Posted by Jon Skolnik
>A The Guardian értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen írta alá a programot, amelynek az volt a célja, hogy Donald Trumpot amerikai elnökké válasszák. Hírszerzési szakértők szkeptikusan reagálnak erre az értesülésre.
Mit írt a Guardian? Azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen írta alá azt a titkosszolgálati akciót amelynek célja Donald Trump támogatása volt a 2016-os választásokon, abban a reményben, hogy egy „mentálisan instabil” elnök aláássa az amerikai demokráciát. A The Guardian szerint ez kiszivárgott Kreml-dokumentumokból derült ki. Néhány vezető amerikai nemzetközi biztonsági szakértő azonban óvatos szkepticizmussal reagált a jelentésre.
Az említett anyagok szerint kulcsfontosságú találkozóra került sor 2016. január 22-én Putyin, a Kreml vezetői és különböző magas rangú személyek részvételével. A találkozó során Putyin és munkatársai megegyeztek abban, hogy megpróbálják Trump megválasztását elősegíteni azzal az indokkal, hogy ez „társadalmi zűrzavart” idézne elő az Egyesült Államokban. A Kreml vezetői Trumpot „impulzív, mentálisan instabil és kiegyensúlyozatlan személynek tekintették, aki kisebbrendűségi komplexusban szenved”, és így ő a „legkivánatosabb jelöltnek”. Egy Trump-elnökség – állapították meg – „minden bizonnyal az Egyesült Államok társadalmi-politikai rendszerének destabilizációjához vezetne”. Az álítólagos dokumentumok arra is utalnak, hogy maga Trump is látogatást tett Oroszországban nem részletezett okokból.
Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov csütörtökön vitatta a kiszivárogtatás valóságtartalmát, és „nagyszerű pulp-fikciónak” (ponyvaregénynek) nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az orosz vezetők megtartották volna a fent említett találkozót. A dokumentumokat hivatalosan még nem ellenőrizték. Mindenesetre Chris Krebs, aki Trump idején az amerikai kiber- és infrastruktúra-biztonsági ügynökség igazgatója volt, máris kétségbe vonta a dokumentumok hitelességét.
A Guardian szerint nem sok kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a 2016. januári találkozót megtartották-e. Míg egy hivatalos orosz sajtóközlemény szerint a találkozó a gazdaság és Moldova témájára irányult, a kiszivárgott dokumentumok szerint kifejezetten a Moszkva elleni amerikai szankciókkal kapcsolatos aggodalmakról volt szó. Valójában mindössze két héttel korábban összehívtak egy találkozót, amelyen Vlagyimir Vlagyimir orosz magas rangú tisztviselő kiosztott egy rövid dokumentumot, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy miként lehetne fellépni a szerintük agresszív washingtoni gazdasági intézkedésekkel szemben. A dokumentum a „bal- és jobboldal közötti politikai szakadék mélyülését”, az amerikai „média-információs” környezetet és az Obama-kormányzat alatt felbukkanó establishment-ellenes hangulatot hozta fel. Bár a dokumentum nem nevezte meg kifejezetten Hillary Clinton 2016-os elnökjelöltet, de olyan „médiavírusok” bejuttatását javasolta, amelyek elképzelhetően megváltoztathatják az amerikai közvélemény politikai tudatát.
A kiszivárgott anyagok szerint e javaslatok megvalósítása érdekében az egyes kémügynökségeket különböző célokkal bízták meg. Putyin egy további tárcaközi bizottságot is létrehozott, amely a művelet egyik „speciális részével” foglalkozott. Putyin a maga részéről többször is tagadta a 2016-os választásokba való orosz beavatkozással kapcsolatos vádakat, annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték utal az ellenkezőjére. Még 2018-ban az igazságügyi minisztérium vádat emelt 12 orosz hírszerző tiszt ellen, akik a Demokratikus Nemzeti Bizottság elleni hackerakciót hajtottak végre – ez a művelet több ezer bizalmas dokumentum kiszivárgásához vezetett, amelyek kárt okozhattak Hillary Clinton jelöltségének. 2020-ban az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága egy szövetségi vizsgálatot követően arra a következtetésre jutott, hogy a hacker-műveletet maga Putyin rendelte el. Arra is erős bizonyítékok vannak, hogy Oroszország koordinálta a közösségi médiában folytatott félretájékoztatási kampányt, amelynek célja az amerikai szavazók Hillary Clinton elleni mozgósítása volt.