Zavaros idők jönnek

Fábián András

>Idézzük fel újra azt a napot! Július 6-át írtuk, amikor Orbán Viktor nagy suttyomban, minden előzetes, hivatalos bejelentés nélkül beballagott a magyar Nemzeti Bankba. Gondolom, e váratlanság ellenére a bejárat környékét marcona férfiak már órákkal korábban megtisztították az illetéktelen szemektől és ellenzéki újdondászoktól. A jegybank elnök jól fizetett személyi testőrségének helyét átvették a TEK profi személyvédelmi szakemberei. Nem tudom, hogy helikopter őrködött-e a védett személy biztonsága meg az épület felett. Mindig szokott. Fél ugyanis a védett személy. Retteg. Ez napról napra nyilvánvalóbb. Ő tudja, mitől fél és miért. Biztosak lehetünk benne, hogy a szakemberek, akiknek az ő védelme biztosítja a megélhetését, gondjuk van rá, hogy féljen is. Még az sem kizárt, hogy van rá oka. Sőt! – tapasztalataim szerint egyre több oka van, és ahogy telik-múlik az idő még több lesz rá. De most nem Orbán Viktor rettegéséről és személyi biztonságáról van szó. Azazhogy mégis, csak éppen egy egészen más aspektusból.

Az említett látogatás során a miniszterelnök, miután megtekintette hazánk aranytartalékát (melyek zöme – ki tudja miért – már raklapokon pihent) ezt mondta: “Zavaros idők jönnek, veszélyes idők jönnek, nem tudja folytatni a világ az életét ott, ahol a járvány előtt abbahagyta, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség.” Ezt követően hálás köszönetet mondott Matolcsy György jegybankelnöknek, akiről pontosan tudjuk, hogy pöttyös feneke dacára az ő, mármint Orbán Viktor jobbkeze, amiért az MNB az arannyal megbízható tartalékot, fedezetet és biztonságot nyújt az országnak. Ezt az aranytartalék-biztonság dolgot nem igazán értették a profi közgazdászok, de ez van. Volt aztán még egy kényes-kínos megjegyzése: Nagyon fontos, mondta, hogy „…az embereknek legyen pénzük, egyrészt pénzre van szükség, valamint arra, hogy a pénznek legyen értéke. A pénz értékét pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány.”

Azóta durván be is robbant az infláció. Normális ember ma már nem vesz gyümölcsöt, maximum egy fél, de inkább csak egy negyed ízetlen, magyar görögdinnyét a vasárnapi ebédhez. Lecsót már régen csak ünnepi ebédnek készít a magyar anya, szigorúan négy személyre. Azt is ötször meggondolja a ház asszonya, hogy a mindenki kedvence rántotthusi kisütéséhez szükséges olajból merjen-e vásárolni. Újra nagy keletje lett a csirkelábnak, mert már farhátra sem igazán futja. Nem vicces. Különösen a nyugdíjasok a megmondhatói, hogy mennyire nem az.

De a miniszterelnök nem is viccelt. Ő már ugyanis tudott valamit. Valamit, aminek a Covid járványhoz a világon semmi köze nincs és soha nem is volt. Sokkal inkább az Európai Parlament (EP) járhatott az eszében, amely végülis hosszas hezitálás (tíz hosszú év!) után az élére állt az úgynevezett „európai értékek” védelmének. Voltak figyelmeztetések. A Fidesz frakció önkéntes kizáródása az Európai Néppárt pártcsaládjából. Korábban a Tavares- és Sargentini-jelentés. Utóbbit az EP több mint 2/3-os szavazattöbbséggel fogadott el. Mindkét jelentés nyomatékosan felhívta a figyelmet azokra az ijesztő kormányzati manipulációkra, amelyek a magyar jogállamiság felszámolását, Orbán Viktor és állampártja egyeduralmi törekvéseinek megvalósítását célozták.

