Gábor György
>„A létező legszebb hangból, a dicséretből soha nem szenvedsz hiányt, hiszen állandóan dicsőítenek, bármit is mondasz, bármit is cselekszel. A gyalázkodás hangja viszont, amit a legvisszataszítóbb hallani, sosem éri el a füledet, mert ki merne jelenlétedben rosszat mondani a türannoszról?” – mondja Szimónidész, a költő Hierónnak, a zsarnoknak, Szürakuszai türannoszának. (Xenophón: Hierón, avagy a zsarnokságról, Typotex, 2012. 20. Fordította Gelenczey-Miháltz Alirán)
>„A létező legszebb hangból, a dicséretből soha nem szenvedsz hiányt, hiszen állandóan dicsőítenek, bármit is mondasz, bármit is cselekszel. A gyalázkodás hangja viszont, amit a legvisszataszítóbb hallani, sosem éri el a füledet, mert ki merne jelenlétedben rosszat mondani a türannoszról?” – mondja Szimónidész, a költő Hierónnak, a zsarnoknak, Szürakuszai türannoszának. (Xenophón: Hierón, avagy a zsarnokságról, Typotex, 2012. 20. Fordította Gelenczey-Miháltz Alirán)

A zsarnokok „a gazemberekben azért bízhatnak, mert azok is attól félnek, hogy egyszer majd a városok fellázadnak, és a saját maguk urai lesznek, a gyengékben azért, mert ellenállás nélkül élvezhetik felettük a hatalmukat, a szolgalelkűekben pedig azért, mert azok magukat sem tartják méltónak arra, hogy szabadok legyenek” – mondja a zsarnok Hierón Szimónidésznek, a költőnek (i.m. 34.)
Miután Periklész az említett Hierónnál és Szimónidésznél egy-két nemzedékkel később élt, fenti igazságoknak már a birtokában lehetett.
Csakúgy, mint a rajongói által Periklészhez hasonlított géniusz is.
Címkép: G. Fodor Gábor az Orbán-szabály szerzője