Laboratóriumból szabadult ki a koronavírus?

>A detektívtörténetek szokásos eszköze a térkép, amelyen bizonyos épületek be vannak karikázva. Ezek helyét árulkodónak gondolják, bár gyakran csak hamis nyomot hagynak maguk után. Amikor 2019 decemberében a kínai Wuhanban észlelt furcsa, tüdőgyulladáshoz hasonló betegség első négy esetéről kiderült, hogy a tengeri herkentyűk huanani nagybani piacához köthető, úgy tűnt, hogy megvan a kulcs a betegség eredetének rejtélyéhez. Ott ugyanis állítólag élő állatokat árultak, és ez könnyen járható útvonalat kínált a kórokozóknak a vadon élő fajoktól az emberig. De aztán más, részben korábbi eseteket is azonosítottak, amelyeknek nem volt ismert kapcsolatuk a piaccal. Idővel újabb helyszíneket karikáztak be a járványtérképen. Az egyik a Wuhan Virológiai Intézet volt, ahol egy 4-es biológiai biztonsági szintű laboratórium található. Az intézetben többek között olyan denevérkoronavírusokkal végeztek kísérleteket, amelyek a Covid-19-et okozó Sars-CoV-2 legközelebbi ismert rokonai közé tartoznak.
A piac és az intézet időnként a vírus eredetére vonatkozó kétféle válasz amolyan rövidítéséül szolgált: vagyis, a vírus “zoonózis” volt, ami azt jelenti, hogy közvetlenül az  állatokról terjedt, vagy véletlen “laboratóriumi szivárgás” útján terjedt, egy olyan helyről, mint amilyen a Wuhan Intézet. Május 26-án Joe Biden elnök egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek bizonytalanok abban, hogy melyik forgatókönyv a valószínűbb, és többségük úgy véli, hogy egyikre sincs szilárd bizonyíték. Biden arra kérte őket, hogy “fokozzák erőfeszítéseiket”, és kilencven napon belül térjenek vissza egy jobb válasszal.
A vita sajnálatos módon hangossá vált és átitatta a politika. Donald Trump korábbi elnök azt állította, hogy a kínai kormány szándékosan terjesztette a vírust egy olyan mesterterv részeként, hogy uralkodjon az országunkon, és tönkretegye a gazdaságunkat. A kongresszus republikánus tagjai egy nemrég nyilvánosságra hozott, lehetséges laboratóriumi forrást említő e-mailt, amelyet Anthony Fauci,  Joe Biden egészségügyi főtanácsadója 2020 februárjában kapott, újabb érvvé tettek ellene. Persze, nyilvánvalóan azért, mert nem ítélte el azonnal Pekinget. A hónap elején Fauci a Financial Timesnak azt mondta, hogy még mindig azt tartja valószínűnek, hogy a koronavírus fajról fajra terjedt, de “addig kell folytatnunk a vizsgálatokat, amíg az egyik lehetőség be nem bizonyosodik”.
A kínai kormány sem segített azzal, hogy szinte minden alkalommal elmulasztotta, hogy hitelesen válaszoljon a kérdésekre vagy megossza a rendelkezésére álló információkat. Peking az év elején hozott olyan döntést, amely komolyan korlátozza az Egészségügyi Világszervezet által szponzorált vizsgálat munkáját. Emiatt aztán a jelentés, amely felületesen elutasította a laboratóriumi szivárgás elméletét, nem volt hiteles. (Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója hangsúlyozta: “Minden hipotézis továbbra is az asztalon marad”.) Van némi aggodalom amiatt, hogy a laboratórium-elmélet tovább szítja az idegengyűlöletet. Másszóval Kínát hibáztatják egy olyan világjárvány minden következményéért, amelyet az Egyesült Államoknak sem sikerült megfékeznie.  A hivatalos adatok szerint a Covid-19 csaknem négymillió ember halálát okozta; a The Economist tanulmánya szerint a valódi szám közel tizenhárommillió lehet. A párt álláspontok ismételgetése, bármilyen formában is, nem lehet itt mérvadó.
