyszerű aggódó állampolgárral valószínűleg a köpönyegforgató magatartás bizonyítékának tekintettek volna.

2021. július 23.
A Hungarian Spectrum írásan magyarul megjelennek itt: https://ujnepszabadsag.com

cCmkép:  Aszódi Attila és Süli János