Szorongások és félelmek Magyarországon

Friedrich-Ebert-Stiftung – Policy Solutions, 2021
Vezetői összefoglaló (részlet)
Tízéves távlatban inkább optimisták a magyarok. Kutatásunkban először azt kérdeztük meg, hogy milyenek a magyarok általános hosszú távú várakozásai a személyes életük, az ország és az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan. Mindhárom kérdésnél relatív többségben voltak az optimista válaszadók (38%–44% között), a pesszimista jövőkép nagyjából a magyarok harmadára jellemző (32%–36% között), ugyanakkor a megkérdezettek 22–26 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre. Tízéves távlatban, Magyarország jövőjével kapcsolatosan 44% gondolja úgy, hogy a helyzet javulni fog, a személyes várakozások ehhez nagyon hasonlóak (42%), és az EU jövőjével kapcsolatosan is közel tízből négyen (38%) vélik úgy, hogy
a következő tíz év pozitív változásokat hoz majd.
Az életkori csoportok szerint az idősebbek felé haladva trendszerűen csökken a személyes jövőjükkel kapcsolatosan bizakodó válaszadók aránya. Míg a 30 év alattiak több mint fele (53%) pozitívan tekint a jövőjére, a negyvenes-ötvenes korosztályokban ez az arány már csak 43%, a 60 év felettieknek pedig kevesebb, mint a harmada vélekedik hasonlóan (31%).
Az iskolázottsági bontás is szembetűnő mintázatot mutat. A válaszadók abszolút többsége optimista a személyes hosszú távú jövőjét, illetően az érettségizettek (50%) és diplomások csoportjában (55%). A magasabb végzettségűekhez képest a legfeljebb alapfokú és szakmunkás végzettségűek között kb. 20 százalékponttal alacsonyabb volt az optimisták aránya (34% és 30%) és kis többségben voltak mindkét csoportban a pesszimista válaszadók (38% és 37%). Az alacsonyabb végzettségi csoportokban jóval magasabb a Magyarország helyzetének romlására számító válaszadók aránya is. A legfeljebb alapfokú végzettségűek között fele-fele arányban pesszimisták és optimisták az emberek (36% vs. 38%), a szakmunkás végzettségűek között többségben vannak a pesszimisták (42% vs. 32%). Ezzel
szemben nagy többségben derűlátóak az ország hosszú távú jövőjét illetően az emberek mind az érettségizettek (31% vs. 50%), mind a diplomások körében (26% vs. 56%).
A politikai hovatartozás egyértelműen hatással van arra, hogy ki mennyire látja pozitívan a saját személyes lehetőségeit. A kormánypárti válaszadók között jóval többen vannak (59%) azon válaszadók, akik a személyes helyzetük javulására számítanak, mint az ellenzékiek között (35%), és a bizonytalan válaszadók a legpesszimistábbak saját személyes helyzetük alakulását illetően (30%).
Akit rosszul érintett a koronaválság, a hosszú távú jövőjét is negatívabban látja
Többváltozós elemzés alapján a koronaválság alatti gazdasági tapasztalatok és a jövőbeli várakozások között is szignifikáns kapcsolatot találtunk. Az elmúlt egy évben a személyes anyagi helyzetük romlásáról, illetve javulásáról beszámoló válaszadókat azokhoz hasonlítottuk, akik azt mondták, hogy nem változott az anyagi helyzetük. A személyes jövőjükkel kapcsolatosan tíz éves távlatban is 11 százalékponttal nagyobb eséllyel pesszimisták azok, akik azt mondták, hogy romlott az anyagi helyzetük.
Ugyanakkor 21 százalékponttal kisebb eséllyel pesszimista azon nagyon kevés válaszadó, akik az anyagi helyzetük javulásáról számoltak be az elmúlt egy évben.
A legidősebbekre jellemzőbb a személyes jövőjükkel kapcsolatos pesszimizmus (25 százalékponttal nagyobb az esélyük erre, mint a legfiatalabbaknak). A legidősebbek szintén hajlamosabbak borúlátónak lenni Magyarország és az EU helyzetével kapcsolatosan is, bár itt már kisebb a különbség az esélyek között (14 és 18 százalékpont).
