Aki elég szuverén ahhoz, hogy pénzt kapjon másoktól, az vállalja az ellenőrzést

Posted by

Andreas Ernst
Neue Zürcher Zeitung

Azoknak, akik pénzt kapnak az EU-tól, hagyniuk kell, hogy ellenőrizzék őket. Elfogadhatatlan, hogy Budapest és Varsó bojkottálja az Európai Ügyészséget:
Az Európai Ügyészség június 1-je óta működik. Június 1-je óta az EU-ban a korrupt politikusok és tisztviselők élete egy kicsit veszélyesebbé vált: A hónap elején ugyanis hivatalba lépett az újonnan létrehozott Európai Ügyészség, amely az uniós pénzek hűtlen kezelését vizsgálja.
Laura Kövesi, a rettenthetetlen és tapasztalt romániai korrupcióvadász vezetésével jelenleg 22 uniós tagállamból származó ügyész dolgozik Luxemburgban. Igen, 22 vizsgáló van, nem 27, mert öt uniós tagállam nem vesz részt: Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és Magyarország. Ez sajnálatos, és Magyarország és Lengyelország esetében nagyon problematikus is. Végül is ez a két ország az uniós források legnagyobb nettó kedvezményezettjei közé tartozik. Már a józan ész is azt sugallja, hogy ha nagy összegű pénzösszegek érkeznek, akkor a pénzmozgás ellenőrzésére is hajlandóságot kell mutatni. Ez a megértés hiányzik Budapesten és Varsóban. Az európai adófizetők brüsszeli képviselői számára most azt a következtetést kell levonniuk, hogy nagy összegeket csak azoknak az országoknak utaljanak át, amelyek aktívan segítenek a felhasználás ellenőrzésében. Ellenkező esetben a pénzt csökkentik.
A koronavírus újjáépítési alapból nem kevesebb, mint 750 milliárd eurót osztanak szét a tagállamok között a közeljövőben. Ez egy jelentős lépés az” jog átruházási unió” felé. Csak akkor lehet összeegyeztethetővé tenni a Közösséggel, ha ezzel egyidejűleg az Unió mint jogi társulás megerősödik. Ha Európa egyre több pénzt csoportosít át, amelynek nagy része egyszerűen elszivárog vagy eltűnik a politikusok és ügyes üzletemberek zsebében, az annyira aláássa az Unió legitimitását, mint semmi más.
Határozottan jelentős összegekről van szó. Az Olaf, a csalás elleni hivatal 2018-ban jelentéseket gyűjtött a tagállamoktól a jogellenesen átcsoportosított uniós forrásokról. Ebben az önbevallásban közel 1,2 milliárd euró hiányzott. A széles körben elterjedt ÁFA-csalások esetében az éves hiány sokkal nagyobb, becslések szerint 50 milliárd euró. Laura Kövesinek most az ilyen visszaélések, de a pénzmosás és a határokon átnyúló csalóbandák ellen is küzdenie kell.
A brüsszeli csoporton kívül a munkát a tagállamokban úgynevezett “delegált ügyészek” segítik. Helyszíni vizsgálatokat folytatnak, és névlegesen a nemzeti igazságszolgáltatás részét képezik. De mivel egyúttal integrálódnak az európai struktúrákba, ez állítólag függetlenné teszi őket a saját országaikban történő megtorlásoktól és nyomásgyakorlási kísérletektől. Legalábbis ez az elmélet.
Hogy a konstrukció valószínűleg eredményes, azt Janez Jansa szlovén miniszterelnök mutatja, aki minden eszközzel igyekszik meghiúsítani az általa delegálandó ügyészek kinevezését. Mindenekelőtt azonban a magyarok és a lengyelek bojkottja azt jelzi, hogy az Európai Ügyészséggel egy védhető intézmény jött létre.
A kelet-közép-európaiak érvelése, miszerint egy nemzetek feletti ügyészség túlságosan beavatkozna szuverenitásukba, üresen cseng. Aki elég szuverén ahhoz, hogy sok pénzt kapjon másoktól, annak azt is el kell viselnie, hogy azok belenézzenek a könyveibe. Ez annál is inkább igaz, mivel ezekben az országokban a jogállamiság egyre inkább erodálódik, és a vezetők megpróbálnak monopolhelyzetbe kerülni a hatalomban.
Bulgáriában és Romániában is panaszkodik az (Európa-párti) ellenzék, hogy a Brüsszelből érkező pénz nem az ország talpra állását segíti, hanem a politikusok és oligarchák klikkjét hizlalja. A nemzeti igazságszolgáltatás figyel – vagy maga is részesedik a haszonból.