Az evangélium és a sör

Posted by

Vajon mit mondhatott volna? | Lackfi János: #Jóéjtpuszi

H. Móra Éva |

Egy szülinapra egy torta.
Egy esküvőre egy menyasszonyi csokor.
Egy este egy jóéjtpuszi elalvás előtt.
Ja, nem.

Manapság már az ovisoknak is van egy óvodai szülinap – tortával; egy otthoni, a szűkebb családnak, egy másik tortával; és lesz egy harmadik is a bulira (régen gyerekzsúrnak hívták az ilyesmit), a meghívott kis barátoknak.

Menyasszonyi csokor egy van. Egyszerre egy. Esetleg a következő esküvőn egy másik.

Jóéjtpusziból egy jár. Aztán több, aztán a „na-most-már-tényleg-ez-az-utolsó, alvás”!

Lackfi János jóéjtpuszinak szánt eszmefuttatásaiból azt hisszük, hogy elég napi egy. Ha meggondoljuk, valóban elég: bőven nyújt gondolkoznivalót. De valahogy továbblapoz a kezünk, na még egyet, már csak egyet, na, még a legeslegutolsót… Nehéz letenni.

Aki követi a közösségi oldalon e rendkívül termékeny költő bejegyzéseit, sok darabjával találkozott már ennek a kötetnek. Pillanatnyi hangulat, idegállapot kérdése, mennyire mélyülünk el az aznapra szánt gondolatokban. Így, egyetlen könyvbe rendezve döbben rá az olvasó, micsoda gazdag gyűjteményt tart a kezében: egyszerűen nincs átfedés! A 142 (!) vers? elmélkedés? tanítás? mind-mind újat mond, bár mind ugyanarról: a keresztény hitről. Ez a téma sokakban sztereotíp, hittankönyvszerű gondolatokat hív elő a tudat mélyéről. A templomlátogató hívők a papi prédikációkat idézik fel, a nem hívők talán homályosabb, megfogalmazhatatlanabb, de számukra mindenképpen idegen, elutasított szövegeket. Nos, Lackfi János másféle hangot üt meg. Olyat, ami ebben a témában merőben szokatlan. Mindenképpen mai, friss, olykor provokatív (kap is érte néha egy-egy konzervatívabb olvasójától); bátran, bőven alkalmaz szleng-kifejezéseket; kérdez, ráébreszt, görbe tükröt tart elénk. Egy biztos: nem lehet közömbösen elsiklani sorai fölött.

A fejezetek címei: Ja, nem (ezt a szófordulatot bátorkodtam én is alkalmazni a bevezetőben); Hámozott szív; Pláza-struccok. Figyelemfelkeltő mind. Az első egység főképp Jézus tanításaira fókuszál, de szokatlan módon. Gyakoriak az Azt mondta… kezdetű mondatpárhuzamok, s e passzusokban azt sorolja, mit nem mondott, illetve mit mondhatott volna – ha éppen nem ő lenne a Megváltó. Például így: Azt mondta, / békességet adok nektek, / és ti is hagyjatok engem békén, / ezt a sört hadd igyam meg békében, / maradjatok békében, így nem tudom / kezelni a sebedet, az idegeimre mentek, / ha legalább egy percig békén lehetne az ember, / békésen megnézném a kis sorozatomat, / de nem, ezek a diliházba juttatják az embert… (Ugye magunkra ismerünk?) Jó néhány ilyen sor után következik a hangsúlyos fordulat: Ja, nem. Majd a Mester valódi gondolatai. Rendkívül elmés és szellemes asszociáció az evangéliumi szöveget összehozni a köznyelvi „hagyjatok békén” szófordulattal – ilyenekben bővelkedik a kötet.

Hámozott szív címmagyarázatául álljon itt ez a néhány sor: …nem megy másképp, / minden áldott nap neki kell állni, / éles kiskéssel meghámozni / azt a szívet, meggyúrni, / mint fokhagymagerezdet, / hogy vékony hártyában / váljon le róla a részvétlenség. Ez a rész vegyes, a mindennapi életünkkel kapcsolatos, erkölcsi kérdéseket vet fel, de szó esik Máriáról is, megint csak eredeti megközelítésben: mit mondhatott volna, hogyan dönthetett volna, ha… Sok darabban valóban csak gondolatokat, gondolattársításokat közvetít, különösebb tanítási szándék nélkül, de milyeneket! Mária kettő az egyben, / emberbe rejtett Isten,/ sőt, három az egyben, emberbe rejtett Isten-ember, / Mária matrjoska baba, kibújik belőle egy ember, / akiből kibújik az Isten.

Már ebben a fejezetben is, de a harmadikban még inkább „odasóz” a ma emberének. Nem hit vagy hitetlenség itt a fő kérdés, hanem életmód, gondolkodás és erkölcs; döntések és cselekvések, következmények. Szó van itt hatalmasra hízott egóról, meg nem bocsátásról, a béke és a derű hiányáról, egy jelképes szívműtét szükségességéről. A nyíltan és vallottan keresztény költő szándéka nyilvánvaló: amellett, hogy önvizsgálatra késztet, igyekszik emberközelbe, testközelbe, karnyújtásnyira hozni a távolit, a misztikumot. Igyekszik az imádottakat baráttá tenni. A hétköznapi stílus is ezt segíti, de mély gondolatokat, gyönyörű költőiséget is kínál ez a gyűjtemény.

Ne tartsunk attól, hogy dörgedelmeket, kioktatást, „észosztást” kapunk. A jellemző, utánozhatatlan lackfis humor átszövi az egész kötetet: miközben elmélkedünk, más-más szögből nézünk a dolgokra, garantált, hogy jókat kuncogunk közben. Hívők és nem hívők egyaránt.

Lackfi János

Lackfi János: #Jóéjtpuszi
Harmat Kiadó, Budapest, 2021
256 oldal, teljes bolti ár 3500 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2800 Ft,
e-könyv változat 2450 Ft
ISBN 978 963 288 6237  (papír)
ISBN 978 963 288 6510 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Jézus sosem gördeszkázott volna a kicsinyekkel. Vagy mégis?
Istennek annyi dolga van, meghalni sem ér rá. Vagy mégis? És pont énértem?
Akarunk moldvai zenére táncolni a Szentháromsággal? Vagy kitekerni a kegyelmeket Isten kezéből, ahogy az ovis küzd a kismotorért?
Lackfi János „jóéjtpuszijai” tűzzel, szenvedéllyel szólnak a hitről, és szédítő száguldásra invitálnak Isten kalandparkjában.

A KULTÚRAKIRAKAT

Címkép: Aknay János: Krisztus születése

%d bloggers like this: