Mi lehet a kínaiak titka?

Posted by
 Tamáspatrik

„Annyian vannak mint az oroszok.” Ismerős ez a mondás valakinek? Nagyapáink, dédanyáink idejéből származik abból az időből, amikor elözönlöttek minket az orosz katonák. Na most Kína lakossága közel tízszerese az oroszokénak, de az USA-énak is több mint négyszerese. Kína Európánál valamivel kisebb területén közel kétszer annyi ember él, pedig Európa nem egy ritkán lakott kontinens, felfoghatatlanul nagyszámú emberről van tehát szó. A poént lelőve, (előrebocsátva, hogy ez egy kicsit Kína-ellenes cikk lesz), szerintem a titkuk nagyrészt ebben áll, hogy rengetegen vannak, látványos eredményeik nem kis részben a nagy számok törvényén alapulnak.
Az oktatási rendszerben nem kell csodát művelniük, elég ha a lakosság átlagos IQ-ja megközelíti a nemzetközi átlagot. (Ha kisgyerekkorban az ember kielégítő táplálékhoz jut és a családi közeg is inkább támogató, nem pedig folyamatosan stresszelő hatású, akkor ez a szint nem elérhetetlen.) Ha a kínai lakosság IQ-ja átlagosan 100, akkor a normál eloszlás alapján több mint 2%-a minden bizonnyal 130 feletti, ami legalább 28 millió embert jelent. Nincs szükségük különleges oktatási rendszerre, elég könnyű a legjobb képességű gyerekeket kiemelve „versenyiskolákat” létrehozni és ott nagyon jó teszteredményeket felmutatni. Ezekben az iskolákban pedig úgy tűnik, hogy nem feltétlenül az innovatív gondolkodásra nevelik a fiatalokat, hanem valószínűbbnek tartom, hogy az adott szakterület legjobb gyakorlatainak átvételére (ami még önmagában nem lenne baj, hiszen az USA felsőoktatása is ezen alapul).
Kína technológiája igazi újításokat nem tud felmutatni, de nagyon jól tudnak lopni és az ellopottakat összeépíteni egy-egy készülékben. A kínai gondolkodás köztudottan nagyon praktikus jellegű, de a termékeiknek nincs jelenleg még semmilyen egyedi arca. Például a japán a precíz technológiájáról, a német a robosztus megbízhatóságáról, a francia és olasz a formatervezéséről vált híressé, az amerikai pedig a leginkább high-tech, a „kínai” a köznyelvben egyszerűen csak olcsó és nagy tömegű áru szinonimája. Úgy gondolom, hogy azért ez a helyzet meg fog változni, például most is vannak olyan sportágak, ahol a kínai versenyzők egyeduralkodók, ehhez hasonlóan a gazdaságban is lesznek olyan területek, amelyek már nem a kínai munkaerő olcsóságán és tömegességén fognak alapulni.
A COVID vakcinájuk viszont nem túl fényes bizonyítványt állít ki róluk, mert amellett, hogy múlt századi technológián alapul és ráadásul drágán állítható elő még kínai bérek mellett is, a többihez képest kevésbé hatékonynak is tűnik. (Ami nem is meglepő, mivel ha egy immunrendszer egyszerre a vírus összes fehérjéjére, 29 célpontra lő az sokkal kevésbé lesz hatékony mintha a legfontosabb pontját, a tüskefehérjét veszi célba.)
Nagy előnyük még a gazdaságfejlesztés szempontjából a lakosság koncentrált volta, hiszen a terület kevesebb mint felét adó keleti részeken él a lakosság 94%-a, egyes tartományokban tehát hihetetlen nagy a népsűrűség. Igaz, hogy a 20.század nagy részét lényegében átaludták, de a keleti nagyvárosaikra jelentős hatással volt Japán, Dél-Korea, Tajvan és leginkább Hong-Kong példája, gazdasági sikertörténete. A lakosságszámban hozzájuk mérhető Indiához képest a konfuciánusnak nevezett kultúrájuk sokkal inkább praktikusnak és cél-orientáltnak mondható, ez is lehet egy fontos tényező a kínai gazdaság szárnyalásában.
Most nem akarok abba mélyebben belemenni, hogy egy kommunista vezetésű országról van szó, ráadásul egy birodalomról, amelynek nyugati tartományai valójában gyarmatok. Az érdekesebb kérdés számomra, hogy a gazdaságilag megerősödött nagy országok mért akarnak terjeszkedni és a befolyásukat növelni. Ez ha jobban belegondolunk, nem mindig racionális és nem magától értetődő, szerintem egyszerű hataloméhség lehet mögötte. Történelmünket végignézve nem nagyon van kivétel a világon sehol ez alól, mert a terjeszkedés népszerű politika az adott országon belül és nincs olyan belső korlátja, ami fékezőleg hatna, a nacionalizmust könnyű feléleszteni. (Nagyon sok politikai jelenségnek, folyamatnak nincs ilyen jellegű korlátja, például a Fidesz jobbratolódásának és hatalomnövelésének sincs manapság). A kínai terjeszkedés szerintem leginkább presztízskérdés, az USA-val való gazdasági háborúskodás is inkább presztízs küzdelem. Éppúgy mint amikor a „nyugati tömb” és a keleti „szocialista tömb” küzdött egymással, Moszkva és Washington annyira messze voltak, hogy a befolyási övezetek felosztása nem jelentett nehézséget, és most is alighanem hasonló a helyzet Peking és Washington vonatkozásában. A kínai terjeszkedés elvben leginkább Ázsia keleti országait veszélyeztetheti, de a gyakorlatban igyekeznek különféle „támaszpontokat létrehozni” minden gyenge országban (például Kelet-Afrikában), különösen azokban, ahol a vezetés is korrupt.
A dolog érdekessége az, hogy a kevéssé tájékozott embereket nálunk (és a világ más részein hasonlóképpen), nem nagyon érdekli a felsőoktatási rendszer, és a „kínai” az ő számára az ügyes kínai árusokat jelenti, akik valahogy csak-csak eléldegélnek, egyszerű és ártalmatlan emberek. A nagyságrendeket pedig végképp nem érti korunk átlagembere, a „milliárd” szónál a legtöbb ember gondolkodása leáll. Az viszont borítékolható, hogy egy esetleges kormányváltás esetén a Fudan egyetem projektje korunk Bős-Nagymarosává válhat, egy olyan beruházássá, amit sosem fejeznek be.

ideo-logic.blog.hu