A Pegasus ügy: Izrael a fókuszban

Posted by
A Hungarian Spectrum cikkének magyar változata
>Balogh S. Éva
>A Ynetnews, Izrael egyik vezető angol nyelvű internetes oldala 2019 elején egy olyan cikket közölt, amelyben komoly dicséretet kapott egy széles körben nem ismert és titkos izraeli cég, az NSO Group, amely olyan kémprogramokra specializálódott, amelyek sikeresen meghiúsítottak terrortámadásokat és elkapták a pedofilokat. A cég szoftvere döntő szerepet játszott Aszadollah Aszadi iráni diplomata letartóztatásában, akit azzal vádoltak, hogy részt vett egy robbantási kísérletben az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsának gyűlésén. Az NSO terméke döntő szerepet játszott a mexikói drogbáró, El Chapo letartóztatásában. A cég Tel Avivban dolgozó 400 alkalmazottja és a külföldön dolgozó 200 másik alkalmazott el volt ragadtatva.Az elmúlt években azonban számos jelentés jelent meg arról, hogy az NSO hajlandó volt eladni termékeit egy sor zsarnoki rezsimnek, például Szaúd-Arábiának, Jemennek, Mozambiknak, Kongónak és Törökországnak, amelyek viszont az ellenzék tagjai, kritikus újságírók vagy nem kormányzati szervezetek aktivistái ellen használták a termékeket. A legsúlyosabb incidens 2018. október 2-án történt, a szaúdi disszidens, Dzsamál Khashoggi meggyilkolásának napján. A brutális eseményt követően a cég vezérigazgatója, Shalev Hulio először adott interjút, amelyben tagadta, hogy az NSO-nak köze lenne a Khashoggi-ügyhöz. “A kormányok, amelyek rendelkeznek ezekkel a technológiákkal, nagyon korlátozottak a ténylegesen kezelhető célpontok számát illetően. Az egész világon ma legfeljebb 150 aktív célpont van” – állította. Ne feledjük, hogy ekkor már az egyik magyar titkosszolgálati szervezet az izraeli kormány engedélyével megvásárolta a Pegasus nevű kémprogramot.

Innentől kezdve a nemzetközi érdeklődés az NSO-ra irányult. Néhány hónappal később a CBS 60 Minutes című műsorában Lesley Stahl hosszas interjút készített a Hulióval, amelynek során a vezérigazgató felhívta a CBS stábjának figyelmét egy nyugat-európai hírszerző ügynökség vezetőjére, aki a kamerán kívül megerősítette, hogy a Pegasus az európai dzsihadisták támadásainak megakadályozásában, valamint a kábítószer- és emberkereskedő hálózatok felszámolásában is fontos szerepet játszik.

A probléma az volt, hogy a meg nem nevezett nyugat-európai hírszerző ügynökséggel ellentétben az NSO számos ügyfele nem csak terroristák és kábítószer-kereskedők iránt érdeklődött, annak ellenére, hogy Hulio azt állította, hogy “minden ügyfél, akinek eladtunk, nagyon világosan meghatározta, mi a terrorizmus”. Biztos vagyok benne, hogy például a magyar kormány tud a különbséget tenni a szoftver terrorizmus és bűnözés elleni alkalmazása és politikai célokra való felhasználása között, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a belső ellenzékét és az oknyomozó újságírókat üldözze, ahelyett, hogy szemmel tartaná azt a néhány terroristát, akiket nem a Pegasus, hanem a külföldi, konkrétan a görög és az amerikai hírszerzés fogott el a közelmúltban.

 

A magyar média nem vette észre – valószínűleg azért, mert Magyarországot nem említette külön – a Bloomberg 2021. július 3-i jelentését, miszerint “emberi jogi csoportok új kutatási adatbázisa azzal vádolja az NSO Group Ltd. izraeli céget, hogy olyan technológiát biztosít kormányoknak, amelyet újságírók, aktivisták és ügyvédek tucatjainak megfigyelésére használtak”. Az adatbázist az Amnesty International, a Citizen Lab és a Forensic Architecture tette közzé. A Bloomberg nyilvánvalóan ugyanarról az adatbázisról beszélt, amelyet néhány héttel később a Forbidden Stories, egy 17 európai és egyesült államokbeli újságokból álló hálózat adott ki. “Ez az NSO kémprogramok áldozatainak és célpontjainak első globális feltérképezése, és alapvető forrásnak ígérkezik azok számára, akik meg akarják érteni ennek az árnyékos kémprogramnak a globális elterjedését” – mondta John Scott-Railton, a Citizen Lab vezető kutatója.

Bár az NSO állítólag megköveteli az ügyfelektől, hogy aláírjanak egy megállapodást, amelyben megígérik, hogy a szoftvert csak bűnüldözésre vagy terrorizmusellenes célokra használják, tudjuk, hogy a kémprogramot kapó kormányok közül soknak nem volt lelkiismeret-furdalása a megállapodás aláírását követően a szoftvert saját politikai céljaira használni . Ráadásul erős a gyanú, hogy a Netanjahu évei alatt az izraeli kormány megengedte az NSO-nak, hogy olyan országoknak adjon el termékeket, melyekkel a miniszterelnök vagy új szövetségeket akart kötni, vagy meg akarta jutalmazni ezeket az országokat a múltban tett szívességekért. Magyarország a második kategóriába tartozott.

Most Netanjahu távozott, de az új izraeli kormányra hárulnak a Pegazus-botrány diplomáciai következményei. A The Times of Israel szerint a kormány most alakít egy csapatot, amely az NSO kémügynökségi leleplezéseinek következményeivel foglalkozik. A csapat a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a Moszad és a katonai hírszerzés tagjaiból áll. Az érintett tisztviselők szerint a kormány nagyon komolyan veszi az ügyet. A fő kérdés most az, hogy a jövőben hogyan kezeljék a megállapodásokat, vagyis hogyan akadályozzák meg a kémprogrammal való ismételt visszaéléseket.

A botrányt és az ezzel járó kínos helyzetet tekintve kétlem, hogy a jelenlegi izraeli kormány jelenleg el van ragadtatva Orbán Viktortól. A magyar kormány hivatkozhat arra, hogy a kémszoftver használata a magyar törvények szerint jogszerű volt, de nem volt összhangban azzal a megállapodással, amelyet vélhetően az izraeli kormánnyal kötött. Egyáltalán nem lennék meglepve, ha a két ország között hamarosan megkezdődnének a tárgyalások.

Ahogy telik az idő, egyre több esetre derül majd fény, hiszen a magyar igazságügyi minisztériumnak csak néhány hónapja kellett nyilvánosságra hoznia, hogy hány engedélyt adtak ki titkos információgyűjtő műveletekre, állítólag nemzetbiztonsági okokból. Január 1. és április 14. között a titkosszolgálatok 499 esetben kaptak engedélyt megfigyelésre, lehallgatásra, titkos házkutatásra és levelek elolvasására az illető tudta nélkül. Az engedélyek száma különösen az elmúlt másfél évben ugrott meg.

A legutóbbi újságíró, akinek a telefonszámát megtaláltam a listán, Szele Tamás, a Forgókínpad blog szerzője, akinek egyébként a napi bejegyzéseit nagyon tudom ajánlani. Nagyjából biztos vagyok benne, hogy szinte minden újságíró rajta van ezen a listán, kivéve a kormány lakájait, akik a kormány ellenőrzése alatt álló kb. 500 kiadvány valamelyikénél dolgoznak. Egy illiberális államban már csak így mennek a dolgok.

JÚLIUS 22, 2021

Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.

Címkép: New Yorker

 

 

%d bloggers like this: