Az Európai Parlament a magyar demokráciáért folyó küzdelem élére állt

Posted by

Balogh S. Éva
>Két téma keltette fel ma a magyar közvélemény figyelmét. Az első a Politico című lapban megjelent hír volt, amely arról számolt be, hogy “Magyarország 7,2 milliárd eurós támogatás iránti kérelmét az EU gazdaságélénkítési alapjából (RRF) az Európai Bizottság nem fogja jóváhagyni a július 12-i határidőig … mivel az EU végrehajtó szerve nem elégedett az ország tervében szereplő korrupcióellenes erőfeszítésekkel”. A második az Európai Parlamentben ma lezajlott fanyar vita volt.

Az Európai Unió 2021. február 12-én közzétette az Európai Parlament és a Tanács 2021/241/EU rendeletét, amely meghatározta az RRF keretét , országspecifikus ajánlásokkal együtt. Magyarország esetében az Orbán-kormány feladata az “összeférhetetlenség, korrupció és csalás” elleni monitoringrendszer létrehozása volt. Feladata volt “a korrupcióellenes keretrendszer megerősítése, többek között az ügyészségi erőfeszítések és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése”. A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy “Magyarország tervének értékelése folyamatban van”, annak megállapítása céljából, hogy a terv biztosít-e “megfelelő ellenőrzési és auditálási mechanizmust”.

Ezt a rövid hírt tegnap este Varga Judit igazságügyi miniszter “álhírnek” nevezte, és ezt a véleményét ma Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is megismételte. Miért volt ez “álhír”? Mert “a Magyarország és a Bizottság közötti tárgyalások a behajtási alapról folyamatban vannak”. És mit írt a Politico cikke? “Magyarország tervének értékelése folyamatban van”. Így gyártja az Orbán-kormány a saját álhírét, hogy félrevezesse – többnyire sikeresen – a magyar közvéleményt.

De a Politico cikke csak az első olyan elem volt, amely felborzolta az Orbán-kormány tollát. A Reuters ma reggel “Magyarország elutasítja az EU követelését, hogy törölje a “szégyenletes” LMBT-ellenes törvényt” című cikkében arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megdorgálta az Orbán-kormányt, amiért a homoszexualitást a pedofíliával tette egyenlővé. “Ez a jogszabály a gyermekek védelmét ürügyként használja arra, hogy szexuális irányultságuk miatt diszkriminálja az embereket. Ez szégyen.” Hozzátette, hogy Magyarország az uniós jog teljes erejével szembesül, ha nem lép vissza az LMBT-ellenes törvénytől. Bár konkrétumokat nem említett, uniós tisztviselők szerint ez az uniós pénzek befagyasztását jelenti.

Emellett ma az Európai Parlamentben szenvedélyes vita alakult ki a magyarországi jogállamiságról és Orbán Viktor illiberális rezsimjének uniós finanszírozásáról. A Bizottság jelenleg úgy véli, hogy a jogállamiság megsértése miatt a pénzeszközök visszatartása jogellenes, de Věra Jourová alelnök felszólalásában felvetette annak lehetőségét, hogy a többéves pénzügyi kerethez való hozzáférést befolyásolhatja, ha megtagadják a diszkrimináció elleni védelmet. Az általa elmondottak alapján jó esély van arra, hogy a Bizottság inkább a költségvetés, mint a helyreállítási és rugalmassági alap szempontjából kezeli a problémát. Jourová a vita végén visszatért a finanszírozás kérdésére. Reményét fejezte ki, hogy “akik nem értik az európai értékeket, talán legalább a pénzről való beszédet megértik”.

És mintha a dolgok már nem is lehetnének rosszabbak Orbán Magyarországa számára, a Financial Times elsőként számolt be arról, hogy három nemzetközileg ismert jogtudós készített egy értékelést a magyarországi jogállamiság hiányosságairól: Kim Lane Scheppele a Princeton Egyetemről, R. Daniel Kelemen a Rutgers Egyetemről és John Morijn a Groningeni Egyetemről. A jelentés több európai parlamenti képviselő felkérésére készült. Halmai Katalin a Népszavától a jelentést “annak a hivatalos levélnek a tervezetének” nevezte, amelyet az Európai Bizottságnak Budapestre kéne küldene.

A jelentésben a szerzők rámutatnak, hogy egyes megfigyelők azt feltételezik, hogy az uniós pénzügyi érdekeket a jogállamiság megsértőivel szemben védő szabályozás csak a 2021. január 1-je után odaítélt pénzekre vonatkozik. A szerzők ezt az értelmezést helytelennek tartják, és azzal érvelnek, hogy a jogszabály nem írja elő, hogy a Bizottságnak meg kell várnia, amíg a csalás vagy visszaélés konkrét esetei dokumentálhatók. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Magyarország már most is súlyosan megsérti a jogállamisági szabályokban lefektetett alapelveket, ezért a Bizottságnak haladéktalanul alkalmaznia kellene a jogállamisági feltételrendszert.

A jogtudósok értékelése, amelyet az EP-képviselők ismertettek, felvázolja, hogy a jogállamiság rendszerszintű lebontása háromféle módon veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit Magyarországon: (1) az uniós források felhasználásának átláthatóságának hiánya és a rendszert átható korrupció, (2) az ügyészi fellépés hiánya a csalások kivizsgálása és üldözése során, valamint (3) az uniós jog érvényesítését végző független bíróságok garanciáinak hiánya. A Financial Times szerint a magyar kormány szóvivője “azonnal nem kommentált”.

 

Az MTI késő este Strasbourgból számolt be a Scheppele-Kelemen-Morijn-jelentés létezéséről, és azt is nyilvánosságra hozta, hogy az Európai Parlament négy frakciója is részt vesz a projektben: Az EPP, a Zöldek, a Renew Europe és a szociáldemokraták. Az EPP jelenléte ebben a projektben különösen felbőszíti a Fideszt, hiszen – mint a Fidesz EP-képviselői korábban írták – az EPP “méltatlanul megcsúfolta a magyar államiságot és nemzeti függetlenségünk minden magyar szívének kedves szimbólumát”!

(

(Ld. a képet a szivárványos parlamentról. A kép körül az üzenet: Szabadság és tolerancia. Ezek az európai életforma alapjai. Olyan Európát akarunk, ahol mindenki szabadon szeretheti azt, akit akar, férfit vagy nőt.
Senkise tanítson diszkriminációt a gyerekeinknek! EPP )

Mindent egybevetve, Orbán Viktornak lehet, hogy az Európai Uniónak végre elege lett a pávatáncából, amely az évek múlásával egyre kevésbé szórakoztató és egyre kevésbé tolerált.

2021. július 7.

Címkép: Szivárvány provokált a Parlament fölött az égen