Posted by Tamás Ervin
>Én nem hiszem, hogy van olyan, mint anno a szocialista munkaverseny idején – kitűzetik egy szám, egy határidő, s azt akkorra árkon-bokron el kell érni. Vagy mindenkinek színházba kell menni, a bilétákat a naplóba ragasztani, s ezért a brigádtag valamelyik színház előcsarnokában az előadás után összeszedegeti az eldobott jegyeket.
>Én nem hiszem, hogy van olyan, mint anno a szocialista munkaverseny idején – kitűzetik egy szám, egy határidő, s azt akkorra árkon-bokron el kell érni. Vagy mindenkinek színházba kell menni, a bilétákat a naplóba ragasztani, s ezért a brigádtag valamelyik színház előcsarnokában az előadás után összeszedegeti az eldobott jegyeket.
Én nem hiszem, hogy ilyenkor, amikor ki tudja hányadszor a védekezésből megyünk át támadásba, illetve az újabb ütközetet vívjuk, a főnök ideges, mert félő, hogy szombatra nem érjük el a négymillió oltást, amely újabb nagy lépés a nyitás felé, mozik, éttermek belső terei, satöbbi, nem beszélve a szurkolók stadionokba engedéséről. Mindenesetre a ma közzétett statisztika azt jelezte, hogy százezer oltott hiányzik még a leltárból.
Én nem hiszem, hogy estefelé azért találta ki valaki azt a kolosszális megoldást, miután a kínai vakcina nem fogy eléggé, dobjuk meg a kínálatot a hőn vágyott és eleddig árnyékban hagyott, de folyamatosan szállított Pfizerrel – aki kapja, marja.
Én nem hiszem, hogy éjnek évadján az Origot riasztja valamelyik csúcskommunikátor – nosza, hirdessétek meg, pénteken mindenki regisztrálhat, még aznap mehet szuratni. A főnök szokásos rádióinterjújában is szükségesnek tart erről említést tenni, kiegészítve azzal, hogy erre a célra csak ez a nap és százezer készítmény van felszabadítva, a többit másoknak szánják.
Én nem hiszem, hogy emiatt már délelőtt lefagy a honlap (tudják, terheléses támadás!), izgatott telefonálások, sorállások, veszekedések és tanácstalanság közepette jutnak a szerencsések a kívánt oltóanyaghoz. A hirtelen ötlet mozgalmassá tette az oltópontokat, a háziorvosok azt sem tudták, hová kapjanak, hiszen ők sem voltak beavatva ebbe, próbáltak gazdát találni a Sinopharmra, várták a Szputnyikot…
Én nem hiszem, hogy az a hiányzó százezer beoltott, varázsütésre néhány órán belül összejött. Annak, hogy ez a csoda mégis sikerült, semmi köze a Pfizernek. De a lényeg: az oltásellenes ellenzék újabb megalázó vereséget szenvedett.
Én csak abban hiszek, hogy valóban a főnök ismeri a legjobban a magyar nép lelkét. Az köll neki, amiért sorban állhat. Holnap tehát mégis következhet a nyitási akció újabb állomása. Addig a figyelmesebb felvigyázók vizet osztanak a várakozóknak.
Címkép: Léphaft Pál rajza