Kutatásunk következő blokkjában azt mértük fel, hogy milyen személyes jellegű félelmei vannak a magyaroknak.A leginkább elterjedt személyes félelem a magyar társadalomban az, hogy a szeretteinknek baja esik: ez a válaszadók közel kétharmadának (63%) erős félelme. Ezt a komolyabb megbetegedéstől, kórházba kerüléstől való félelem követi (50%). A személyes félelmek között a harmadik helyen a kiszolgáltatottságtól való félelem áll, 48% tart ettől. Alig marad el ettől a legelterjedtebb gazdasági jellegű félelem, vagyis annak a veszélye, hogy anyagi bizonytalanság miatt nem fogja tudni az egyén befizetni a számláit (47%). A négy leggyakrabban említett félelem után egy törés mutatkozik. A felgyorsuló világtól már csak a válaszadók 39 százaléka, a bevándorlástól 31%, az eladósodástól 30%, tart. A válaszadók közel negyede számára okoz szorongást az, hogy kivándorol valamely családtagja, illetve az, hogy erőszakos támadás áldozatává válik (24%–24%). A lista végén a hajléktalanná válástól való félelem, a párkapcsolat felbomlása vagy sikertelen párkeresés, illetve az iskolai vagy munkahelyi diszkrimináció állnak (18%–19% tart ezektől).
A kutatásunk következő blokkjában felmértük, hogy mely ügyeket tartják a magyarok a legfontosabb problémáknak. A felsorolt 14 magyarországi probléma közül a válaszadóknak a személyes megítélésük szerinti három legnagyobb problémát kellett kiválasztaniuk. Az elmúlt egy évben kialakult válság súlyosságát jelzi, hogy a leggyakrabban említett első öt problémából négy gazdasági jellegű, illetve a megélhetéshez kapcsolódik. A megélhetés magas költségeit említették a legtöbben, a megkérdezettek 55 százaléka nevezte meg ezt a problémát. Az alacsony fizetések ügye ettől nem sokkal maradt el, ezt a problémát 52 százalék említette meg. Az egészségügy helyzete fért még fel a dobogóra (42%).
A negyedik helyen – az első három problémától jócskán leszakadva – az egyenlőtlenségek kérdése áll: ezt már kevesebb mint a válaszadók harmada választotta (29%). A megkérdezettek több mint ötöde (23%) nevezte meg az alacsony nyugdíjak problémáját. Ezt a korrupció (16%), a munkáltatóknak való kiszolgáltatottság (14%) és az oktatás (13%) témái követik. A válaszadók tizede számára kiemelt problémát jelent a környezetvédelemmel és klímavédelemmel kapcsolatos fellépés gyengesége, a magas lakásárak, a bevándorlás és a demokrácia minősége. A lista végén a kistelepülési élet nehézségei (8%) és a kivándorlás állnak (7%).
Az öt legfontosabb probléma a fideszes, az ellenzéki és a bizonytalan szavazók
körében is ugyanaz
A problémalistát a kormánypárti, ellenzéki és bizonytalan szavazók almintáin is áttekintettük. Az első öt probléma az összes politikai csoportban ugyanaz, és majdnem teljes mértékben egyezik ezek sorrendje is. Az egyetlen különbség, hogy az ellenzékiek között az első két probléma (megélhetés költségei és fizetések) fordított sorrendben van, mint a többi csoportban.
Magyarország jövőjével kapcsolatos főbb aggodalmak: az egészségügy leépülése, az egyenlőtlenségek növekedése és az emberek elszegényedése. A válaszadóknak több mint kétharmada tart a három legelterjedtebb félelemtípustól: az egészségügy helyzetének romlásától (70%), az egyenlőtlenségek növekedésétől (67%) és az emberek elszegényedésétől (66%). Kevéssel marad el ezektől az a jövőt érintő félelem, hogy a következő generációknak nem lesz nyugdíja (63%).
A válaszadók több mint fele fél attól, hogy tovább romlik a környezet állapota (55%), valamint annak a lehetőségétől, hogy nem fognak tudni az emberek lakást venni (52%). A megkérdezettek közel fele (46%) számára aggasztó az oktatás színvonalának csökkenése. A kormány intenzív bevándorlás-ellenes kampánysorozata után több évvel még mindig 10-ből 4 válaszadóban félelmet kelt az a gondolat, hogy a jövőben egyre több bevándorló költözik az
országba. Pár százalékponttal kevesebb ember tart az ország elnéptelenedésétől (38%) és a „Huxittól”, vagyis attól, hogy Magyarország kilép az EU-ból (36%).