Gyerekversek, de nem gyerekeknek írt versek

Május utolsó vasárnapja a gyerekeké volt, olyannyira, hogy most olvasóink elé tárjuk azokat a csodálatos, megható, vicces és szívszorító munkákat, amelyek verspályázatunkra érkeztek.Régi és új királyok, krőzusok, pompás paloták császárai! Nem tudjátok mi a boldogság, az öröm, a hétköznapoknak értelmet adó csoda. Különben már régen verspályázatot írtatok volna ki – gyerekeknek! De nektek ez nem jutott eszetekbe.
Nekünk viszont igen!Április 11-én, a költészet napján startolt el gyerekvers pályázatunk és ettől a naptól fogva én és kollégáim, állíthatom, hogy jobban el voltunk kényeztetve, mint bárki ezen a földön.
Mert azt az örömet, boldogságot, amit egy gyerek által írt vers okozhat, ilyen intenzíven nem élte át senki. Ez alatt a bő másfél hónap alatt olyan mennyiségű és minőségű irodalmi élményt kaptunk a hatévesektől, a nyolcévesektől a tizenhatévesektől és az összes többi korosztálytól, hogy ebből a kincsből még az unokáink unokáinak is jutni fog. Több mint 200 pályamű érkezett.
Különleges keresztmetszet ez a gyűjtemény, furcsa tükre a korszaknak, amiben élünk. A fenntarthatóság volt a hívószavunk, de a karantén, az online oktatás, a járványtól való félelem, a nacionalizmus, a globalizáció, a politika, a vallás, a család is tematizálódik ezekben a versekben.És persze a SZERELEM, SZERELEM, SZERELEM!!!
Elképesztő és rendkívül megindító, ahogy 11-16 évesek szerelmesek tudnak lenni és nemcsak egy valós, vagy elképzelt fiúba vagy lányba, de szerelmes versek íródnak az elhunyt nagymamához is, az  édesanyához, aki megharagudott, és a kistesóhoz, akivel bővült a család. Nem folytatom, a versek magukért beszélnek…Most csak néhány fér ide.

Lovaglás

Káposzta Nelli
10 éves

Lovaglok vagy ezer éve.
Jól is megy, hát egy éve.
Ügetek teljesen egyedül.
Lovaglok már remekül.
Leesni nem szoktam!
Felszerelésem megszoktam,
Fontos, hogy jól ülj a nyeregben!
Nyáron a jó melegben.
Táborok is bizony vannak.
Lovagolhatsz viharban.
Lovas szív, lovas lélek.
Lovas leszek amíg élek.
**
Reggel

Kósa Panna Krisztina
13 éves

Komor szürke reggel
S most éhes béllel
a nap végét várom a téllel

De mi mást tehetnék én,
ha csak egy diák vagyok még
Véleményem nincs s nem is lesz
Hisz belőlem senki sem lesz!

***

Az emberiség jövője
Bozsó Bianka
14 éves

Boldogak lennénk-e ha meglenne mindenünk?
Anyagilag, s tárgyilag gazdag lenne a világ.
De szeretetben, s megértésben hiányt szenvednénk.
S harcolnánk a végtelenig, míg nem lesz semmink sem.

Ez a járvány megmutatta, hogy mi is lesz velünk.
Ebben a világban, hol az emberi értékek a világ mélyébe felednek,

hol a hazugság, az igazság,
hol a gyűlölet a szeretet,
hol a csalás a becsületesség értékrendje.

A világ mely felé tartunk, pusztítóbb és veszélyesebb,
mint bármi más az emberiség történelmében.
****