“Ez az ítéletidő már az új norma része”

Posted by

A Qubit cikke. Az ítéletidőért felelős Bernd nevű ciklon, amely Németország területének több mint felét fedte be vastag felhőtakaróval, az előrejelzések szerint mára-holnapra veszít erejéből és felbomlik.  A kedd óta Nyugat-Európa egyes részein lezúduló heves esőzések pusztító és halálos áradásokat okoztak. A tomboló árvíz Belgiumban, Németországban, Északkelet-Franciaországban, Luxemburgban és Hollandiában okozott pusztítást, a károk a nyugat-németországi és a kelet-belgiumi területeken voltak a legsúlyosabbak. A Deutsche Welle összefoglalója szerint Németországban eddig 103, Belgiumban pedig 14 ismert áldozata van a háromnapos heves esőzéseket követő áradásoknak. A károk valódi mértéke a leginkább érintett régiókban egyelőre nem ismert, mivel számos falu még mindig megközelíthetetlen az áradások és földcsuszamlások miatt járhatatlanná vált utakon.
A csapadék mennyisége a leginkább érintett területeken a több száz millimétert is elérte 48 óra alatt, ami a két-három havi átlagos mennyiségnek felel meg – írta a helyi meteorológiai szolgálatok jelentése és a modelladatok ellenőrzése alapján a  Severe Wheather meteorológiai honlap. Az özönvízszerű esőzéskért a nagy kiterjedésű alacsony nyomású légtömeg tehető felelőssé, amely közel három napon keresztül tartózkodott Európa ezen része felett. A részben konvektív felhők északkeletről (az Északi-tenger és Dánia felől) délnyugat felé terítették a nagy nedvességű légtömegeket.

Az alábbi légi fotón az Ahr folyó kanyarulataiban fekvő Rajna-vidék-pfalzi Altenahr területét mutatják árvíz előtt és után. https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FUnwetterFreaks%2Fposts%2F3302511953309088&show_text=true&width=500

Az elmúlt hetekben Németország az extrém hőséget és szárazságot és a heves esőzéseket is megtapasztalta. Mivel a mostani rendkívüli esőzések helyenként több mint két napon át tartottak egyfolytában, a talaj nagyon gyorsan átázott, a tavak, folyók és patakok pedig órák alatt kiléptek medrükből.  A meteorológusok szerint ilyen heves esőzéssel járó, nagy kiterjedésű és stabil időjárási helyzet meglehetősen ritka – Nyugat-Európában az utóbbi tizenöt évben egyszer sem fordult elő. Egyes kutatók úgy vélik, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy az éghajlatváltozásnak mennyiben van köze a több napos égszakadáshoz, de a korábbi modellkutatásokból és a statisztikákból tudható, hogy egyértelmű trend az extrém mennyiségű csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése.

Kárelhárítás a hollandiai Valkenburg központjában július 15-énFotó: SEM VAN DER WAL/AFP

Szakértők feltételezik, hogy az éghajlatváltozás miatt a kiterjedt magas-, illetve alacsony nyomású légköri képződmények nyáron hosszabb ideig maradnak Európa felett. Mindez egyes régiókban tartós szárazsághoz és hőhullámokhoz, máshol gyakori és jelentős esőzésekhez vezethet. A jelenség oka a modellek többsége szerint az Északi-sark jegének olvadása, amelynek hatására átalakul a nyugat-európai időjárást is nagyban meghatározó, a sarkvidéki légkör magasabb tartományaiban uralkodó poláris futóáramlat.

Vannak politikusok, akik egyértelmű összefüggést vélnek felfedezni az ember okozta klímaváltozás és a mostani nyugat-európai katasztrófa között: Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata német elnök például azonnali intézkedéseket sürgetett a klímaváltozás megfékezésére, szerinte csak ezekkel lehet elkerülni a jövőben a hasonlóan szélsőséges időjárási eseményeket. A Deutsche Welle által idézett meteorológusok szerint ilyen szélsőséges időjárás valaha nemzedékenként csak egyszer fordult elő, a jövőben viszont gyakoribb tapasztalattá válhat, és ez egyértelmű jele annak, hogy a klímaváltozás már most befolyásolja az életünket.

Bernd Mehlig észak-rajna-vesztfáliai környezetvédelmi tisztviselő azt emelte ki, hogy ilyen időjárás általában csak télen fordul elő, nyáron teljességgel szokatlan az ilyesmi. A Lipcsei Egyetem meteorológusa, Johannes Quass szerint „ez már az új norma (…), a klímaváltozás átírja a megszokott időjárás definícióját is. Lassan közelítünk afelé az új rend felé, amely megváltozott csapadékmintázatokkal jár együtt.” A felmelegedő levegő több nedvességet képes magában tartani, amit már a 19. században megfigyeltek a tudósok. Ha a levegő hőmérséklete csupán 1 Celsius-fokkal növekszik, a nedvességtároló kapacitása 7 százalékkal nő meg. A felmelegedés eközben a szárazföldi és vízfelületek párolgását is fokozza – mindezek következtében pedig gyakoribbá válnak a szélsőséges csapadékkal és viharokkal járó jelenségek.

Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének kutatója szerint az elmúlt napok heves nyugat-európai esőzése „olyan szélsőséges időjárási jelenség, amelynek az intenzitását a klímaváltozás növeli, és a további felmelegedéssel tovább erősödik ez a trend”.   Quass azt emelte még ki, hogy az ipari Németország kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A heves esőzés valószínűsége 20 százalékkal nagyobb, mint a 19. században, „és 10 százalékkal nagyobb, mint amikor én születtem, negyven évvel ezelőtt”. Ha a talaj és a csatornarendszer nem képes gyorsan elvezetni a vizet, és olyan tényezők, mint az urbanizáció tovább nehezítik az esővíz elszivárgását, a felszínen maradó víz könnyen villámárvizeket és súlyos károkat okozhat – tette hozzá.

A szélsőséges időjárást előre lehet ugyan jelezni, azt viszont még mindig szinte lehetetlen előre megmondani, pontosan hol fognak igazán tetemes mennyiségű csapadéktól megszabadulni a felhők, hol történik majd a legnagyobb pusztítás. Így nehéz felkészülni a hasonló katasztrófákra és előre mindent megtenni a károk csökkentéséért. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy bizonyos fajta vegetáció (például az ártéri erdők) és egyéb természetes szárazföldi akadályok emberi beavatkozásra vagy akár anélkül eltűnnek – ezáltal megszűnnek a természetes árterületek, és a többlet víz csak az emberi környezet felé talál utat.

%d bloggers like this: