A mai este sosem érhet véget

Posted by

Simó György
>Ma este német-magyar van, és bosszút állunk mindenért.Hagyjál engem a józan ésszel meg az oddsokkal. Meg lehet csinálni, mert csak ebbe a hitbe jó belefeledkezni. A mai este sosem érhet véget. Majd holnap.
Majd holnap reggeltől, amikor elül a petárdazaj és felszáradnak a katarzis könnyei, és később, amikor beszedik a képernyőket a teraszokról és már nem lesz több meccs, amikor a csodacsatárokat hazahozza a csodabatár, akkor látszik majd, hogy akármennyire is szórakoztató, izgalmas, sőt felemelő volt ez a buli is, másnap már nem lesz fotosoppolva az élet.
Másnap megint hétköznap lesz.
Hétköznapból sok lesz, mert ez a természetük, szinte sose fogynak el. Olyankor nem számít , hogy ez a szeretni-, sőt drukkolnivaló magyar válogatott a huszonnégyből, a tizenhatból, vagy a nyolcból esett ki, ad abszurdum még az se számítana, hogy döntőbe jutott-e vagy sem, mert a Fociszigetnek már vége lesz, és csak az emléke marad majd, meg a vágy, hogy minél előbb legyen újra megint. Ami tényleg itt marad, az a mindennapjainkat és az egymás mellett létezni nem tudásunkat keretező undok törvény, ami miatt sok tízezer magyar kissrác és kislány jár majd légszomjjal vagy gyomorgörccsel suliba azokban az években, amikor éppen tisztába szeretne jönni azzal, milyen színű is számára s szerelem. És egy csomó jó érzésű ember úgy érzi majd, hogy ha őszintén beszél, azért megütheti a bokáját.Holnap már nem német-magyar lesz. Győzni se kell, se állva meghalni. Holnap tök mástól lehetne boldognak lenni.Az a baj a szimbolikus, a ‘vagy-vagy’ világát hisztérikusan erőltető politikai és médialéttel, hogy szarnak látszik tőle az élet.