Nagyerdei Szabadtéri Játékok, 2021: Barnier úr szerencséje (Thália)

Posted by

>Hosszú, túl hosszú szünet után nyílik – inkább csak résnyire – a színházak kapuja, és persze egy arasszal könnyebben működik a dolog, ha nem zárt a tér, amire a zenekari árok vagy a rivalda mindkét oldalán érvényes szigorú előírások vonatkoznak. Így tehát csak egyszerűen: nyílnak a szabadtéri színpadok, színházak, játszóhelyek.

Barnier úr, az élet királya (Nagy Viktor)

Debrecenben a Nagyerdei Szabadtéri Játékok kezdődött el június 8-ával. Amikor a programot megtervezték, mindent egyszerre kellett figyelembe venni: legyen közönség, ami megtölti az ezres nézőteret, legyen olyan kínálat, ami biztosan eléggé vonzó, és persze nem árt a jó idő sem.

Ennek megfelelően kellően könnyed a szabadtéri játékok csokra. A nyári idény gerincét a Csokonai Színház könnyedebb, illetve zenés előadásai adják, s a vendég színházak is garantált sikerdarabokkal iratkoztak fel.

A nyitó napra, június 8-ára a Thália Színház hozta el Oscart. Claude Magnier hat évtizedes vígjátéka már sok generációt mulattatott – elég csak arra gondolnunk, hogy Louis de Funès játszotta színpadon, majd filmen (1967), aztán Sylvester Stallone is (1991), bár amerikaira és gengszterekre hangolt verzióban.

A klasszikus francia bohózati fordulatokra – azonos (de különböző tartalmú) táskák, sok pénz, hazugságok, félreértések, eltitkolt és kiderülő kapcsolatok, nagy lebukások – épülő komédia Vida Péter rendezésében garantálta a kétórás móka-kacagást.

Barnier, az öntelt, de gondoskodó családfő: Nagy Viktor. Igyekszik rezzenéstelenül tudomásul venni a körülötte zajló pénzügyi és családi vihart, hiszen végül is a lányáról van szó – meg egy mindenféle lebukásokkal terhelt házasságról.

Barnier sikkasztó könyvelője, Christian (Mózes András) ügyes és ügyeskedő fiatalember, mellesleg tiszta szívű szerelmes. Egyébként ebben a darabban szinte mindenki szerelmes, vagy épp a szerelmet keresi.

A történet másik motorja egy közrendű masszőr – viszont Szabó Győző alakítja. Briliáns pillanat, ahogy előbb Barnier kiváló, de megingatható feleségét (Gubás Gabi) dongja körül, majd egy pillanat alatt vált, és hajlandó engedni, hogy a bájos Jacqueline (Szabó Erika) omoljon karjaiba.

Nagy Viktor, Szabó Erika

A történetben van egy tulajdonképpeni mellékszereplő, a hirtelen elbocsátott szobalány helyére érkező új mindenes – DE! Ez a bejárónő: Molnár Piroska. És hosszú taps fogadta, pedig még meg sem szólalt, csak bejött és megállt. (Isten éltesse sokáig Molnár Piroskát!) Addig a pillanatig habkönnyű komédia volt a színpadon. Attól kezdve: színház. Róla később azért még kiderül egy és más, ami a szövevényes történetben különös fontosságot kap. Játéka, sugárzó szeretete, életigenlése lenyűgözte a közönséget. Ez volt a pillanat, amikor többen sóhajtottak föl a nézőtéren (vagy csak gondolták): de szeretnék én is bejárónő lenni. Ilyen, persze.

Majdnem mindenkiről kiderül, hogy kinek a kije… (Szabó Erika, Szabó Győző, Molnár Piroska, Nagy Viktor, Tóth Eszter, Mózes András)

És hogy micsoda Barnier úrnak a címben említett szerencséje? Hát hogy ezt az őrült kavargást túlélte!

Horesnyi Balázs díszlete szellemesen idézőjeles, hozza az utcakép-törmelékeket meg a húszas-harmincas évek pöffeszkedő szobabelsőinek világát – amikor még nem mobiltelefonok hívásai jelentik be az újabb fordulatokat –, s természetesen ehhez illeszkednek Füzér Anni polgárvilág-jelmezei is.

Fotók: Juhász Milán

Olvass bele A KULTÚRAKIRAKAT
%d bloggers like this: