Posted by Gábor György
>A pszichológus, az irodalmár, a kognitív nyelvész szakmája gyakorlásának fontos, izgalmas és felettébb árulkodó pillanataként éli meg, amikor a vizsgált személyiség vagy a költő hasonlatainak, képeinek, metaforáinak elemzésére kerül sor, ugyanis evidencia számukra, hogy a használt képek, hasonlatok, kiváltképp, ha azok spontán beszélgetésben (mondjuk egy rádiós interjúban) vagy a pszichoanalitikus terápia által is alkalmazott „automatikus írásban” (Vesd össze pl. József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke) hangzanak el, rendkívül beszédesek, s sokat elárulnak az azokat alkalmazók személyiségéről, tudatáról, gondolkodásáról, környezetéről és környezetéhez való viszonyáról, belső egyensúlyáról, pszichés reakcióiról, mentális zavarairól, ugyanis a képek mögöttes üzenetek hordozói. A mélylélektan munkaeszköze a metafora, a képi asszociáció terepe. A pszichológus elsősorban a képek belső útját követi, a kognitív nyelvész számára a kép a metafora megfejtésének eszköze. Hatalmas ennek az irodalma, Freudtól és Jungtól kezdve Pléh Csabán át Lakoff munkáiig.
Mindez most csak azért jutott az eszembe, mert nagy meglepetésemre – legalábbis tudtommal – érdemben senki sem foglalkozott azzal a felettébb különös, önmagán messze túlmutató és sokat sejtető miniszterelnöki képzuhataggal, amely valahogy úgy hangzott, hogy eddig védekeztünk, most már támadásban vagyunk (eddig sem rossz, de most jön a lényeg!!!), a vakcina egy golyóálló mellény, s aki megkapta az oltást, arról lepattan a vírus.
Az unalomig megszokott militáns verbalitás, immár gazdagodva ezzel a „golyóálló mellénnyel” (???), jó és fontos adalék lehet egy pszichológus vagy egy kremlinológus számára.
A szerkesztő megjegyzése. Éppen tegnap jelent meg egy írás az Új Népszabadságban a témáról. https://ujnepszabadsag.com/2021/05/01/kevlar/