Macskaügyek, ugrálásügyek

Posted by

Csoda-e, hogy már a második kiadás utánnyomása jelenik meg a gyerekek kedvence, a Findusz nevű kandúr ki tudja, hányadik kalandjának? (Nem is szimplán csak utánnyomás; a kiadó első utánnyomásnak aposztrofálja, vagyis biztos lehet benne, hogy jön majd a többi…)

Világszerte hatalmas rajongótábora van már e sorozatnak. Először is: a svéd író maga rajzolta tüneményes képei kifogyhatatlan, meglepetéseket ígérő böngésznivalót kínálnak a legkisebbeknek is, akik még nem tudnak olvasni (és épp nem ér rá az, aki olvasni szokott nekik). Mesebeli, de nagyon is valóságos világ ez: Pettsonnak, a kissé zsémbes, de melegszívű öregnek a kellemesen rendetlen háza és annak környéke: tyúkokkal, kissé gazos udvarral, itt-ott elöl hagyott szerszámokkal, ládákkal, deszkadarabokkal, elhullatott ezzel-azzal. Ideális! És hát a muklák! Ezek a mindenütt felbukkanó, pici lények, akiket csakis Findusz lát. Meg a gyerekek, akik lapozgatják a könyvet, és versenyeznek, hogy ki hány muklát vesz észre egy könyvoldalon. Nordquist stílusának sajátossága, hogy a kópé macska mozgását úgy ábrázolja, hogy egyszerűen sok-sok Finduszt rajzol ugyanarra a képre, a mozduat különböző fázisaiban. Garantáltan szórakoztató, és ezek még csak a képek!

Mert a lényeg mégiscsak a tartalom. Olyan mély, igaz barátság rajzolódik ki ezekből a történetekből – egy könyv tulajdonképpen egyetlen rövid kis történet, rengeteg rajzzal –, amely megdobogtatja gyerek, felnőtt szívét egyaránt. A huncut kandúr ebben a kötetben történetesen a hangos, kora reggeli vagy inkább hajnali ugrálásával kergeti az őrületbe gazdáját. Olyannyira, hogy a határozott és elszánt kijelentésre: akkor inkább elköltözik, de neki ugrálnia kell, Pettsonnak semmi ellenvetése nincs. Sőt segít is az előkészületekben. (Jellemző: örül is, hogy végre tákolni-barkácsolni-eszkábálni valót talál.) Egy használaton kívüli vécét talicskázik arrébb, s készít takaros kis házikót a cicusnak. És most figyeljünk a kifejezésekre. Ugrálás a központi téma, tehát beköltözés után azonnal kipróbálta az ugrálási magasságot. Jó kis kifejezés, szakszerű! Később, amikor Pettson látogatóba megy a macskához: Findusz már végzett az ugrálással… Majd egy másik este így küldi ágyba kis barátját: holnap korán kell kelned, hogy ugrálhass. Ilyen és efféle, szelíden humoros mondatokkal tűzdelte tele a mesét írója, s ültette át frappánsan a fordító, Csépányi Zsuzsanna.

De még mindig nem értünk el a lényegig. Barátságról beszéltem. Minden kötetnek, így ennek is a végkicsengése ez: huncutság, kópéság ide vagy oda, de ők a legfontosabbak egymásnak a világon. Az öreg magányos lesz, ha nélkülöznie kell cicája társaságát, a nélküle hirtelen mindent eluraló csend is a hiányát teszi fájóbbá. Finduszban pedig félelmekben, rémképekben, rossz álmokban jelentkezik ez a hiány. Dehogyis mondaná ki, vallaná be, hogy gazdája közelébe vágyakozik! Rókákról, viharról handabandál helyette. De az öreg érti, nagyon is érti, miről van szó.

Egyszerű, de bölcs történet. Ha neveléstudományi fontoskodással közelíteném meg, valami ilyen következtetésre jutnék: Pettson szabadságot ad Findusznak: lehet, hogy előre látja, mi lesz a különhurcolkodás vége, de készségesen segíti őt akciójában. A lelkes kis kandúr újabb és újabb kívánságait is teljesíti. Megsüti a kívánt palacsintákat is a várt titokzatos vendégnek – eljátszva, hogy nem tudja, ki lesz az a vendég. Aztán jön, amire talán maga se számított: a hiány. Ráébredés arra, hogy mennyire szüksége van a másikra. Vénsége ellenére is gyermeki örömmel tölti el, amikor macskája megnyugtatja őt, hogy habár elköltözött, de mégis itt lakik. És ugyanúgy együtt hallgatnak zenét, és ugyanúgy olvas fel neki Pettson, mint a régi időkben. És ugyanolyan rosszulesik mindkettőjüknek, amikor eljön a lefekvés s a macska hazamenésének ideje… Bensőséges, békés hangulatot teremt az író, szinte ott vagyunk mi is, és drukkolunk, hogy ne menjen haza…

Talán Micimackóéhoz tudnám hasonlítani Findusz ártatlan, bájos együgyűségét. Szeretetre méltó a kettősük; nem didaktikusan, de nagyon szépekre tanítják az ifjú olvasókat/mesehallgatókat. Megérdemlik gyerekeink az ilyen értékes könyveket.

Sven Nordqvist

Sven Nordqvist: Findusz elköltözik
Fordította: Csépányi Zsuzsanna
General Press Kiadó, Budapest, 2021
32 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2392 Ft
ISBN 978 963 452 2782

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Pettsonnak elege van abból, hogy minden reggel Findusz ugrálására ébred. A kandúrnak pedig abból van elege, hogy nem csinálhatja azt, amit akar.
Ezért elhatározza, hogy keres egy olyan helyet, ahol kedvére kitombolhatja magát. A használaton kívüli kerti vécé tűnik a legalkalmasabbnak, és Pettson segítségével szépen be is rendezkedik ott.
Csakhogy mi lesz vele, ha borús az idő, és egyedül érzi magát? Vagy ha rókák ólálkodnak a ház körül?

Olvass bele A KULTÚRAKIRAKAT
%d bloggers like this: