Ellenzéki pártok: tülekedés a rajtvonalnál az egyesülés előtt

Posted by

A Hungarian Spectrum írásának magyar változata

Balogh S. Éva
>Kell némi bátorság ahhoz, hogy valaki belevágjon a magyarországi ellenzéki pártpolitika rendkívül bonyolult világának elemzésébe. Egy ideje már halogatom, de a Fidesz-ellenes erőkkel szembeni legújabb kritikák megkövetelik, hogy közelebbről is megvizsgáljuk az egész előválasztási folyamatot, amely sokak véleménye szerint túlságosan elhúzódik. Ez pedig megakadályozza a jelenleg az ellenzéki erőket alkotó,  az Orbán Viktor Fideszével szembeni egységfront kialakításában érdekel hét párt közös hangjának megtalálását és e hang állandósulását.

Mielőtt belevágnánk abba, hogy megpróbáljuk értelmezni az egész folyamatot, szem előtt kell tartanunk néhány fontos tényt, ami talán megkönnyítheti a dolgunkat. Az országos választáson 106 választókerületben szavaznak a választópolgárok választókerületi jelöltekre és pártlistára is. Azok a jelöltek, akik a legtöbb szavazatot kapják, közvetlenül kerülnek be a parlamentbe, 106 helyet foglalnak el a 199-ből. A fennmaradó 93 pártlistás hely esetében a pártok az összes pártlistás szavazat arányában kapnak mandátumot.

Sokan, amikor idegesen olvassák a legfrissebb közvélemény-kutatásokat, nem tudják, hogy a közvélemény-kutatók csak az embereknek a pártlistákat illető preferenciáit tudják mérni. De szemben a korábbi választásokkal, amikor több ellenzéki párt is megpróbálta legyőzni a Fidesz egyetlen jelöltjét, ezúttal az előválasztások után csak egyetlen ellenzéki jelölt áll majd szemben Orbán Viktor egyetlen jelöltjével. Az ellenzéki erőknek és támogatóiknak tehát van okuk bizakodni az eredményt illetően.

A hat rendszeresen mérő közvélemény-kutató közül kettő, a Nézőpont és a Századvég szerződéses viszonyban áll a kormánypárttal, és általában túlbecsüli a Fidesz előnyét. A másik négy mindegyike  azt mutatja, hogy az egységes ellenzék kissé megelőzve a Fideszt. Amikor azonban Tóth Zoltán, Magyarország híres “választási szakértője” azt vallja, hogy a Fidesz által alkotott választási törvény olyannyira a kormánypártnak kedvez, hogy az ellenzéknek 8-10 százalékos előnyre lenne szüksége a választás megnyeréséhez, az ellenzéki szavazó hajlamos azonnali szívrohamot kapni. A valóságban a helyzet nem ennyire vészes. Az egyes körzetekben nagyon kevés közvélemény-kutatást végeztek, de az elemzők eléggé biztosak abban, hogy a 106 körzet legalább fele az ellenzéki jelölteké lehet, azokon túl, akiket a pártlistákról választanak meg. Ez az ellenzék győzelmét eredményezné.

Hozzá kell tennem, hogy az utóbbi időben az ellenzéki politikusokat még a saját támogatóik is keményen bírálják. Az előválasztásoknak, amelyeknek számos előnye van, többek között a választói lelkesedés és a közvetlen részvétel érzése, vannak hátrányai is. Úgy tűnik, Tóth Zoltán volt az, akinek az az ötlete támadt, hogy olyan szabályokat kellene létrehozni, amelyekkel minden körzetben meg lehetne határozni a legvonzóbb jelöltet. A magyar rendszer hátránya azonban az, hogy a versenyzők különböző pártokból érkeznek, s ez hosszabb távon is elősegíti a pártok rivalizálását. Csak hogy érzékeltessük az időbeli ütemezést: a pártok vezetői 2020. december 20-án írták alá a választási szövetséget létrehozó megállapodást, és csak 2021. szeptember 18-án kezdődik meg az előválasztásokon a szavazás.

Ez nagyon hosszú idő a jelöltek végleges listáját kialakító, a pártok közötti,  egyeztetésekhez, de ez az ára annak, hogy előválasztásokat tartanak anélkül, hogy előbb létrehozták volna a választási szövetséget. Márpedig egyik párt sem volt hajlandó erre az útra lépni. Egy hónappal ezelőtt a Medián három pártnak, a Párbeszédnek, az MSZP-nek és az LMP-nek mindössze 1-2 százalékos támogatottságot mért, egyszóval nem érnék el a parlamenti képviselethez szükséges 5 százalékot. Így a Jobbik, a DK és a Momentum nagyobb támogatottsággal kezdett versenyfutásba, amelyben úgy tűnik, a Momentum alulmarad. Az is kezd világossá válni, hogy a Jobbik és a DK folyamatosan osztja egymás között a választási térképet. A Jobbik a vidékre, ahol erős, a DK pedig a városokra koncentrál. Ami a 106 körzetet illeti, a Wikipédián van egy hasznos lista a jelöltekről körzetenként, a jelöltek számáról és a támogatott jelöltekről pártonkénti bontásban. Jelenleg 273 ember van versenyben a 106 helyért.

Az előválasztásokról több részletes elemzés is megjelent a közelmúltban, a legutóbbi Kerényi Györgyé a Szabad Európából, amely ma jelent meg. A cím sokatmondó: “Ellenzéki előválasztások: tolakodás a rajtvonalnál”. Kerényi egy igen hosszú cikkben számol be arról, hogy milyen szövevényes stratégiákat dolgozott ki minden párt az előnyszerzés érdekében. Természetesen az ellenzéki rivalizálás belső viszonyairól szerzett információk maguktól a résztvevőktől származnak, ezért lehet, hogy nem a valóságot mondják el erről a tülekedésről, de a dolgok jelenlegi állása szerint a Jobbik és a DK kéz a kézben dolgozik. Hogy ez az együttműködés mennyire fogja megváltoztatni a kampány jellegét, azt ezen a ponton nehéz megmondani.

Ahogy korábban említettem, az emberek belefáradtak a lassú haladásba, amit a kíméletlenül aktív kormánypárttal szemben értékes időpocsékolásnak tartanak. Amire azonban az egyszerű választók leginkább panaszkodnak, az a jelöltek számának megnyirbálása. Amint az a fenti számokból is kiderül, átlagosan csak két-három ember marad versenyben minden körzetben, kivéve néhány esetet, ahol csak egy jelölt marad, és így az előválasztások elmaradnak. Másrészt sok elemző, köztük Mikecz Dániel a Republikon Intézet munkatársa, praktikussági és stratégiai megfontolásokra hivatkozva védi ezt a gyakorlatot. Szerinte a kampány jelenlegi pangása egyszerűen az évszaknak köszönhető, és augusztus 20-a után felélénkül a kampány.

Remélem, hogy Mikecznak igaza van. Azoknak, akik Orbán Viktor mielőbbi eltávolítására törekszenek, mindegy, hogy melyik párt kerül a csúcsra, amíg az ellenzéki politikusok képesek eltávolítani a jelenlegi rendszert. Ezt tartják az utolsó esélynek arra, hogy megmentsék az országot, amelyet megfosztottak az erőforrásaitól és a demokratikus kormányzásától.

2021. július 14.
 Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.