A magyarországi kémprogrambotrány válság Európa számára is

Posted by

A Washington Post cikkének magyar változata az ÚjNépszabadságban

Ishaan Tharoor

>Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort már eddig is a Nyugat mumusának tekintették. Közel tucatnyi év alatt, amíóta hatalmon van, az Európai Unió körme alatti tüskévé változtatta nemzetének fiatal liberális demokráciáját. A kritikusok azzal vádolják Orbánt, hogy egy “posztkommunista maffiaállam” élén áll, ahol a médiát a szövetségesei uralják, a bíróságokat a lojálisai irányítják, a választási térképet  jobboldali Fidesz pártjának javára alakította át, és a kleptokrata klientúra hálózata egészen a miniszterelnökig vezethető vissza.

Aztán ott van a politikája: Orbán a kontinens nagy illiberálisának tekinti magát, és szüntelenül a bevándorlás, a multikulturalizmus, a feminizmus és az európai integráció vélt gonoszai ellen emel szót. Többször vádolták már azzal, hogy antiszemitizmussal, iszlamofóbiával, homofóbiával és romaellenes érzelmekkel házal. Egy új magyar LMBTQ-ellenes törvény annyira felbőszítette Orbán európai kollégáit, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök az EU vezetőinek legutóbbi találkozóján kijelentette, hogy Magyarországnak el kell hagynia az uniót, ha nem tudja tiszteletben tartani a melegek jogait. Szokásához híven Orbán csak gúnyolódott az erkölcsi kioktatáson , és elítélte Rutte “gyarmatosító mentalitását”-

Aztán a kép még zavarosabbá vált a Pegasus Projekt leleplezései nyomán A Washington Post 16 másik médiapartnerrel együtt világszerte feltárta, hogy az NSO Group, egy izraeli cég által gyártott katonai szintű kémprogramot hogyan használtak fel arra, hogy több mint 50 országban számos másként gondolkodót, újságírót, emberi jogi aktivistát, befolyásos politikust és üzletembert kövessenek nyomon. (Az NSO azt mondta, hogy “nincs rálátása” az ügyfelek hírszerzési tevékenységére, és később ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az emberi jogokkal való visszaélések lehetséges eseteit.)

A Pegasus kémprogram láthatatlanul működik, és számtalan célra használható, beleértve a célszemély üzeneteinek és e-mailjeinek olvasását, mozgásának nyomon követését, a telefon kamerájának titkos bekapcsolását és a hívások lehallgatását. Az oknyomozó riporterek által megállapított 37 okostelefon közül legalább öt magyarországi személyhez tartozott. Emellett több mint 300 magyar telefonszám szerepelt a mintegy 50 000 okostelefon-számot tartalmazó listán, amelyen olyanok szerepelnek, akiket az NSO által kifejlesztett és külföldi kormányok számára licencelt Pegasus technológia segítségével történő megfigyelésre választottak ki.

Magyarország figyelemre méltó társaságban van. Ide tartozik a marokkói királyság és a világ legnagyobb demokráciája, India is  akiket ugyancsak vizsgálnak, mert a jelek szerint ezt a technológiát alkalmazzák újságírókkal szemben. (Mindkét ország azt állította, hogy minden megfigyelés összhangban van a saját törvényeikkel). Budapest számára a helyzet újabb leszámoláshoz vezethet Brüsszellel, mivel e megfigyelési módszerek nyilvánvaló alkalmazása “megcsúfolja a digitális magánélet védelmének az Európai Unió által bevezetett szabályozását” – írták kollégáim.

“Bár a magyar számok az összes adatnak csak kis részét teszik ki, mégis kiemelkednek, mivel Magyarország az Európai Unió tagja, ahol a magánélet elvileg alapvető jog és alapvető társadalmi érték, és ahol az újságírók, ellenzéki politikusok és ügyvédek számára elméletileg erősek a biztosítékok” – magyarázták. “De Magyarországon, Lengyelországban, Szlovéniában és máshol Európában ezeknek a garanciáknak egy részét visszavonták – és Budapesten ez a visszalépés egy szokatlanul erős kémeszköz alkalmazásával járt együtt”.”

