Kiegészítő életrajz a Médianaplóhoz: Kasztner Rezső (másként Rudolf és Israel)

Posted by

Merav Michaeli kapta az új izraeli kormányban a közlekedési tárcát. Zöldi László a mai Médianaplóban megírja, hogy “a hölgy, munkáspárt politikus, és Kasztner Rezső kolozsvári ügyvéd unokája. A cionista politikus a második világháború utolsó hónapjaiban egy Svájcba irányítandó és zsidókat szállító vonat szervezésével foglalkozott. Egyszerre tekintik embermentőnek és a nácikkal együttműködőnek, a második minősítés az életébe került.” Ki ez a Kaszner Rezső és mi történt vele?
***
Wikipédia
>Kasztner Rezső (1941-től Kasztner Rudolf, majd az 1950-es évektől Israel/Ysrael Kastner)(ישראל קסטנר). (Kolozsvár1906 – Tel-Aviv1957március 15.) újságíró és ügyvéd. Kasztner egy kis budapesti zsidó szervezet, a Va’adat Ezrah Vehatzalah (Vaada), vagyis a Budapesti Segélyező és Mentőbizottság egyik felelős vezetője volt a második világháború alatt, a nácik által megszállt Magyarországon. 1944 áprilisától a Vaada részéről ő vett részt azokon a tárgyalásokon, melyek Andreas Ernst Kurt Becherrel (Adolf Eichmann személyes „zsidóügyi” megbízottjával) folytak. Ennek eredményeképpen a németek egy vasúti szerelvényt nem Auschwitzba, hanem 6 és fél millió pengő (4 millió német birodalmi márka, vagy 1 millió hatszázezer dollár) váltságdíj fejében Svájcba irányítottak. A Kasztner közreműködésével összeállított, németeknek átadott listán szerepelt 388 kolozsvári zsidó neve, akik Kasztner rokonai, vagy egyéb gazdag kolozsvári és környékbeli zsidó család tagjai voltak, valamint zsidó vallási vezetők mellett az erdélyi és magyarországi cionista mozgalom vezetősége.
Az utaslista szerint 1684 főt és még kb. 200 fő, nem számolt csecsemőt és kisgyereket mentő akciót később „Kasztner vonata” néven emlegették, amely 1944. július elsején szombaton 0 óra 30 perckor indult Budapest Rákosrendező pályaudvarról és július 4-én hagyta el az országot Bécs irányában. A vonat útját angol légitámadás is hátráltatta. Az utasokat először egy bergen-belseni különleges (a hírhedt koncentrációs táborhoz közeli) lágerbe vitték, majd több hónap után két részletben, az első 318 fős csoportot 1944. augusztusában, a másodikat négy hónappal később Svájcba engedték. Kasztner Noé bárkájának nevezte akcióját.
Kasztnernek egyes források szerint további 20 ezer magyar zsidót sikerült Auschwitz helyett különböző ausztriai munkahelyekre küldenie, és akik megmenekültek, azok közül sokan az 1950-es évek elején Izraelbe költöztek. A háború után Kasztner Izraelbe emigrált és 1952-ben a kereskedelmi és ipari miniszter szóvivője lett. 1953-ban egy szórólapon Malchiel Gruenwald (nevét írják Grünwald, Gruenvald és Greenwald formában is) megvádolta, hogy náci kollaboráns volt. Gruenwald zaklatta az izraeli kormányt az igazságtételért, mígnem ellene rágalmazási pert indítottak, mely meglepetésre másfél év után Kasztnert elmarasztaló ítélettel végződött, és Benjamin Halevi bíró szájából elhangzott, hogy Kasztner mintegy „eladta lelkét az ördögnek”.
1957. március 3-án Kasztnert egy Ze’ev Eckstein nevű ultrajobboldali aktivista két társával együtt a háza előtt megvárta és meglőtte; Kasztner 12 nappal később belehalt sérüléseibe. Az izraeli legfelsőbb bíróság 1958 januárjában perét újratárgyalta, az elmarasztaló ítéletet hatályon kívül helyezte és Yisrael Kasztnert minden vád alól felmentette. Az idős Gruenwaldot egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és enyhe pénzbüntetésre ítélték.
2021-ben unokáját, Meráv Michaelit az Izraeli Munkapárt elnökévé választották.

Címkép: A Haaretz rajza: Kasztner és Szenes Hanna