Kezdettől fogva logikus volt, hogy a Sars-CoV-2 zoonózisos eredetű, mert más új kórokozók, például az ebolát, a sars-t és a mers-t okozó vírusok is így alakultak ki. A Sars-CoV-2 genomja arra utal, hogy egy patkósdenevért megfertőző koronavírustól származik, de amikor Wuhanban azonosították, már nagyon jól alkalmazkodott ahhoz, hogy embereket fertőzzön meg. Ez arra utalhat, hogy vagy egy másik állatban töltött el bizonyos időt – a feltételezések szerint a sars és a mers a denevérekről a cibetmacskára, illetve a tevére került át, mielőtt az emberhez került volna -, vagy máshol, másidőben emberekben. A köztes populációt még nem azonosították, de sok helyen kereshetjük: még ha nem is a Huanan Seafood nagybani piac a forrás, hiszen a városban több mint egy tucat másik piac árul élő állatokat. Wuhan tizenegymillió lakosú metropolisz, amely nemzetközi repülőtérrel és kiterjedt metróhálózattal rendelkezik. Érdemes megjegyezni, hogy az új kórokozók természetes “zoonózis” útja gyakran valamilyen kifejezett zavar miatt jön létre. Az  éghajlatváltozás, az orvvadászat vagy a városi terjeszkedés például elősegíti a fajok közötti találkozásokat.
Ugyanakkor a “laboratóriumi szivárgás” kifejezés legalább két elméletet ír le. Az első abból indul ki, hogy a Wuhan Intézet  denevérkoronavírusokkal foglalkozott; kutatói több száz kilométerre lévő helyszínekről gyűjtöttek mintákat, többek között egy használaton kívüli bányából, ahol 2012-ben hat munkás betegedett meg sars-szerű tünetekkel. Mindez a tevékenység nagymértékű interakciót jelent a kutatók, a helyiek és sok denevér között, és ebben a kontextusban elképzelhető, hogy egy új vírus keletkezik, vagy átterjed az emberre, vagy begyűjtik, majd véletlenül rosszul kezelik. Ugyanakkor a Wall Street Journal által közzétett amerikai hírszerzési jelentésből származó információk szerint az intézet három dolgozója 2019 novemberében megbetegedett, a Covid-19-re és a szezonális betegségekre egyaránt jellemző tünetekkel, és kórházi kezelésre szorultak. Fauci közölte, hogy szeretné látni az orvosi kartonjukat.
Maga a tudományos munka – amelynek egy részét a Nemzeti Egészségügyi Intézet finanszírozza  – lehet az alapja annak, amit “laboratóriumi kiszivárgásnak” nevezhetünk. A Wuhan Intézet egyike annak a számos laboratóriumnak világszerte, beleértve Európát és az Egyesült Államokat is, amelyek u.n. “gain of function” nevű (“funkciónyerési”) vizsgálatokat folytattak. Ez azt jelenti, hogy a vírusokat valamilyen módon módosítják, sok esetben azért, hogy még fertőzőbbé vagy még virulensebbé tegyék őket. Az elképzelés – amelynek helyességéről megoszlanak a vélemények – az, hogy így a tudósok jobban felkészülnek a jövőbeli vírusok elleni küzdelemre. Rövid távon azonban további újfajta kórokozók vannak az ember közvetlen közelében; a provokatív kérdés az, hogy a Sars-CoV-2 vajon ezek közé tartozott-e? A genomját vizsgáló tudósok véleménye megoszlik arról, hogy a vírus mutat-e kutatói beavatkozásra utaló jeleket, különösen a “furin hasítóhely” (“furin cleavage site,)néven ismert területen, és hogy ezek a jelek egyáltalán észrevehetőek-e. A Wuhan Intézet egyik vezető tudósa, Shi Zhengli, akit denevérnőként ismernek, azt mondta, hogy biztos benne, hogy a vírust nem az ő laboratóriumában dolgozták ki.
Vannak vadabb elméletek is, amelyek biológiai hadviselésre utalnak. De bár a laboratóriumi szivárgás forgatókönyve számos összeesküvés-elméletben szerepel, önmagában nem összeesküvés-elmélet; a konszenzus szerint ez nem bizonyított, de hihető. Ez a lehetőség önmagában is komoly gondolkodásra kellene, hogy késztessen a virológiai laboratóriumokban alkalmazott gyakorlatttal kapcsolatban. Mégis az a meglepő, hogy egyik elmélet sem megnyugtató. Mindegyik elmond valamit arról, hogy mi, valamennyien hogyan élünk a bolygón. És mindegyik azt sugallja, hogy sok mindennek meg kell változnia.