A magyarországi célpontok között szerepel Panyi Szabolcs és Szabó András neves független újságíró- “Fenyegetésként kezelnek, mint egy orosz kémet, terroristát vagy maffiózót” – mondta Panyi, a nyomozás egyik partnere , az Orbán uralmáról szóló bátor tudósításairól ismert, kitartó riporter. A telefonjának törvényszéki vizsgálata kimutatta, hogy a Pegasus kémprogrammal többször is veszélyeztették. Magyarország külügyminisztere tagadta, hogy ezt a technológiát civilek megfigyelésére használnák. Varga Judit igazságügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján kicsit körmönfontabban fogalmazott. “Magyarország jogállam, és mint minden tisztességes államnak, a 21. században megvannak a technikai eszközei a nemzetbiztonsági feladatok ellátásához” – mondta újságíróknak. “Komoly probléma lenne, ha nem rendelkeznénk ezekkel az eszközökkel, de ezeket törvényes módon használjuk”.

Orbán parlamenti ellenfelei vizsgálatot követelnek a kémprogrambotrány ügyében. Tekintettel arra, hogy Orbán szövetségesei jelentősen túlerőben vannak, nem biztos, hogy elegendő létszámmal rendelkeznek ahhoz, hogy kikényszerítsék a belpolitikai lépéseket. Nyugatabbra is egyre többen követelnek vizsgálatot. Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament jelenlegi tagja teljes körű vizsgálatot követelt a kontinentális testületben. “Az EU-ban diktatúra növekszik” – írta a Twitteren. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy ha a hacker-gyanú igaz, az “teljesen elfogadhatatlan”.

A dilemma, amelyet Magyarország jelent az Európai Unió számára, nem új keletű. Orbán liberális kritikusai az Európai Parlamentben keményebb fellépést szeretnének, beleértve a Magyarországnak szánt uniós források felfüggesztését a “jogállamiság megsértése” miatt. Eddig a blokk irányítási mechanizmusai nem voltak képesek megállítani a magyar demokrácia visszafejlesztését Orbán alatt. Az Európai Bizottság a tervek szerint kedden tesz közzé egy nagyszabású jelentést a kontinens jogállamiságáról, de elemzők szerint az abban szereplő értékelések nem biztos, hogy érdemi büntetőintézkedésekkel párosulnak.

A probléma részben abból adódik, hogy Orbán nincs egyedül. Az Európai Unió tisztviselői a lengyel jobboldali kormánnyal is szemben állnak. Az ország alkotmánybírósága a múlt héten úgy döntött, hogy Varsónak nem kell eleget tennie az Európai Unió legfelsőbb bírósága határozatainak. Az uniós bíróság megpróbálta megállítani a lengyel kormány támadásait az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. Ahogy Magyarország esetében is, sok kritikus kemény következményeket követel. “Ha a lengyel kormánynak nem tetszenek az uniós tagsággal járó kötelezettségek, akkor fel kell készülnie a kilépésre” – jegyezte meg a Financial Times szerkesztőségi cikke. “A legtöbb lengyel visszariadna az ötlettől, tudván, hogy a tagság alapozta meg az ország sikerét. Kormányuk intézkedései azonban így vagy úgy, de sokba fognak nekik kerülni”.”

Mivel az EU liberálisai vajójában nem képesek elmarasztalni a magyar és lengyel kormányt, az Európai Unió liberálisainak talán az urnákhoz kell kötniük reményeiket. A jövő évi parlamenti választások Orbán eddigi legkeményebb kihívásának bizonyulhatnak, mivel az ország széttöredezett ellenzéke megpróbál egységfrontot alkotni. “Lehet, hogy ez az utolsó esély” – mondta nemrég az Atlanticnak Karacsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Orbán egyik fő kihívója. “Ha most veszítünk, annak komoly következményei lennének”.

Az ÚjNépszabadság rendszeresen közli a The Washingon Post, a The New York Times és a New Yorker magyar vonatkozású cikkeit. Látogass meg naponta portálunkat.

Címkép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel az Európai Bizottság brüsszeli székházában 2020 februárjában. (Francois Lenoir/Reuters)