Árvíz és szivárvány

Posted by
Szele Tamás
>Előre szólok, nem lesz ez rövid olvasmány, akinek nincs ideje vagy gondjai vannak a hosszabb szövegek értelmezésével, olvasson helyette nyugodtan Ablak-Zsiráfot, nézzen Teletubbykat, nem szégyen az, és ne itt reklamáljon, hogy rabolom az idejét, azt a drágát. Aki maradt, annak meg bemutatom Jurák Kata teológiáját, mert bizony mondom néktek: érdekes.

Előrebocsátom: legszívesebben meg sem említeném a hölgy nevét, távol álljon tőlem a személyes indulat – indulat nem is lesz ebben a pár szóban, oldalban – de anélkül egyszerűen képtelenség bemutatni a tegnapi kabaré-előadást. A szerzőről annyit kell és érdemes is tudni, hogy a kormánysajtó oszlopos tagja, dolgozott már annak minden szegletében, jelenleg a Pesti TV és a Pesti Srácok sorait erősíti, ha ugyan ez erősítés és nem gyengítés. Elkötelezett híve volt mindig Orbán Viktornak és az ő összes barátjának, üzletfelének, most is az, tehát ilyen értelemben kell tekintsük tevékenységét. Akkor lássuk, miről van szó, szerelmes felebarátaim?

Arról, hogy Németországban és a Benelux államokban borzalmas árvíz pusztít. Rengeteg az áldozata, még több az eltűnt, történelmi emlékek semmisülnek meg, elfacsarodik az ember szíve, ha a természeti csapás képeit nézi. Mit posztolt azonban erről Jurák Kata a Facebook-odalára (legalább nem sajtótermékbe írta, az is valami)?

„Azt hiszem, a szivárvány átértelmezése, a jelkép eredeti jelentésének meggyalázása nem várt következményekkel jár a haladó nyugati országok számára. Itt halkan jegyezném meg, hogy Isten nem csak egy szelíd, jóságos öregúr, mint ahogyan a haladó liberálisok elképzelik, hanem Júda oroszlánjaként is említi a Biblia. Nem igazán jó döntés feldühíteni.

„Már legalább nyolcvanan elhunytak Németországban és Belgiumban az évszázad legnagyobb esőzése okozta áradásokban, 1300 ember pedig eltűnt.”

A szivárvány története a Szentírás legismertebb történetei közé tartozik: az özönvíz után Isten szövetséget köt az emberrel, hogy soha többé nem pusztítja el özönvízzel a Földet, és e szövetség jeleként szivárványt tesz az égre. (1Móz. 9.11)„Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására.”

Az én véleményem az, hogy a szövetséget meggyalázó országok, nemzetek számára küld az Isten egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy ennek milyen következményei lehetnek.”

Először is: humanizmusból egyes. Akinek egy árvíz képeiről az jut eszébe, hogy azt a Mindenható küldte, mert megtűrték az adott területen a melegeket (a szivárvány-motívum „átértelmezése” ezt jelenti), az minimum elégtelenre vizsgázott emberségből, együttérzésből. De egyes ez bibliaismeretből is. Azt mondja, az Úr küldte a szivárványt, az az Úr, akit egyébként hívnak Júda oroszlánjának is.

Azt tényleg ő küldte még Noénak, csak nem őt hívják így, hanem a fiát. Nem kellett volna egy olyan nevet elővenni, ami az egész Bibliában nagyon kevés helyen fordul elő, de legfőképp János Jelenéseiben, az ötödik fejezet ötödik bekezdésében. Károli Gáspár fordítása szerint:

„És egy a Vének közül monda nékem: Ne sírj: ímé győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét.”

Márpedig csakis a Fiúról lehet szó ez esetben, különben úgy kéne venni, hogy az Atya származott Júdától és Dávidtól, pedig azok Hozzá képest viszonylag későn bukkannak fel a Szentírásban és a Teremtő sem nagyon származhat a teremtettektől. Jurák Kata vagy kitalált egy egész új, izgalmas eretnekséget, vagy egyszerűen nem olvasta a Bibliát, bár az esetben ostobaság hivatkozni reá. Álszent dolog.

Sőt, a hölgy helyében elkezdenék kicsit félni az isteni büntetéstől, mert lám csak, mit ír az idézett János Jelenései a 22. fejezet 18. bekezdésében?

„Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra. És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, a mik e könyvben megírattak.”