Hasonló előzmények után, mit ad Isten, ugyancsak éppen július 6-án, kapott nyilvánosságot az a határozati javaslat, mely szerint az Európai Bizottság addig ne hagyja jóvá a Magyarországnak járó uniós helyreállítási pénzeket és a 2021-2027 közötti költségvetésből finanszírozott programokat, amíg nem nyer bizonyítást, hogy a források nem járulnak hozzá az alapvető emberi jogok megsértéshez. Július 8-án aztán ezt a határozatát el is fogadták. Bár a határozatnak nincs a Bizottságra nézve kötelező ereje, azt azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni.

A határozott és egyértelmű döntéssel viszont egészen tegnapig vártak. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos most bejelentette, hogy az Európai Bizottság továbbra is rendszerszintű problémákat lát a magyar jogállamiság, benne az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem terén. Ezért mindaddig, amíg a magyar kormány nem hajt végre e két területen mélyreható reformokat, a magyar helyreállítási tervet nem fogadják el, továbbá semmiféle uniós pénzügyi támogatást nem utalnak Magyarországra. Vagyis elzárták az európai pénzcsapot.

Hogy is mondta Orbán Viktor? „A pénz értékét pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány.” Nekem már akkor sem volt semmi bizodalmam egyik garanciában sem. Az előző, 2014-2020-as költségvetés által Magyarország számára jóváhagyott 39,04 milliárd eurós támogatáshoz képest a 2021-2017-es költségvetés magyarországi előirányzata 52,7 milliárd euró, amely az ehhez szükséges magyar önrész, 9,97 milliárd euró biztosítása mellett 61,54 milliárd fejlesztési forrást jelentett volna az országnak. Na, ez a pénz nem jön mindaddig a magyar embereknek, amíg a jelenlegi kormány helyre nem állítja a jogállamot. Vagy le nem váltja az Orbán kormányt egy demokrácia iránt elkötelezett, a jogállam helyreállítása ügyében eltökélt, új kormány. Az első megoldásra – lássuk be – lényegében a nullával egyenlő az esély.

Egyszerű elmével azt mondhatjuk, hogy nem érdekes, mert ez a 61 és fél milliárd euró olyan sok pénz, hogy annyi nincs is. És tényleg. Lett volna, de nincs. Mellesleg az elmúlt időszak 25 milliárd eurós felzárkóztatási keretéből még kb. 9 milliárd euró sem került folyósításra, és most már nem is várható a beérkezése. A magyar jogállamiságot fennen bizonygató kormány azonban tökéletesen tisztában volt és van azzal, hogy az Unió jövő nyárig biztosan nem fog folyósítani egy fillért sem Magyarországnak. A 9 milliárd eurót pedig már előlegként folyósította a pályázóknak. A mostani bizottsági döntés sem fogja Orbánt gátolni abban, hogy a magyar költségvetésből finanszírozza a pályázókat a választásokig. Természetesen azokról a pályázókról van szó, akik miatt az Unió nem utal, mert korrupciót és összefonódásokat sejt-tapasztal a magyar pályázati és közbeszerzési rendszerben. Az oligarchák és az Orbán-család nem járhat rosszul.

Mindezek alapján mi, egyszerű kisnyugdíjasok, bérből és fizetésből élők (ezúttal kivételesen nem Orbán Viktorra gondolok) gondoljuk meg kétszer is tehát, mielőtt megtervezzük a vasárnapi ebédet. Pedig, ahogyan a miniszterelnök mondta, és nem győzzük hangsúlyozni: fontos, hogy „…az embereknek legyen pénzük, egyrészt pénzre van szükség, valamint arra, hogy a pénznek legyen értéke.” Hát tegnap óta már biztos, hogy pénz az nem lesz, az infláció viszont brutálisan nő. Ugyanis ugyanennek a miniszterelnöknek a kormánya vállalt garanciát a forint értékének megőrzésére is!