Nem túl vicces történetek Orbán hazugságairól

Posted by

A Hungarian Spectrum írásának magyar változata

Balogh S. Éva
>Folyamatos vita folyik a Hungarian Spectrum kommentszekciójában  arról, hogy Orbán Viktor a kommunikáció művészetében kivételes tehetséggel rendelkezik-e . Van pár ember, aki újra meg újra a miniszterelnök verbális művészetét dicséri. Ezekben a vitákban általában kételyemnek adok hangot a magyar miniszterelnök mindenhatóságával kapcsolatban. Talán mert itthon az egyre romló inflációs adatok,  az Európai Bizottságban és a Parlamentben a jogállamiság legújabb megsértése miatt egyre több kritika éri Orbánt, aki úgy tűnik, kezdi elveszíteni mesebeli érzékét.

Íme egy példa, amely a fél országot szórakoztatta. Mivel mindannyian megérdemlünk egy kis nevetést, hadd kezdjem a mai posztot ezzel a történettel. Mint arról korábban beszámoltam, május végén Orbán Viktor Nagy-Britanniába látogatott. Látogatásának része volt egy privát találkozó Boris Johnson miniszterelnökkel, amit a brit sajtó élesen bírált. Közvetlenül a találkozó után Orbán válaszolt az újságíróknak az emberi jogok és a médiaszabadság semmibe vételéről szóló kérdéseire. Elmondta, szerinte ez jó állapotban van. Például “ha valaki Magyarországon egy újságosbódénál  kormányt támadó újságot kér, legalább egy tucatot kaphat”.

Hamarosan bekövetkezett az elkerülhetetlen. Tenczer Gábor a Telextől úgy döntött, hogy ellenőrzi Orbán állításának helyességét. Három különböző újságárusnál tett látogatás során hét kormánykritikus hetilapot és két napilapot sikerült összegyűjtenie, szemben a budapesti újságárusoknál kapható 12 kormánypárti lappal. A megyékben kapható 18 regionális lapról pedig még nem is beszéltünk. Aztán jött a kínos hír, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) felvette Orbán Viktort a 36, a sajtószabadságot elrabló állam- vagy kormányfőt tartalmazó “zord portrégalériába”. Hogyan döntött Orbán Viktor a helyzet orvoslásaérdekében? Meglepő látogatást tett a budai Várnegyedben található miniszterelnöki hivataltól kilométerekre lévő, Józsefváros egyik ismert újságosbódéjánál, ahol “kormánykritikus, kormányt gyalázó lapokat” keresett.

Ezt követően a miniszterelnök Facebook-oldalán megjelent egy sokat szerkesztett videó a látogatásról. Az újságosbódé tulajdonosának elmagyarázta, hogy Magyarországot “Soros Gyuri bácsi egyik szervezete” felvette a “sajtószabadság ellenségeinek” listájára. Két hazugság egy mondatban. Először is, nem Magyarország került fel erre a gyalázatos listára, hanem személyesen Orbán Viktor. Másodszor, az RSF nem Gyuri bácsi szerve. Igaz ugyan, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok “Független Újságírás Programja” több szólásszabadsággal foglalkozó szervezetet támogat, köztük az RSF-et is, de a támogatás nem lehet jelentős, mert a Soros Alapítvány nem szerepel az RSF legnagyobb támogatóinak listáján.

Mindenesetre Orbán állítólag hat újságot és magazint gyűjtött be kiruccanása során: a 168 Órát, a HVG-t, a Magyar Narancsot, az Élet és Irodalmat és a kéthetente megjelenő Hócipő című szatirikus magazint. (Valójában a Telex szerint a találkozást követően az újságárus azt mondta, hogy a miniszterelnök nem kapott sem 168 Órát, sem Magyar Narancsot, mert mindkettő csütörtökön jelenik meg, és szerdára, amikor a miniszterelnök megjelent, már az előző szám összes példányát eladta.)

