Uncategorized

Szentendrén van egy Postás-strand

Posted by
Ha az ember Budapest felől a bicikli úton, vagy a 11-es útról lekanyarodva Szentendrén a Duna-parti útra tér, akkor különös nevű hely mellett halad el. Ez a Postás strand. Hogy kerül a postás a strandra?
Vass László>A Magy. Kir. Posta Budapesti Kerületi Műszaki Felügyelőség 1923. év elején „Duna-parti fürdő felállítása” tárgyában bérleti kérelmet nyújtott be Szentendre városához.

A kérelmet a képviselő testület 1923. április 18-i ülésén megtárgyalta és az alábbiak szerint fogadta el:
„A m. kir. Posta és Távírda Budapesti Műszaki Felügyelőség kérelmére „Szentendre rt. város rendes képviselőtestületi közgyűlése […] 30 évre, azaz 1953. május 1-ig bérbead a tulajdonát képező Duna-parti legelőből 400 nölnyi területet azon célból, hogy kérelmező […] fürdőtelepet létesítsen” évi „10 azaz Tíz koronás arany” bérleti díj fejében.” (A képviselő-testület 1923. április 18-i ülésének jegyzőkönyve szerint)
Indoklás
A haszonbérbe adott terület ártéri terület, közvetlen a Duna-parton fekszik, a városnak semmiféle jövedelmet nem nyújt, amiért is (…) az összeg méltányos és teljesen megfelelő. A bérbe adott területen a köztisztviselők részére dunai strandfürdő létesíttetik, amelyet csakis saját részükre, belépődíj nélkül vesznek igénybe, amiért jelen szerződés városfejlesztés szempontjából is jóváhagyandó volt. A bérleti időtartam az itt eszközölt fásítások és egyéb befektetések végett lett ily hosszú időtartamra megállapítva.”
Félév múlva 600 nölre növelték a területet és évi 12 kg búza árára módosították a bérleti díjat:
„A város (…) a vázrajzon feltüntetett 600 négyszögölet 1924. évi január hó 1-től 1953. évi december hó 31-ig terjedő időre bérbe adja 12 q búzáért, amely minden év augusztus hó elsején fizetendő, a Pest vidéki búzának a tőzsdén jegyzett középárfolyama szerinti összegért mint bérért, illetve az úri jog elismeréséért.
A helyén valamikor „Város szigetje” feküdt a Dunában.
A területen csónakházat is építettek, ez lett a PECSÓ, a Postás Egyesület Csónakháza, a ’40-es évek elején édesanyám is és a húga is, aki a keresztanyám volt, sokszor kajakoztak itt.
A szerződést a város 1949-ben semmissé tette.
De lássuk, miért Szentendrén alakított ki a Posta Műszaki Felügyelősége saját részre strandot?
Vissza kanyarodunk megint dédapámhoz, Schuster Jánoshoz, aki 1923-ban ment nyugdíjba éppen a Posta Műszaki Főfelügyelőségétől, ahol változatos beosztásokban, pl. távírda építési osztályvezetőként és műszaki főfelügyelőként dolgozott, a Felügyelőség 1926. évi tablóján is szerepelt még. (Fiával: Schuster András akkori segédmérnökkel együtt, kinek fia Schuster András , édesanyánk unokatestvére.)
Ekkor vásárolt házat Izbégen, s ekkor költözött a család Rákospalotáról a Szt. Gellért utcai házba. A kedvező lehetőségre egyik veje hívta fel a figyelmét, aki a járásbíróságon dolgozott, ismerte a helyi viszonyokat.
Dédapánknak nyilván jelentős szerepe volt a remek fekvésű strand létrehozásában is, a szükséges előterjesztések és szerződések lehetőségeinek a feltárásában is! Részt vett a Postástrand fáinak az ültetésében is, sőt, a családi legenda szerint egyenesen Ő ültette a fákat! A családi legendákat komolyan kell venni!
Büszkék gondolunk Rá!
Külön köszönet Benkovits György –nek, aki a fenti helyeken 2013. április 4-én és 2018. szeptember 12-én közzétette a határozatokat és a fényképeket.