Kísérlet a Nyugat-Balkán térképének átrajzolására

Posted by

Balogh S. Éva
>Az olvasó talán emlékszik arra, hogy Ursula von der Leyen elnök asszony április 23-án, az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott találkozója után azt tweetelte, hogy a megbeszélés témái között szerepelt a “globális ügyek és a Nyugat-Balkán”. “A Von der Leyen-Orbán találkozó rekonstrukciója” című bejegyzésemben Gulyás Gergely összefoglalója alapján összegeztem Orbán külpolitikai előadásának valószínű tartalmát, amely leginkább az Oroszországhoz való közeledés és az Egyesült Államoktól való távolságtartás célszerűségéről szólt. A Nyugat-Balkánról folytatott beszélgetésük lehetséges tartalmáról azonban nem szóltam, mert ez a téma, különösen a közelmúlt fejleményeinek fényében, külön cikket érdemelne.
Április 12-én a Politicki, egy bosnyák hírportál egy úgynevezett non-paper létezéséről számolt be, egy olyan diplomáciai dokumentumról, amely vagy nemhivatalos , vagy csak megbeszélés elé készül. Ezt a bizonyos non-papírt állítólag Janez Janša szlovén miniszterelnök adta át Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. A dokumentum a Nyugat-Balkán jelenlegi országhatárainak teljes átrajzolását szorgalmazta a lakosság etnikai alapon történő állítólagos igazságosabb elosztása érdekében. Az előirányzott területi változások Bosznia-Hercegovina feldarabolását jelentették volna, így nem csoda, hogy a boszniai Politicki “botrányos dokumentumnak” találta a non-papírt.

A hírt hamarosan gyakorlatilag az összes balkáni ország átvette. Miután a horvát Jutarnji list megjelentetett egy cikket “Mi áll a határok újrarajzolására tett kísérlet mögött: Hogyan támogat Orbán és Vučić veszélyes tervet Janša segítségével”, a magyar Index híroldal is érdeklődni kezdett a történet iránt. Az Index többé-kevésbé átvette a Jutarnji list cikkét, “Szerbia Orbán Viktor támogatásával átrajzolná a Balkán térképét?” címmel.

A terv szerint Koszovó eltűnne a térképről. Albán lakossága Albániához csatlakozna Észak-Macedónia és Montenegró azon területeivel együtt, amelyeket túlnyomórészt albánok laknak. Szerbia megkapná a Bosznia-Hercegovina részét képező Szerb Köztársaságot, míg az ország nyugati, többségében horvátok lakta része Horvátországhoz csatlakozna. A mintegy 1,5 millió boszniai muzulmánnak saját miniállamot lehetne létrehozni, amely hozzáférhetne az Adriai-tengerhez. A Jutarnji listának nem volt rá kézzelfogható bizonyítéka, de névtelen ljubljanai források azt mondták a lapnak, hogy “minden bizonnyal fennáll annak a lehetősége, hogy ez egy olyan politika, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és [Aleksandar Vučić szerb elnök] támogat”. Janša tagadta, hogy ő lenne a nonpaper szerzője, de nem sikerült meggyőznie az újságírókat arról, hogy nem ő volt az, aki a dokumentumot Charles Michelnek továbbította.

 

Forrás: News 1, Észak-Macedonia

Néhány nappal később maga a dokumentum, amelynek címe “Nyugat-Balkán – A jövő útja”, a Necenzurirano (Unsensored) nevű szlovén oknyomozó csoport birtokába került, és közzétette. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a dokumentum ajánlásai nem Ljubljanában születtek, az eredeti forrás Belgrád volt, míg “egyes információk szerint a dokumentum tartalmának egy részét Budapesten írták”.
Hamarosan vad elméletek kezdtek keringeni Magyarországon, főként az Azonnali szerkesztői és véleményformálói részéről, a “nem-papír” eredetéről. Bukovics Márton például nagyon kevés bizonyíték alapján kizárja, hogy Orbán Viktor közreműködött volna a szövegben, mert az Azonnali egyik forrása szerint “a szlovén jobboldal szellemisége egyértelműen jelen van” a dokumentumban. Bukovics azt is feltételezi, hogy “Orbán szerepe pusztán formális lehetett: február közepén, a V4-ek 30. évfordulójának lengyelországi ünnepségén elvileg átadhatta volna a dokumentumot a szintén jelen lévő Charles Michelnek”. Először is, sem Janšának, sem Orbánnak nem kellett szemtől szembe találkoznia Michellel, ezért felesleges volt ilyen valószínűtlen történetet kreálni. És – folytatja Bukovics – “egy meg nem nevezett hazai szakértő szerint … Budapestnek nem lehet szerepe, egyszerűen azért, mert a non-papírban sehol nem szerepel magyar érdekeltség. ‘Hol van ebben az egyenletben a magyar Dél-Tirol’?”. De vajon szükséges-e ilyen nyilvánvaló nyomot hagyni egy dokumentumon, ha a társszerző vagy szerkesztő nem akar nyomot hagyni a jelenlétéről? Sajnos a cikk tele van ilyen megalapozatlan állításokkal.
Bukovics kevés bizonyítékon alapuló állításai nem túl hasznosak, de egy általa megadott 2018-as link érdekes. Egy bosnyák lap két alkalommal is kiszúrta Bosznia-Hercegovina etnikai térképét “Magyarország ellentmondásos jobboldali miniszterelnökének” irodájában. És valóban, ahogy az Azonnali megállapította, 2018 februárjában Giorgia Meloni, a szélsőjobboldali Fratelli d’Italia elnöke a Twitteren posztolt egy fotót az Orbánnal való budapesti találkozójáról, amelyen egy szép méretű boszniai etnikai térkép látható. Ugyanezen év márciusában Orbán ugyanezen térkép előtt posztolt egy fotót magáról, amelyen Douglas Murray The Strange Death of Europe című könyvét olvassa. Murray-t szélsőjobboldali politikai ideológiákhoz kötik, és összeesküvés-elméletek terjesztésével vádolják. Nyilvánvaló, hogy Bosznia-Hercegovina foglalkoztatta a magyar miniszterelnököt. Azt is tudjuk, hogy rendkívül fontosnak tartja a Nyugat-Balkán, különösen Szerbia uniós tagságának biztosítását. Ezért nem teljesen kizárt, hogy Orbán és Vučić valóban tárgyaltak a jelenlegi helyzetről. Ez nem jelenti azt, hogy Orbán aktívan részt vett volna a dokumentum kidolgozásában, de ha a non-paper Szerbiából érkezett, akkor lehetséges, hogy Orbán tudott a létezéséről. Körülbelül egy héttel később hideg vizet öntöttek a szlovén-szerb tervre. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is elutasította a Balkán nyugati részének újrarajzolásának ötletét. Heiko Maas német külügyminiszter koszovói látogatása során véget vetett a szerb és horvát nacionalisták fantáziájának. Mint fogalmazott, “úgy gondoljuk, hogy veszélyes erről egyáltalán tárgyalni”. Megerősítette álláspontját, megjegyezve, hogy “az elképzelés nemcsak irreális, hanem rendkívül veszélyes is”. Vučić úgy gondolhatja, hogy ez a tervezet előmozdíthatja az Európai Unióba való felvétel esélyeit, de amíg a szerb parlamentben gyakorlatilag nincs ellenzék (a 250 képviselőből 6 képviselő), addig az ő és Orbán Viktor álmai Szerbia tagságáról nem látnak napvilágot.

Címkép: Giorgia Meloni Orbán Viktornál, a falon a Nyugat-Balkán térképe