Balogh S. Éva
>Tudjuk, hogy Magyarországon a kezdeti lelkesedés az első vakcinák régóta várt érkezése miatt gyorsan alábbhagyott. Jelenleg a lakosság mintegy 30%-a – valamilyen okból kifolyólag – nem szándékozik beoltatni magát, ami nagy fejfájást okoz az Orbán-kormánynak, amely a világjárvány kezelésének sikerét az oltottak számával méri.
Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök és kedvenc riportere közötti eszmecserére, a Kossuth Rádióban a Karikó Katalin amerikai-magyar tudóssal való találkozást . A riporter arra volt kíváncsi, hogy Karikó Katalin mit mondott arról, hogy “hány százalékos oltás kell ahhoz, hogy ezen túllépjünk”. Vagy a tudományosan műveltebbek számára: a nyájimmunitás eléréséhez. Hosszú válasz következett Karikó szülővárosáról, Kisújszállásról és saját rokonairól, akik a közeli városokban éltek, majd Karikó hentes édesapjával és a fejszállásról szóló beszélgetéssel zárult. Orbán láthatóan nagyon igyekezett elkerülni a választ. De bár a becslések változóak arra vonatkozóan, hogy a lakosság hány százalékát kell beoltani a nyájimmunitás eléréséhez, tudjuk, hogy a 46 százalék (és ebben benne vannak azok is, akik csak egy adagot kaptak), ahol Magyarország jelenleg áll, nem elég.
Természetesen érthető az oltási programok lelassulása, különösen azokban az országokban, ahol a fertőzések száma jelentősen csökkent, de a magyar esetben a Sinopharm vakcina alkalmazása tovább növelte az általános vonakodást az oltástól. Ezt az ellenérzést jól mutatja, hogy a kormány váratlanul kiadta a Pfizer vakcinából a szükséges adagszámot, hogy május 10-ig teljesítse a saját maga által meghatározott számokat. A stratégia bevált. Zűrös volt, de a kormány néhány órán belül teljesítette a küldetését, mivel az emberek rohantak, hogy beoltassák magukat a nyugati vakcinával.
A kínai vakcina hatékonyságáról és/vagy korlátairól szóló számos kritikus megjegyzés mellett van egy egyszerű pragmatikus megfontolás is azok számára, akik a közeljövőben az Európai Unión belüli utazást terveznek. Úgy tűnik, hogy az EU csak a saját “zöldkártyáját” fogadja el érvényes utazási igazolványként. Ez a kártya bizonyítékként szolgál majd arra, hogy a kártyabirtokos az EU által jóváhagyott vakcinával beoltatott. A magyar kártya, amelyet a legtöbben közvetlenül az első oltás után kaptak, nem tartalmaz semmilyen információt az alkalmazott oltóanyag típusáról. Így még azoknak is, akik az EU által jóváhagyott vakcinák egyikét kapták, nagy kellemetlenséget okozhat, hogy a magyar kormány úgy döntött, hogy több millió adag kínai vakcinát vásárol, és okosabb, mint az Európai Unió többi tagállama.
Az Orbán-kormány, amely biztos abban, hogy mindig megnyeri az Európai Unióval folytatott vitákat, figyelmen kívül hagyta a korai vészharangokat, és megnyugtatta az embereket, hogy az EU nem fog ragaszkodni az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákhoz, és engedni fog, különösen akkor, ha egyre több nyugati országnak kell orosz és kínai vakcinákat használnia a nyugatiak általános hiánya miatt. Ez azonban nem valósult meg, mert az elmúlt hónapokban felgyorsultak a Pfizer és a Moderna szállítmányai, és egyre több ország zárkózik fel Magyarországhoz az oltási statisztikák tekintetében.
A magyar kormány, felismerve az “egyedi” kártyával kapcsolatos nehézségeket, kétoldalú tárgyalásokat kezdett az egyes országokkal a magyar kártya elfogadásáról. Néhány napja a kormány bejelentette, hogy Szlovénia, Szerbia, Montenegró, Törökország, Bahrein és Horvátország elfogadja a magyar plasztikkártyát. Horvátországban azonban nem elég a kártya. A turistáknak magukkal kell vinniük a tényleges oltási okmányt, amelyet csak két héttel azután fogadnak el az uniós bizonyítvány helyett, hogy az utazók megkapták a második oltást. Ausztriába, Németországba, Franciaországba és Nagy-Britanniába egy ideig nem lesz egyszerű a belépés. Ők ugyanis nem fogadják el a Magyarország által kiállított igazolványt. Ehelyett az előző 72 órában elvégzett negatív PCR-tesztet vagy az előző 48 órában elvégzett negatív antigéntesztet kérnek.
Ami a visegrádi négyek országait illeti, a magyar kormány olyan megállapodást remélt, amely szerint a négy ország elfogadja egymás oltási kártyáját. Mint arról Bődös Botond Prágából beszámolt, külügyminisztereik Ivan Korčok szlovák külügyminiszter meghívására május 13-án Pozsonyban találkoztak. Szijjártó Péter különösen bízott abban, hogy ezen a találkozón a visegrádi négyek országai és Ausztria között valamilyen különleges megállapodás születik. Eddig Magyarország az egyetlen ország, amely az EMA által nem engedélyezett vakcinákat használ. Szijjártónak végül Csehországot sikerült meggyőznie, hogy legyen egyezség, de sem Szlovákia, sem Lengyelország nem volt játékban.
Másnap a négy külügyminiszter Łódźban találkozott, ahol Szijjártó remélte, hogy a szlovák és a lengyel partnert is meg tudja győzni a Magyarországgal való megállapodásról. A lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau azonban a találkozó után a helyi rádiónak azt mondta, hogy bár van egy magyar javaslat a V4-országok oltott állampolgárai számára egy szabad utazási zóna létrehozására, “továbbgondolás alatt áll, hogy Lengyelország csak az egész EU-ban érvényes oltásokkal ellátott zöldkártyát fogad-e el, vagy bevezetünk-e valami pluszt csak a visegrádi országok számára, hogy megkönnyítsük az országaink közötti turizmust”.
Így aztán, ahogyan azt előre jelezték, Magyarország talán kezdetben gyors volt, amikor beszerezte az orosz és a kínai vakcinákatl, de a kontinens megnyitásakor ez a döntés megnehezítheti a magyar állampolgárok életét.
Annak ellenére, hogy a magyarok vonakodnak a kínai vakcinától, és egyre nagyobb a kínálat a népszerű nyugati oltóanyagokból, a Sinopharm továbbra is özönlik az országba. A Telex jelentése szerint ma érkezett meg egy újabb, 1,2 millió adag Sinopharm vakcinaszállítmány, amely része a Magyarországra küldött összesen 6,5 millió adag kínai vakcinának. Gyanítom, hogy ezeknek az oltóanyagoknak hasonló lesz a sorsa, mint a rendkívül drága kínai lélegeztetőgépeknek, amelyeket Magyarország ezrével vásárolt. A kormány eredetileg azzal próbálta megnyugtatni a kritikusokat, hogy a felesleges berendezéseket könnyű lesz eladni, de ez már a kezdetektől fogva kétséges volt. A legfrissebb becslések szerint eddig nyolcmilliárd forint értékben adtak el lélegeztetőgépeket Kirgizisztánnak, Ukrajnának, Szerbiának, Csecsenföldnek és még sok más országnak.
Hungarian Spectrum
Címkép: Kínai vakcina laboratórium
.