Három fénykép

Posted by

Fábián András
>Mára három fényképet hoztam. Szerintem tanulságos nézegetni ezeket. Belegondolni, elmélyülni. Volt-e, van-e értelme a demonstrációknak? Nem kevésbé érdekes azon elmélkedni, hogy vajon mi lett azóta azokkal az emberekkel, akik a képeken szerepelnek.
Az első kép 1989. június 5-én készült a kínai nagykövetség bejárata előtt. Nem tudjuk, kik állnak, ülnek néznek eltökélt-mérgesen maguk elé ezen a képen. Nem tudjuk, mi lett belőlük, hová vetette őket a jó (vagy rossz) sorsuk. Itt láthatóan éppen tesznek valami komolyat és polgárpukkasztót. Akkoriban ez fontos politikai tett volt. A Fidesz efféle „tömegtüntetésekkel” igyekezett magára felhívni a figyelmet. Nem tudjuk, hogy a képen látható hajdani ifjú demokrata harcosok mit gondolnak ma a mai „Fiatal Demokratákról”, amelynek tábláival és transzparenseivel akkoriban készek voltak odaülni a Nagykövetség kapujába. Azt viszont tudjuk, hogy semmiféle reakciót ez a demonstráció nem váltott ki. A kínai diplomácia hallgatott. A magyar hivatalosság meg nem nagyon zavartatta ekkoriban már magát az efféle demonstrációktól. Közelgett a rendszerváltás. Kockázat, rendőri brutalitás nem volt. A fiatalok meg nem szerettek volna rizsen élni és biciklivel járni. Ez bizonyítható.

1989. június 5.

2008. március 28.

Akik a képen szerepelnek: Balog Zoltán, akkoriban éppen az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának Fideszes elnöke, később kudarcos emberminiszter, mára már református püspök. Mellette a derűsen mosolygó Szájer József, lényegesen kevesebb arcszőrzettel. Itt még a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője, mára már levitézlett csatorna-légtornász, egy valóságos Mikulás, akinek volt zsákjában minden jó(féle tudatmódosító). Azt tudjuk, hogy már nem tagja a Fidesznek, de azt nem tudjuk, hogy indult-e (és ha nem, miért nem) ellene eljárás tiltott kábítószerbirtoklás miatt. Gulyás Gergely jogász, ma már csak jogi végzettségű kancelláriaminiszter, és leginkább egy hazug kormány hazug és hamis hangja. És lám csak, itt van még Prőhle Gergely volt berlini és berni nagykövet is, később helyettes államtitkár hol itt, hol ott, majd kirúgott múzeumigazgató (PIM). Itt még mindannyian a „Szabadság Kör” boldog tagjaiként önfeledten fehér galambokat eregetnek (a galambok lábára kötött) üzenettel. Ezek a remek férfiak így tiltakoztak akkoriban a kínai nagykövetség előtt a tibetiek emberi jogainak lábbal tiprása miatt.
Mára már – ki tudja miért – megszerették a jogtipró Kínát, pénzét és momentán épp az oktatását. Főleg a pénzét. Eszük ágában sincs ágálni ellene, sőt! Megjegyzem, a kínai sajtóattasé sem érezte akkoriban szükségét, hogy kioktassa őket arról, hogy mi lenne a dolguk-feladatuk, ahelyett, hogy ott zajonganak.

2021. június 5.

Ezt a képet már nem kell magyarázni. Igaz, ez a kakukktojás. Ehhez az eseményhez viszont a Fidesznek maximum annyi köze van, hogy időközben egy platformra került a hajdani patás ördögnek kikiáltott Kínával. Az eddigiekhez képest az a másik, szabad szemmel is jól látható különbség, hogy itt nem 4-8-10 ember tüntetett. Több mint tízezer ember vonul és tiltakozik. Azóta ugyanis a hajdani Szabadság körből lett magyar diktatúra elkötelezte magát – és nem mellesleg az országunkat – az egyébként az ujgur lakosság elleni népirtásban is elmarasztalható kínai diktatúra mellett. További nem elhanyagolható különbség, hogy ezúttal nem csak Kína és a tervezett kínai egyetem miatt, hanem valójában a Fidesz kormány ellen is tüntet a nép.

Meg kívánjuk jegyezni, hogy mindeddig egyetlen magyar politikai akció vagy tüntetés sem verte ki a biztosítékot a kínai külpolitika és a budapesti kínai diplomáciai képviselet részéről. Ezúttal azonban a sajtóattasé úr nagyon felháborodott, és ellenérzéseinek nem is habozott a Facbookon hangot adni. Mi több tanácsokkal látta el a főváros lakói által demokratikusan megválasztott főpolgármestert, amit (szerintem) ő nem kért és nem is kíván megfogadni. Annál kevésbé, mert joggal feltételezhető, hogy a képviselet nem csak Pekingből kapott bátorítást az akcióra. Alaposan valószínűsíthető, hogy az Orbán-kormány is támogatásáról biztosíthatta a demarsot, amelynek minden egyes állításában, minden fordulatában megtaláljuk a hibát, csúsztatást és hazugságot, de nem tesszük. Tegye meg az olvasó saját maga. Orbán a kínai diplomatákat a saját politikai céljaira, saját választási kampányának eszközeként használja. Gondoljunk ebbe is egy kicsit bele.

Hol van már a hajdani vitézség, hol a szabadságért és demokráciáért kiálló félelmet nem ismerő bátorság? Bizonyosan az is ugyanolyan nagy hazugság volt, mint minden, amit a Fidesz-KDNP részéről akkor és azóta is tapasztalhattunk. Kína pedig politikai gesztusokkal fizet Orbánnak a magyar adófizetők kínai érdekekre elherdált százmilliárdjaiért.