El nem vett belőle, az igaz, de hozzátett: mindezt egy ócska, ráadásul hamis párhuzam kedvéért. Nem menti, hogy mindezt megfelelési kényszerében, sőt, rajongásában tette, inkább súlyosbítja: amennyiben hisz, hát a hitbéli, lelki javakat politikailag értékesíteni vagy szimónia a javából, vagy még rosszabb: bálványimádás. Röviden tehát elmondhatjuk, hogy igen szerencsétlen egy poszt volt ez.

Észrevettem magam is, más is, első sorban nem azért, mert éjjel-nappali ügyeletben kukkolná az ember pont Jurák Kata hivatalos oldalát, hanem mert kikerült a Facebook hírfolyamába. Ami minden felhasználónál más és más, de az algoritmus megteszi, hogy az egyik újságcsinálónak mutatja a másik újságcsináló posztjait. Különben nem értem, mit csodálkozik: ezt az ostobaságot a hivatalos oldalán közölte, amit több, mint huszonkétezren követnek. Ekkora tömegben várta volna el a diszkréciót?

Mert bizony csodálkozik és reklamál.

„Nos, nem kicsit lepődtem meg azon, hogy a „haladó liberális” gittegylet médiája ilyen érdeklődéssel követi a fb-oldalamon közzétett tartalmakat. Bár mint szinte mindig, most is sikerült elferdíteniük azt, amit írtam… azonban sem időm, sem kedvem sincs elmagyarázni, hogy az, amit olvastak, egyébként helytálló Isten igéjének ismeretében. A szövegértelmezési problémákkal és a bibliai tudás hiányával sem tudok mit kezdeni.”

Látja, hölgyem, avval én sem, bár a fentiekben bemutattam volt, kinek is hiányosak a bibliai ismeretei.

„Viszont az igencsak elgondolkodtató, hogy rögtön ugranak, ha vállalom a hitemet, amit akkor is meg fogok tenni, ha nekik ez nem tetszik. És továbbra sem fogom eltűrni a vallásgyalázást és a keresztényüldözés semmilyen formáját és nem vagyok hajlandó megtagadni Istent.”

Szó nem volt sehol a kereszténység gyalázásáról.

Senki sem kérte, hogy tagadja meg Istent.

Ezt itt és most szögezzük le. Ne csúsztasson!

„A kommenteket olvasva egyébként az első kérdés, ami felvetődött bennem, hogy Önöknek, mint kívülállóknak, vajon mi a véleményük az intelligenciáról? A második pedig az, hogy Önök, mint haladó szellemiségű, elfogadó, a másság felé nyitott emberek vajon mit gondolnak arról, hogy létezhet saját, önálló, esetleg az Önökétől eltérő vélemény is? És milyen érzés úgy élni a mindennapjaikat, hogy ennyi gyűlölet, düh, keserűség van Önökben? Igazából most még jobban utálnak, amiért ilyen kérdéseket tettem fel, ugye? Többen már meg is akarnak ölni, bezáratni…De nem érdekel. És kérem, véssék jól magukba, amit most írok: mindenünket elvehetik, a vagyontárgyainkat, bármit…de a hitünket nem adjuk, a nemzetünket pedig megvédjük. Isten, haza, család. Nekünk ez az alap. És önöknek?”

Megint csúsztat. Az a panasza, hogy pár kommentelő keményen fogalmazott, mikor hangot adott lesújtó véleményének, valamint néhány lap írt a minősíthetetlen és embertelen posztról. Akkor van egy rossz hírem: nincs „mi” és „ti”. Amit ő „egységes, keresztényellenes, ateista” frontnak hisz, az nem létezik, ahogy a kommenteket nézem, épp vallásos emberek haragudtak meg rá, de mondom: nincs „önök”. Meg merném kockáztatni, hogy „ők”, „nekünk” sincs, csak egyének vitatkoznak emberségről, együttérzésről és Bibliáról. Aki trágárul teszi: bizony rosszul teszi, álljon bármelyik oldalon.

Azonban azt kérdi a hölgy a sok éves poénnal, hogy mi a véleményem kívülállóként az intelligenciáról? Nos, a kívülállók véleményét ő jobban ismeri, mint a gyakorlat is mutatja, nálam jóval távolabbról szemléli az intelligencia jelenségét. Lássunk erre néhány bizonyítékot!

Történt pedig még 2017-ben, mikor Jurák Kata a Karc FM Paláver című műsorát vezette épp, hogy betelefonált egy néni, és beolvasott valamit, amit neki „Soros György új könyvéből, a Mein Plan-ból küldtek el az internetjén”. Jurák Kata szörnyülködött, kicsit habozott, de elfogadta, hogy van ilyen. Volt is: a Hírcsárdából olvasott fel a nénike. Ezt a tévedést csak végtelen naivitással és ugyanakkora elkötelezettséggel lehet magyarázni: egy újságíróval szemben alapvető elvárás a megfelelő körültekintés, óvatosság és kételkedés munkájának gyakorlása közben.

Ugyancsak 2017-ben esett meg, hogy szerzőnk a Bánkitó Fesztivál kapcsán megállapította a Pesti Srácokban: egy táskakészítő budapesti vállalkozás nem csak civil szervezet, de Soros pénzeli! Világos, mi történt: az írás egyszerűen háttéranyag alapján készült, elővette a fesztivál támogatóinak listáját és változtatás nélkül beemelte: ez mind Soros-civil! Nem aprózta el a dolgot, ha az illető cég csak egy táskagyár, akkor is így járt. Ezt viszont szakmai hanyagságnak hívjuk, és rendes szerkesztőségben pénzbüntetés jár érte.

Folytathatnám, sok példa akadna még, csak akkor nem volna helyem arra, hogy válaszoljak az intelligens hölgy kérdéseire. Mégpedig nem az általa feltételezett „mi” nevében, mert az nem létezik, hanem kizárólag a saját nevemben. Tehát:

„Önök, mint haladó szellemiségű, elfogadó, a másság felé nyitott emberek vajon mit gondolnak arról, hogy létezhet saját, önálló, esetleg az Önökétől eltérő vélemény is?”

És ön, hölgyem, mit gondol efelől? Senki sem mondta, hogy ne létezhetne más vélemény. Én magam azt mondom azonban, hogy ez a vélemény téves. A Mindenható nem küld árvizeket szexuális magatartás miatt evilági területekre. Ha így lenne, némi áldozat árán meg lehetne oldani az Afrika jelentős részét sújtó szárazság kérdését, és bizonyára akadna olyan lakosa az adott övezeteknek, aki önként és örömmel vállalná is ezt a csekély áldozatot.

„És milyen érzés úgy élni a mindennapjaikat, hogy ennyi gyűlölet, düh, keserűség van Önökben?”

Bennem ugyan gyűlölet nincs. Szánalom annál inkább, rossz nézni ezt a vagdalkozást, de gyűlölet semmiképp. Keserűség akad: főleg amiatt, hogy elnézem, mire használják egyesek a betűt. Nem erre való. Nagyon nem erre.

„És kérem, véssék jól magukba, amit most írok: mindenünket elvehetik, a vagyontárgyainkat, bármit…de a hitünket nem adjuk, a nemzetünket pedig megvédjük. Isten, haza, család. Nekünk ez az alap. És önöknek?”

Másokról nem beszélhetek, de nem fogja elhinni: nekem is. Azzal a különbséggel, hogy én nem rekesztek ki két hetente a nemzetből random kiválasztott embercsoportokat, nekem megfelel az egész, így, ahogy van, egyben is.

A vagyontárgyaira szerintem senki sem vágyna, most komolyan feltételezi, hogy bárki használna bármit, ami egyszer is ilyen ember tulajdonában volt?

A hitét meg főleg nem kérte senki. Ellenkezőleg: ha kiderülne, hogy valamiképpen egy felekezethez tartozunk (ez mondjuk lehetetlenség) én magam térnék ki abból, szégyenletemben és annak okából, hogy össze ne téveszthessenek minket valahogyan.

Maradjon csak meg hitében, de az Égre kérem: legalább tanulmányozza!

Olvassa el azt a Bibliát, nem indiánok wampumja az, nem varázsszer, amit előkap, ha vélt ellenséget lát és rögtön csoda történik: az egy könyv, amit olvasni kell. Nem varázspálca, amivel suhogtatnak. Főleg nem „üssed-üssed botocskám” a meséből.

Azt viszont érdeklődéssel látom, hogy nem feledkezett meg a boldogult Kisgazdapártról, szép látni ezt a hűséget.

Szóval: szerzőnk írt egy ostobaságot, mással is megesett már, még velem is. Ilyenkor az ember visszavonja, törli, bár visszavonni jobb, mert akkor nincs utána vita.

Ő viszont bőgve védi, a legócskább kocsmai kötekedések szellemében, olyan állításokat tulajdonít a kritikusainak, amiket azok sosem mondtak.

Ez nem eltörli a hibát, hanem fokozza azt, de illeszkedik a kormánypolitikába. Mit is mondott Gulyás Gergely miniszter 2019-ben a kormánymédiáról?

„Remélem, hogy a jó újságírók a jobboldalon dolgoznak. Az biztos, hogy ezen az oldalon újságírónak lenni önmagában morális fölényt jelent.”

Ezt a morális fölényt láttuk most megcsillanni.

Nem mondom, elég fakó, elég talmi a fénye.

huppa.hu