A legjobb védekezés a támadás

Posted by

A Hungarian Spectrum cikkének magyar változata

>Balogh S. Éva

>Az évek során számtalan cikket írtam Szlovéniáról, köztük a közelmúltban a “Félelmetes kilátás: Janez Janša mint az Európai Unió elnöke”. A szlovén-magyar kapcsolatokkal is foglalkoztam, már 2013-tól kezdve. Ezért nem akarom feleleveníteni Orbán Viktor növekvő befolyását Szlovénia politikai ügyeiben. Elég, ha csak annyit mondok, hogy Magyarország politikai és gazdasági behatolása Szlovéniába egyaránt jelentős, különösen Janša 2020-as hatalomra kerülése óta.

Pár hónappal ezelőtt az Átlátszóban jelent meg Bőtös Botond alapos cikke a szlovéniai politikai helyzetről ilyen cím alatt: “Példaképtől Orbán bábállamáig: Janez Janša miniszterelnök lemondását követelik”. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a “bábállam” a legjobb leírása a két miniszterelnök közötti köteléknek. Inkább tanár-diák kapcsolatról van szó két, gyakorlatilag azonos politikai törekvéssel rendelkező politikus között. Mindketten az 1990-es évek eleje óta politizálnak, és mindketten hosszú éveket töltöttek azzal, hogy az elveszített választások után egy második lehetőségre várjanak, hogy vezethessék országukat. Orbán Viktor azonban, miután 2010-ben eljött ez a második lehetőség, azóta is nyeregben maradt. Janša, akit 2012-ben választottak miniszterelnökké, egy évvel később korrupciós vádak közepette lemondott.

Orbán évek óta aktívan segíti anyagilag és politikailag szlovén barátját és kollégáját. Kegyencei utasítást kaptak, hogy fektessenek be a Janša pártját, a Slovenska demokratska stranka (SDS) pártot szolgáló szlovén médiába. A magyar gazdasági behatolás nem sokkal 2014 után kezdődött, amit aztán politikai beavatkozás követett. Az SDS és Orbán Magyarországa közötti szoros kapcsolat azonban túlságosan is nyilvánvalóvá vált, ami széles körben felvetette a szlovén érdekeket nem szolgáló politikai összejátszás gyanúját. Most, hogy Janša ismét hatalmon van, elég nyíltan beszél arról, hogy Orbán Viktort utánozza, akinek eddig sikerült érvényesülnie az európai politikában. A magyarországi Orbán-kritikusok aggódva figyelik Szlovénia útját az illiberalizmus felé.

Az elmúlt év során nehéz volt nem észrevenni, hogy Szlovéniában egy második Magyarország van kialakulóban. A Politicóban cikkek jelentek meg arról, hogy az Európai Unió borzongva várja a szlovén elnökséget. Az uniós politikusok aggodalmai nem bizonyultak alaptalannak, amint azt a Janšával július 1-jén Szlovéniában tartott legelső botrányos találkozójuk is bizonyította.

Noah Buyon, a Freedom House elemzője “éberségre” szólított fel Szlovénia EU-elnökségét illetően. Cikkében úgy jellemezte Janšát, mint “a független Szlovénia történelmének legdrámaibb demokratikus visszalépési epizódjának szerzőjét”, és olyan embert, akit “azzal vádolnak, hogy aláássa országa demokráciájának minden pillérét, különösen a médiát – vagy, ahogy ő fogalmaz, a “presstituáltakat””. A szlovén miniszterelnök túlságosan is szoros kapcsolata Orbánnal bárki számára nyilvánvaló. Orbán csillagát követve, az Európai Bizottságban és a Parlamentben is osztozhat –   legalábbis egy ideig .- a magyar miniszterelnök nehézségeiben.

Természetesen Orbán segítsége Janša megválasztásához hallgatólagosan feltételekhez volt kötve. Nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a szlovén elnökségtől bőkezű jutalmat kap. Mivel a következő fél évben Szlovénia határozza meg az Európai Unió politikai napirendjét, Orbán abban reménykedik, hogy bizonyos Magyarország számára kellemetlen lépéseket, például a régóta lappangó 7-es cikkely sorsának valódi megvitatását nem vállalják fel a szlovének.

Orbán Viktor ma reggel hosszú hónapok óta először nem adta meg péntek reggeli “interjúját” a Kossuth Rádióban. A visegrádi országok miniszterelnökeivel együtt Ljubljanában járt, udvariassági látogatást tett Janšánál.

Ljubljanába érkezve Orbán Viktor megpróbált hízelkedni a barátjának, és háláját fejezte ki a szlovén elnökség miatt, amely a legalkalmasabb az Európai Unió jelenlegi nehézségeinek kezelésére. Azt is elmondta szlovén kollégájának, hogy mire kell koncentrálnia, és mit kell háttérbe szorítania. Szlovéniának olyan fontos ügyekre kellene koncentrálnia, mint a járvány, a gazdaság és a migráció, nem pedig a jogállamiságra, amelyet az Európai Unió politikai fegyverként használ Magyarország és Lengyelország ellen. Miután rámutatott a közép-európai országok stabilitására a nyugati országokkal szemben, azt mondta: “Janez Janšának hatalmas feladata van abban, hogy összehozza Európa e két nagyon különböző részét. Mindazonáltal Szlovéniának jó esélye van arra, hogy egyesítse a két, különböző utakon járó részt”. Röviden: Orbán Viktor Janšát jelölte harcostársának az Európai Bizottsággal és a Parlamenttel folytatott harcában.

Valójában azt gyanítom, hogy szeretné, ha Szlovénia hivatalosan is csatlakozna a visegrádi négyekhez, de több okból is kevés esélyt látok erre. Az egyik Orbán bizonytalan viszonya az Európai Bizottsággal és a Parlamenttel. Janša pozíciója otthon nem túl biztos, és mivel a többi párt gyanakszik Orbán Viktorra és a Szlovéniával kapcsolatos terveire, kétlem, hogy áldásukat adnák arra, hogy Magyarország és Szlovénia jelenlegi kapcsolatát a Visegrád 4-hez való csatlakozással megszilárdítsák. Az sem valószínű, hogy Csehország és Szlovákia határozottan kiállna Lengyelország és Magyarország mellett, és ezzel veszélyeztetné saját kapcsolatát Brüsszellel. Végül, a lengyel kormánynak, amely szintén koalíciós, megvannak a maga nehézségei, ami arra késztette Donald Tuskot, hogy lemondjon az EPP-ben betöltött pozíciójáról, és teljes erőbedobással pártja, a Polgári Platform újjáélesztésének szentelje magát. Úgy tűnik tehát, hogy Orbán Viktor szerencsétlenségére jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a Visegrádi Négyeket kibővítse, és saját, az Európai Unióval szembeni álláspontjának megerősítésére használja.

S. Balogh Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ online portálon

Címkép: A Visegrádi négyek Szlovéniában