Posted by S. Balogh Éva
>Néhány hónapja Orbán Viktor levél-kampányba kezdett, „szamizdat leveleknek” nevezve az irományait. Azt állította, hogy a liberális Európai Unióban nincs más módja annak, hogy kifejezze nézeteit, kénytelen az önkiadáshoz folyamodni, ahhoz a régi módszerhez, amellyel a Szovjetunió és szatellitországainak „disszidensjei” publikálták a rendszerrel szembeni kritikájukat.
Még tavaly októberben – miután ilyen, úgynevezett szamizdatleveleket, intézett Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, Věra Jourová alelnökhöz és Manfred Weberhez, az Európai Néppárt vezetőjéhez, – reméltem, hogy abbahagyja ezt a nevetséges vállalkozást. Tévedtem. Most értünk el a tizenegyedik szamizdat levélhez.
Természetesen ez a legújabb levél Orbán Viktornak az Európai Tanács legutóbbi csúcstalálkozóján a kollégáival való viharos összecsapásáról szól a pedofíliatörvény, hivatalos nevén „a pedofil bűnözőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény” megalkotása miatt. Amikor először láttam, hogy ez a brüsszeli alkalom indokolta egy újabb szamizdat-levél megjelenését, az első gondolatom az volt, hogy „Orbán magyarázza a bizonyítványát”, vagyis olyan, mint Karinthy Frigyes klasszikus paródiája egy diákról, aki az apjának próbálja megmagyarázni nem túlságosan jó jegyeit.
A csúcstalálkozó minden beszámoló szerint rendkívül érzelemdús volt, amelyen Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke szerint „kevés szem maradt szárazon a teremben”, amikor a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel, aki meleg férfi, beszámolt a kűzdelméről saját szexualitásával. Orbán Viktor nyilván másképp látta a találkozót. Szerinte „az Európai Tanács legutóbbi ülésén a szivárványos zászlós miniszterelnökök falanxban támadtak”, de – tette hozzá – „erkölcsileg nehéz, politikailag fontos és intellektuálisan szép vita volt”. Micsoda bizarr jelenet – a görög nehézgyalogság tagjai lándzsákkal és csákányokkal felfegyverkezve szép vitát folytatnak a magyar kormány legújabb támadásáról az európai értékek ellen, egy kisebbséget diszkrimináló és tartalmakat cenzúrázó törvényről.
Leírása szerint „a liberálisok abból indultak ki, hogy az adott kérdéssel kapcsolatos kérdésekre csak egyféleképpen, a liberális véleményhegemóniának megfelelően lehet válaszolni”, vagyis az Európai Unió keretein belül egyetlen embercsoportot sem lehet diszkriminálni. Ezzel szemben a jelenlévő nem liberális demokraták, a szlovén és a lengyel miniszterelnök Orbán oldalán érvelve azt állították, hogy erre a kérdésre különböző válaszok adhatók, és „a véleménypluralizmusnak megfelelően minden államnak és népnek joga van a liberális válasszal ellentétes álláspontot választani”. Egyszerűbben fogalmazva: az Európai Unió egyes tagállamai diszkriminálhatnak bizonyos csoportokat, jelen esetben a melegeket, leszbikusokat és transzneműeket. Sőt, még ennél is tovább ment, amikor hozzátette, hogy „csak az „egység a sokféleségben” tarthatja össze az Európai Uniót”. Tehát a vita során azt mondhatta a liberális falanx tagjainak, hogy ha ragaszkodnak bizonyos európai értékek – mint amilyen például a kisebbségek diszkriminációmentessége – liberális értelmezéséhez, és nem engedik meg a „sokszínűséget”, akkor megássák az Európai Unió sírját.
Éppen azon a napon, amikor Orbán Viktor az Európai Tanács szivárványzászlós tagjaival csatázott, Kövér László, a magyar parlament elnöke beszédet mondott a magyar alkotmány tizedik évfordulója alkalmából rendezett konferencia közönségének, amely alapvetően egy pártdokumentum, amelyet soha nem hagyott jóvá sem az ellenzék, sem a lakosság. Kilencszer módosították, és nincs kétségem afelől, hogy ha szükséges lenne, a Fidesz kétharmada tizedszer is módosítaná.
Bár Kövér beszédének nagy része ennek az alkotmánynak a nagyságáról, a magyar értékek védöbástyájáról szólt, bizonyos részeket visszhangzott Orbán Viktor üzenetéből. Kövér azt állította, hogy „mi nem hiszünk az úgynevezett értéksemleges államban, politikában, ideológiában, oktatásban és alkotmányban. Mi az értékek sokszínűségében, hierarchiájában és tiszteletben tartásában hiszünk”. Ne feledjük, hogy Kövér László nem tagja a kormánynak. A párt nevében beszél. Tehát lényegében Kövér azt mondja, hogy az ő pártja határozza meg a játékszabályokat. A Fidesz értékrendjét akarják ráerőltetni a társadalomra. 1990 előtt az MSZMP alkotta meg a szabályokat és döntött a rendszer értékrendjéről. Most a Fideszen a sor. Bár arról beszélt, hogy ők hisznek az értékek sokszínűségében, hozzátette, hogy ezeknek az értékeknek megvan a „maguk hierarchiája”. Ismét azt kell feltételeznünk, hogy ezt a hierarchiát a párt határozza meg.
Vessünk egy utolsó pillantást a Szamizdat 11-re. A cikk végén Orbán Viktor kitart amellett, hogy „a gyermek szexuális nevelése a szülő joga, és az ő beleegyezése nélkül sem az állam, sem a politikai pártok, sem a civil szervezetek, sem a szivárvány aktivistái nem játszhatnak szerepet”. A nem liberális demokraták ezen álláspontját „a nemzetközi jog, az uniós jog és az Európai Unió Alapjogi Chartája” is alátámasztja, amelynek 14. cikke „biztosítja a gyermek megfelelő nevelését”.
Mit jelent – kérdezhetnénk – a „megfelelő nevelés”? Gyanús, hogy Orbán Viktor nem akar igazán komolyan belemenni ennek a híres 14. cikkelynek a megvitatásába. És valóban, az ember kételyei megerősítést nyernek, amikor ténylegesen elolvassa a 14. cikkelyt, a „neveléshez való jogot”. A 3. pont az, amelyik erről a kérdésről szól. Eszerint „tiszteletben kell tartani az oktatási intézmények alapításának szabadságát a demokratikus elvek tiszteletben tartásával, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik nevelését és tanítását vallási, filozófiai és pedagógiai meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák, az e szabadság és jog gyakorlására vonatkozó nemzeti törvényekkel összhangban”.
Vagyis ez a törvény az alternatív oktatási intézmények létrehozásának szabadságáról szól, és arról, hogy a szülők meggyőződésük alapján dönthessenek. Hogy néhány lehetséges példát említsek. Az államnak lehetővé kell tennie a buddhista szülők számára, hogy gyermekeiket buddhista iskolába küldjék. Vagy engedje meg nekik, hogy otthon taníttassák gyermekeiket. Vagy zsidó jesivákba küldjék őket. Röviden: a 14. cikkely 3. pontja különleges kiváltságokat biztosít a szülőknek, míg a magyar pedofíliatörvénynek a homoszexualitással kapcsolatos módosításai épphogy elveszik ezeket. A magyar kormánynak nehéz lesz erre a törvényre hivatkozva a saját dolgát megindokolni.