Farkasokkal kell táncolni a Bükkben

Posted by

Sokszínű Vidék>
>Videót tett közzé Facebook oldalán Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági elnöke, melyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gazdáknál tett minapi látogatásáról számolt be. ” Győrffy arról beszél a felvételen, hogy jelentős gazdasági károkat okoznak a vadállatok, és szerinte világosan látható, hogy  előbb-utóbb az emberekre is veszélyt jelenthetnek.
Volt olyan eset, amikor farkasok ejthettek el egy másfél mázsás szarvasmarha borjút a hétvégén a Zempléni-hegységben lévő Füzéren – közölte akkor Horváth Jenő gazdálkodó az MTI. A gazdálkodó – aki a település polgármestere – elmondta, hogy állatait villanypásztorral és karámmal körbekerített réten tartja, a területet kutyák is őrzik.
Az, hogy farkasok voltak a támadók, a borjú sérüléseiből látszik, és ezt az állatorvos is megerősítette – tette hozzá. Horváth Jenő megjegyezte: a farkasok eddig leginkább a környékbeli vadállományból ejtettek zsákmányt, haszonállatot ért támadásról szerinte eddig hivatalos feljegyzés nem készült Zemplénben. Hozzátette: egy másfél mázsás állat leteperéséhez legalább négy farkas együttműködésére volt szükség.Horváth Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy a ragadozók eddig kerülték az emberek által gyakran látogatott helyeket, a támadás helyszíne azonban egy frissen kaszált, bálákkal teli, körbekerített, karbantartott legelő a település belterületétől alig nyolcvan méterre, az erdő szélén. A gazdálkodó polgármester információi szerint az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei kameracsapdát helyeztek el a helyszínen a farkasok jelenlétének bizonyítására.

Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense az MTI-nek elmondta: a hasonló jellegű támadásokat tapasztalataik szerint az okozza, hogy a gazdálkodók nem védik megfelelően állataikat a ragadozóktól. Az egy szál vezetékből álló villanypásztorok vagy a hiányos karámok a haszonállatokat visszatartják ugyan az elkóborlástól, ám a farkasok ellen hatástalanok – mondta.Hozzátette: a szigorúan védett zempléni farkasok újbóli megjelenése és elszaporodása újfajta kihívások elé állítja a gazdálkodókat.
A füzéri esetről úgy vélte: a növendék borjú valószínűleg leszakadhatott a csordától, úgy kaphatták el a farkasok. A szarvasmarhák ugyanis óvják borjaikat, így a farkasoknak esélyük sem lett volna egy tehéncsorda közepén leteperniük a fiatal állatot.
Az egyik telkibányai gazda arról panaszkodott, hogy tavaly 50-60 borjú nem került be az istállóba, 6-7 juhot széttéptek a vadak, egy tenyészbika pedig eltűnt. Mint kiderült, a villanypásztor sem jelent jó megoldást a farkasok elleni védekezésben, mert az állatok alatta kaparnak utat maguknak, ezért a legelő állatok jó részének az istállóban kell maradnia. Az agrárkamara elnöke azt mondta, mivel a farkasállomány jelenleg “nincs vadászati nyomás alatt”, így lehet, hogy később a lakosságra is veszélyt jelenthetnek a vadállatok. A WWF egyébként régóta foglalkozik ezzel a témával, hiszen ahol emberek és nagyragadozók osztoznak egy adott területen, ott szinte mindig konfliktusok alakulnak ki. Ugyanakkor arra rendszeresen felhívják a figyelmet, hogy meg lehet tanulni együtt élni a farkasokkal is.

Címkép: Farkasok a Bükkben