Wölfinger László újságbódéja / Józsefváros.hu

A kommunikációs zseni tehát saját maga csapdájába esett, amiből kiderült, hogy az általa hirdetett tucatnyi kormánykritikus kiadványhoz közel sem tudta megvenni a kedvenc budapesti újságosbódéjában. Be akarta bizonyítani, hogy Magyarországon virágzó, korlátlanul szabad sajtó van, ehelyett azonban az ellenkezőjét bizonyította.

Ha már itt tartunk, nézzük meg gyorsan azt az interjút, amelyet Orbán Viktor adott ma reggel, amikor egyik kedvenc városába, Belgrádba látogatott. Az MTVA kormánypárti riportere arra volt kíváncsi, hogy mi a magyar kormány véleménye a tegnapi európai parlamenti vitáról. Ezt mondta Orbán a tárgyalásról, amelyen nem vett részt: “Hasznos vita volt. Az álláspontok nagyon világosak voltak. Minden el volt rendezve. Minden világos és érthető. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság be akarja engedni az LMBTQ aktivistákat és szervezeteket az iskolákba és óvodákba. Magyarország ezt nem akarja. A vita arról szól, hogy ki dönti el, hogyan neveljük a gyerekeket. Nyilvánvalóan az európai szerződések szerint ez a magyarok dolga, hiszen ez nemzeti hatáskörbe tartozik. A brüsszeli bürokratáknak itt semmi keresnivalójuk, és bármit is tesznek, mi nem engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeink óvodáiba és iskoláiba”.

Miről szólt valójában a tegnapi EP-vita? Természetesen a “pedofíliatörvény” volt az egyik téma, de a fő hangsúly a magyarországi jogállamiság hiányán volt. A vita jellegét legegyszerűbben úgy lehet szemléltetni, ha idézünk néhány jellemző hozzászólást. A liberális Guy Verhofstadt, Orbán Viktor régi kritikusa a Bizottság magyar probléma elhanyagolására panaszkodott: “Három év telt el. Elvették az egyetemeket, elvették a Klubrádió frekvenciáját. Három év után az Európai Bizottság csak annyit tud mondani, hogy érdekes volt a vita”.

Vagy Jérôme Rivière, szintén liberális EP-képviselő kijelentette, hogy “szégyelli, hogy a magyar helyzetet nem lehet higgadtan, világosan és következetesen kezelni a rendelkezésünkre álló eszközökkel”. Szerinte “ha 2022 végéig nem áll helyre a jogállamiság Magyarországon, akkor szankciókon kell gondolkodnunk, beleértve Magyarország szavazati jogát is”.

A román Ramona Strugariu elmondta kollégáinak, hogy “elege van Orbánból, Kaczyńskiból, a hazugságaikból, abból, ahogyan nap mint nap leépítik a szabadságot, támadják az alapvető jogokat, kiemelik a kisebbségeket. Mindannyiunknak elege van belőle”.

A vita arról szólt, hogy a magyar kormányt arra kényszerítsék, hogy az LMBTQ aktivistákat és szervezeteket beengedjék az iskolákba és óvodákba? Természetesen nem. A törvényre való hivatkozások a törvény visszavonására korlátozódtak. Ennél többre nem.

Itt a nagy kommunikátor megközelítése talán politikailag ügyesebb volt, mint a sajtószabadsághoz való ragaszkodása. Természetesen ezek a lehetséges politikai pontok az igazság árán jöttek létre. Orbán megkérdőjelezhetetlen hívei meg lehetnek győződve arról, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság nem a demokráciaellenes magatartásáért fogja elmarasztalni Magyarországot, hanem az óvodai LMBTQ-propagandával szembeni ellenállásáért. De reméljük, hogy azok a magyarok, akik tisztelik az igazságot, még inkább igyekeznek majd megszabadulni ettől a gátlástalan diktátortól.

2021. július 8.

S. Balogh Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.