Posted by Balogh S. Éva
Nehéz követni azt a hosszú alkudozást, amely az ellenzéki pártok között folyik az előválasztások előkészítéseként. Több, a pártokkal mint olyanokkal szemben nagy adag antagonizmussal rendelkező kommentátor azt szerette volna, ha nem folynak párton belüli tárgyalások a konkrét jelöltekről. Az ellenzéki erők azonban számos körzetben a közvélemény-kutatások eredményeit felhasználva a legesélyesebb győztesek mögé állítják magukat. Jó példa erre a stratégiára a budapesti 2-es számú választási körzet, ahol eredetileg négy párt jelöltjei tervezték, hogy ringbe szállnak: Berg Dániel (Momentum), Tordai Bence (Párbeszéd), Kálmán Olga (DK) és egy Jobbik-jelölt. A Jobbik jelöltjének támogatottsága nagyon alacsony volt, Berg Dániel pedig nem nyerte el a választók tetszését, így csak Kálmán és Tordai marad versenyben, a Momentum és a Jobbik Kálmán olgát támogatja.
Az ellenzék nem korlátozza indokolatlanul a választók választási lehetőségeit. A 106 körzet 90%-ában legalább két jelölt lesz. Eddig csak egy olyan körzetről hallottam, ahol a jelölt olyan erős volt, hogy az összes bevett ellenzéki párt úgy döntött, hogy őt támogatja. Ez a népszerű jelölt Hiller István (MSZP), a Gyurcsány-kormány kulturális, majd oktatási minisztere, akit a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum is támogat. Hiller 2014-ben és 2018-ban is megnyerte a mandátumot. Hillernek azonban kihívója lesz egy új ellenzéki párt, az Új Világ Néppárt, amelyet Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere és a Magyar Tudományos Akadémia Fidesz által támogatott elnöke (2008-2014) alapított. A legesélyesebb jelöltek kiválasztása többnyire viszonylag zökkenőmentesen zajlott, de azért akadtak, akinek véres lett az orra az út során.
, A médiában széles körben tárgyalt első eset a budapesti 8. kerület (Zugló) ügye, ahol Tóth Csaba (MSZP) 2014-ben és 2018-ban is megnyerte a kerületet. Jól vagy rosszul, de egy nem egészen tiszta múlttal rendelkező politikusnak tartják. Mégis, végül a Párbeszéd, a DK és a Jobbik úgy döntött, hogy őt támogatja Hadházy Ákossal szemben, aki jelenleg független képviselőként a Momentum jelöltje. Ez az egész helyzet nagyon kellemetlen lehetett Karácsony Gergely polgármesternek, akinek Zugló polgármesterként volt néhány igen kellemetlen találkozása Tóth-tal. Másrészt, mint tudjuk, Hadházy rendkívül népszerű, mert könyörtelenül üldözi az országban tapasztalható szemérmetlen korrupciót. Sőt, a Medián szerint, ha a sok bizonytalan szavazót leszámítjuk, akkor a zuglói előválasztást ő nyerné Tóth előtt (37%-22%).
Zugló lehet az első kerület, ahol a közvélemény értesült az ellenzéken belüli feszültségekről, de az idő előrehaladtával egyre több olyan eset lesz, ami megterheli a pártok közötti viszonyt. A DK-ra és az MSZP-re ez mindenképpen igaz. Nem szabad elfelejteni, hogy Gyurcsány Ferenc és néhány követője 2011. október 22-én kilépett az MSZP-ből és megalakította a Demokratikus Koalíciót. Az MSZP egyes vezetői azóta sem bocsátották meg neki, hogy elhagyta a pártot. Jó példa egy ilyen megingathatatlan MSZP-s politikusra Harangozó Tamás, aki Kunhalmi Ágnes megjegyzésére, miszerint eljön a nap, amikor a DK és az MSZP ismét egy párt lesz, dühösen vágott vissza, hogy ebben az esetben ő azonnal kilép a pártból.
A valóság az, hogy az MSZP nem áll jól, és az MSZP egyes jelöltjei biztosítást akartak kötni. Két fontos MSZP-s politikus – Molnár Gyula, aki 2016 és 2018 között az MSZP elnöke volt, valamint Szakács László, aki 2006 és 2010 között, majd 2014 és 2018 között ismét országgyűlési képviselő volt – kapott DK-s támogatást, ami az MSZP-tagságuk szempontjából katasztrofális eredményt hozott. A Népszava június 16-án számolt be arról, hogy az MSZP elnökségében két személyi döntést is hoztak. Felfüggesztette Molnár Gyula párttagságát, mivel a szocialisták volt elnöke a DK jelöltjeként indul a budapesti 18. kerületben. Döntés született arról is, hogy Szakács László jelöltségét visszavonják a Baranya megyei 2-es választókerületben. A közlemény szerint a párt vezetése “tudomásul veszi, hogy egyes jelöltek nem kívánják képviselni a párt szociáldemokrata politikáját”, ezért “politikai jövőjüket más politikai közösségben képzelik el”. Ez a döntés “az MSZP politikai közösségéből való kényszerű kilépést” jelent.
Az előválasztás egyik szabálya szerint a jelölteknek meg kell jelölniük, hogy milyen parlamenti delegációt választanak, ha győznek és parlamenti képviselők lesznek. Ha például Kálmán Olga, a DK egyik alelnöke nyer, akkor a DK “frakciójában” fog ülni. Mivel tehát Molnár jelezte, hogy a választások után a DK frakciójába ül be, ezért feltételezhető, hogy az MSZP-ből való dezertálása volt az oka a kirúgásának. Úgy tűnik azonban, hogy az ügy ennél bonyolultabb volt. Június 1-jén Tóth Bertalan az MSZP társelnökeként, Karácsony Gergely a Párbeszéd nevében, Gyurcsány Ferenc pedig a DK elnökeként írt alá egy megállapodást, amely Molnárt a DK delegáció tagjaként jelölte meg. Hogy mi történt eközben, azt senki sem tudja.
Hasonlóan furcsa Szakács László baranyai esete is. Éppen Komlóra tartott, hogy előkészítse a terepet a jelöltségéhez, amikor Tóth Bertalan telefonon értesítette, hogy a testület már nem támogatja a jelöltségét. A körzet jelenlegi fideszes országgyűlési képviselője Hoppál Péter, akit az egyik legellenszenvesebb és legvisszataszítóbb képviselőnek tartok, aki jelenleg a parlamentben van. A jelenlegi felállásból Szakácsot sorolnám a legesélyesebbnek arra, hogy megnyerje az előválasztást és sikeres legyen Hoppál ellen. Szakács értetlenül és sértődötten fogadta az MSZP döntését. Nem kellett sokáig várni arra, hogy ő és a DK bejelentse, hogy a DK és a Jobbik jelöltje.
Csak az elmúlt hónapokban négy MSZP-s politikus hagyta el pártját, vagy függesztették fel párttagságából, és így csatlakozott a DK-hoz. Szanyi Tibor, 1998 és 2014 között MSZP-s országgyűlési képviselő, 2014-től 219-ig európai parlamenti képviselő, a párt egykori enfant terrible-je a Facebook-oldalán azt írta, hogy “a látványosan korrupt MSZP elnökség is megbolondult”. Valóban, úgy tűnik, ez a párt öngyilkos küldetésen van.
Hungarian Spectrum