Posted by Mit tesz Putyin? Az oroszok csapatok március óta tartó felvonulása üzenet mind Ukrajnának, mind pedig az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak. Ukrajna számára ez egy klasszikus megfélemlítési kísérlet. Emlékeztet arra, hogy Oroszország az országot a befolyási övezetéhez tartozónak tekinti, és ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit. Oroszország a 2014-es inváziót követően már elcsatolta Ukrajnától a Krímet. Most, írja Michael Crowley, a Times tudósítója, aki a héten a Blinkennel utazott Kievbe, a 80 000 orosz katona részben kísérlet lehet arra, hogy megerősítse Oroszország pozícióját a donyecki régióról folytatott béketárgyalásokon, ami potenciálisan nagyobb ellenőrzést biztosíthat majd Putyinnak Kelet-Ukrajna felett.
Úgy tűnik, hogy a csapatok telepítése Ukrajnánál nagyobb üzenetet is tartalmaz. Ez Putyin erőfitogtatása, miközben lépéseket tesz az Alekszej Navalnij által vezetett tiltakozó mozgalom elfojtására, amely nagyobb ellenérzéseket váltott ki, mint amilyenekkel Putyin évek óta szembesült. És ez emlékeztető is Biden számára, hogy ha túl agresszívvá válik Oroszországgal szemben, Putyin problémákat okozhat neki.
Biden ambiciózus külpolitikai programmal rendelkezik. Egy részének kevés köze van Oroszországhoz, más része pedig orosz együttműködést igényel, például az éghajlatváltozás és az iráni nukleáris program. Az Ukrajnával kapcsolatos konfliktus eszkalálódása mindezt megnehezítené.
“Putyin mestere a feszültségkeltésnek, majd a feszültség csillapításának” – írta Roger Cohen, a Times veterán tudósítója. Azzal, hogy Putyin agresszívabbá válik Ukrajnával szemben, megmutathatja Bidennek és Európa vezetőinek, hogy van eszköze befolyásulásukra.
És mit csinál Biden? Biden mondott néhány kemény szót Putyinról – gyilkosnak nevezte őt -, de Biden tényleges politikája visszafogottabb. Ugyanakkor Blinken kijevi látogatása provokatív volt, és a múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, válaszul a hackertámadásokra és a választásokba való beavatkozásra. A szankciók azonban messze elmaradtak attól, amit az Egyesült Államok kivethetett volna. “Egyértelműen Putyin elnök tudomására hoztam, hogy tovább is mehettünk volna, de úgy döntöttem, hogy nem teszem” – mondta Biden a szankciók bejelentésekor. “Az Egyesült Államok nem akarja elindítani az eszkaláció és a konfliktus körforgását Oroszországgal”.
Anton Troianovski, a The Times moszkvai irodavezetője a Fehér Ház stratégiáját “gondosan megkoreografált répa és bot megközelítésnek” nevezi. Lara Jakes, aki a külügyminisztériumról tudósít, rámutat, hogy Biden és Putyin évek óta ismerik egymást, és hogy kapcsolatukat minden feszültség ellenére “pragmatizmus és egy jó adag kiszámíthatóság” jellemzi. Talán Biden célja az, hogy olyan stabil kapcsolatot teremtsen, amelyben Putyin úgy dönt, hogy a konfrontációval többet veszíthet, mint nyerhet. És ez nem könnyű.
Oroszország, ahogyan a The Economist nemrégiben írta, már most is “az instabilitás legtermékenyebb generálója Európa határai mentén, és vitathatatlanul a legaktívabb bajkeverő a gazdag demokráciák esetében, szélsőséges pártokat finanszíroz, dezinformációt és viszályt terjeszt”. De persze Oroszország még mindig okozhat ennél is több bajt, ahogyan azt Putyin most Ukrajnában demonstrálja.
Címkép: Blinken egy csokor rózsával a kezében állt az esőben, hogy meglátogassa az Oroszországgal vívott harcokban elesett ukrán katonák emlékművét. Később azt mondta, hogy érzelmileg megérintette, “hogy tisztelgettazok előtt, akik életüket vesztették Ukrajna demokráciájának védelmében”.
A The New York Times összefoglalója