Posted by Septimus Severus>
Megvált Gulyás Lászlótól a Szegedi Tudományegyetem címmel megírtuk, hogy az egyetem, amelynek tanára volt, kirúgta a mocskos szájú okítót, miután hallgatói bepanaszolták. A Fidesz nem engedi, hogy az államfő visszavehesse a szegedi botrányprofesszor kitüntetését címmel megírtuk, hogy – „miközben versenyt sajnálkozott a kormány és a köztársasági elnök amiatt, hogy a rasszista és szexista megjegyzéseiről elhíresült Gulyás László állami kitüntetést kapott március 15-én, az ennek visszavonását lehetővé tevő törvényjavaslatot már nem támogatták.” Mellesleg jó lenne, ha fény derülne arra is, hogyan s miért kapta egyáltalán a tanügyi kadáver azt a kitüntetést.
Végül publicisztika rovatunkban közöltük – A NER legszentebb és legbecsesebb értékeiről van szó cím alatt – Gábor György parádés vitriolos-ironikus szatíráját, amelyben súlyos tévedésre hívja fel a figyelmet: „A NER legszentebb és legbecsesebb értékeiről van szó, amiért Gulyás tanár urat éppen a Szegedi Gondolat szülővárosában állították pellengérre. Mert mióta számít bűnnek a NER fénylő égboltja alatt az igazság bátor, politikai korrektség által gúzsba nem kötött kimondása, legyen annak tárgya akár a női nem, akár hazánk vagy az Egyesült Államok valamely kisebbsége, vagy mondjuk Afrika lakosságának bő kétharmada.”
Nem akartuk halmozni az élvezeteket, de kötelességünk tájékoztatni olvasóinkat, hogy – mint a Népszava írta egy nappal ezelőtt, Gulyás Lászlót a Magyarságkutató Intézetből is elbocsátották. Fontos, amit ebben a cikkben olvasunk: „Gulyás Lászlótól – aki március 15-én állami kitüntetésben részesült – Áder János köztársasági elnök és Gulyás Gergely miniszter is elhatárolódott. A kitüntetés visszavonására, amelyet a professzor egyebek mellett a „nemzeti, polgári értékrendet közvetítő publikációi” elismeréseként kapott, pillanatnyilag nincs jogszabályi lehetőség.” Ezt kötelességünk volt idézni, mert kissé más világításba helyezi a fentebb idézetteket.
Rengeteg cikket lehetne még idézni ez esetről az „ellenzéki sajtóból”, ugyanakkor meg kell említenünk, hogy az erdélyi magyar sajtó dicséretes önmegtartóztatással egy szót sem írt róla. Pedig innen ez a sztori csak azért nem tűnik föl annyira, mert megszoktuk, hogy a Tourette-járvány régóta fertőzi a magyar közéletet, erkölcsöt.
Gulyás László ugye ilyeneket mondott: „Utálom a cigányokat, de a Győzikét végképp, ne kelljen már néznem…”; „Afrikai civilizáció nincs. Ott a fekák az őserdőben lófaszt se csináltak.”; „Kamala Harrist én csak fekete ribancnak szólítom.” – innen már nem is tudnánk folytatni… Tudjuk, hogy Orbánéknek Trump volt a zseni, a kedves, a megfelelő a maga faragatlan populizmusával, celebes, hatásvadász harsányságával; s ma már divat a hübrisz világában a keresetlenség – de megjárta valakinek az eszét, hogy ha a magyar kormányfő vagy külügyminiszter az amerikai külügyminiszterrel vagy netán magával Kamala Harris alelnökkel találkozik, s a kézfogás után a szintén keresetlen amik (Harrisről hallani, hogy meglehetősen erélyes..) rákérdeznek, hogy hogy is vagyunk azzal a NERedeti ribancozással, akkor mit válaszolnak? Apropó, politikailag korrekt azt mondani valaki(k)re, hogy lófaszt se csinált(ak)? Például…
Azon gondolkoztunk el ez eset kapcsán, hogy vajon Bayer Zsolt aforizmái mennyire hatottak megtermékenyítően a homo gulyasiensis példányaira. Mert az ötös számú vágóhíd is mondott ám ilyen emlékezeteseket Tourette-rohamában! Remek pamfletet írt erről tavaly júniusban Kácsor Zsolt, a Népszava publicistája Ferenc pápa üzenete Bayer Zsolthoz címmel: „Ó, persze, tudom, hogy mióta Ferenc pápa merészelte védelmébe venni azokat a „rohadék, tetves, mocskos migránsokat” – akik a keresztény magyar haza vesztére törnek –, azóta Ferenc pápa kihúzta a gyufát a keresztény magyar jobboldalon. És azóta nem számít ő már tényezőnek, hanem csak egy „migránsokat simogató, elhülyült vénembernek” tartják egyes magyar keresztény jobboldali megmondóemberek.” És tovább: „A kép ugyanis meglehetősen erős. Mármint az a kép, amelyen Ferenc pápa, ez a migránsokat simogató, elhülyült vénember letérdel, és megcsókolja a „kibaszott négerek mocskos bakancsát”. Aki nem tudná, hogy miért használom ezeket a szavakat, annak elárulom, hogy a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Bayer Zsolt legutóbbi blogbjegyzésére utalok, amit nehéz volna a szövegkörnyezetéből kiragadva másként értelmezni, mint amiről szól. „Ez lenne a jövő? Kibaszott négerek mocskos bakancsát kell csókolgatni, és önfeledten mosolyogni hozzá? Örülni? Mert másképp kinyírnak vagy összevernek? Akkor inkább irány Szibéria! Istenem… hát mivé lett ez a világ…” – ezt írta a lovagkereszttel kitüntetett ember.”
Ha úgy vesszük, a pápa gyalázása még súlyosabb dolog, mint a ribancozás, mert bár a pápa nem foglalkozik idiótákkal, legfeljebb nekifog imádkozni értük, mint Trumpért, amikor a világ legerősebb embere is belé kötött; de egy mélységesen keresztény országban, amelynek ájtatos kormánya naponta hangoztatja, hogy a libernyák Európában ő a kereszténység utolsó bástyája (mint a török hódoltság előtt…), mégis, nem snassz az ilyen egyházfő-ellenes mosdatlan szájú életfiloszófosás? Ahogy Kácsor írja: „Értjük persze, hogy Bayer Zsolt azért nyilvánul meg mocskos szájjal, mert rajongva szereti a magyar hazát, és amikor úgy érzi, hogy a rajongva szeretett magyar hazáját a „liberális buzik” megsértik, akkor őneki zsigerileg muszáj mocskos szájjal megvédenie az elmúlt ezeregyszáz évet. Azt is értjük, hogy azt hiszi: a trágárkodás nem az ő sajátja, hanem a korszaké, és ő nem tud mit tenni, neki trágárkodnia kell, hogy „átmenjen az üzenet”. Ő és a hozzá hasonlók mindig ezzel szoktak védekezni. Hogy – úgymond – át kell ütni az ingerküszöböt, különben „elsikkad a mondanivaló”.
Szóval Gulyás, és Deutsch és Demeter meg a többiek, úgy érezzük, valahogy mind Bayer Zsolt szutykos köpenyegéből bújt elő.
Elnézést, legközelebb kevésbé gusztustalan, fontosabb témákat kommentálunk.
Gulyás László kitüntetésével