Posted by Wolford Zsófia,
A világ szeme ismét Ukrajnára és Oroszországra szegeződött, miután Putyin olyan mértékű haderőt vezényelt nyugati határára, amekkorára 2014 óta nem volt példa. Számos elemzésben latolgatták, hogy vajon Putyin ismét katonai offenzívára készül-e, vagy csak teszteli Joe Biden amerikai elnököt. Nem 2021-et írnánk viszont, ha nem hallanánk olyan hangokat is, amelyek szerint valójában európai államok és Amerika készül megtámadni Oroszországot. Ennek a narratívának fő hazai hangadói a Magyar Békekör és a Magyar Szociális Fórum.
Mit lehet tudni ezekről a szervezetekről? Első ránézésre fontos társadalmi célokat képviselnek, de jobban utánanézve azonnal világossá válik, hogy külföldi geopolitikai törekvéseket támogatnak, és orosz propagandát hirdetnek. A hidegháború idején divatos elődszervezeteik mintájára az egyetemes béke és egyenlőség jelszavait hangoztatják – Oroszországot és Kínát dicsőítve, az euroatlanti közösséget bírálva. Tevékenységük elsősorban a Krím elleni 2014-es orosz agressziót követően vált itthon látványossá.
A békemozgalmak háttere
Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az ilyen szervezetek működéséről, érdemes egy kicsit visszatekinteni a hidegháború idejére, amikor a nagyhatalmak békemozgalmakat felhasználva próbálták népszerűsíteni politikai ideológiájukat. A bolsevik forradalmat követően ezeket Lenin a bolsevizmus „hajtószíjának” hívta, Sztálin pedig már egyenesen a Kommunista Párt segédszervezeteinek tekintette őket, fő feladatukként a Párt és a proletárok közötti híd, azaz a párt társadalmi legitimációjának kiépítését kijelölve. A Szovjetunión kívül ugyanakkor a látszólag függetlenként működő úgynevezett frontszervezetek – mint például a Béke Világtanács vagy a Szakszervezetek Világszövetsége (WFTU) – célja a kommunista propaganda terjesztése és a szovjet politika külföldi támogatása volt.
1950-ben a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) alapította meg és finanszírozta a Béke Világtanácsot (Világtanács), ami a hidegháború alatt végig annak szoros befolyása alatt működött. Ennek ellenére az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elismerte civil szervezetként, sőt, az ENSZ-nek még ma is aktív tagja. A Világtanácsnak több mint száz, nyugati és a szovjet blokkhoz tartozó országból voltak tagjai és tagszervezetei: például a keletnémet béketanács (East German Peace Council), az amerikai béketanács (U.S. Peace Council), a szovjet béketanács (Soviet Peace Council) és több mint 600 közéleti szereplő. A még ma is működő Világtanács tagjai között jelenleg olyan tagszervezetek vannak felsorolva, mint a cseh béketársaság vagy a ciprusi, a bahreini, a kolumbiai béketanácsok.
Rácz András Oroszország-szakértő a Political Capital kérdésére kifejtette, hogy a Világtanács számos nemzeti békeszervezet alapítását inspirálta és támogatta a szocialista államokban, amelyek működését mind közvetve, mind közvetlenül a helyi kommunista pártokon keresztül nagyban befolyásolta a Szovjetunió.
A Világtanács által képviselt ügyek egy része, például a nukleáris leszerelés és az emberi jogok érvényesítése, mindenképp legitimnek tekinthetők. A Világtanács és annak tagjainak hallgatása azonban a Szovjetunió által kirobbantott konfliktusokról és háborúkról – köztük az 1956-os magyar forradalom szovjet-orosz leveréséről – alapjaiban ásta alá a szervezet hitelességét és legitimitását nemzetközi szinten.
A Világtanács jelenlegi programjának lényegi elemei továbbra is a hidegháború prioritásait tükrözik. Ezek közé tartozik a NATO felszámolása és a mindenkori amerikai intervenciók elleni kiállás a világbéke érdekében. Jelenlegi programjuk azonban teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az Oroszország, Mianmar, Kína vagy egyéb, nem nyugati demokráciák által elkövetett katonai agressziót és súlyos emberi jogi jogsértéseket, legyen szó akár az ujgurok vagy a rohingyák elleni népirtásról, vagy Moszkva Ukrajna elleni katonai agressziójáról.
Magyar békemozgalmak a rendszerváltás előtt és után
Békemozgalmak Magyarországon már 1949-től működtek, és ezek – az általános politikai helyzettel összhangban – szintén nem voltak függetlenek a Szovjetuniótól és a hazai kommunista vezetéstől. A magyar Országos Béketanács 1950 és 1984 között a Hazafias Népfront szervezésében működött; egyik elnöke például Andics Erzsébet kommunista politikus és történész volt. A szervezet a 80-as évek alatt elvesztette jelentőségét, de online elérhető információk szerint még 1992-ben is működött. Habár mai működéséről semmilyen információ nem érhető el, a Világtanács honlapján még mindig tagként van feltüntetve a magyar szervezet.
Jelenleg Magyarországon legalább két szervezet tekinthető a két frontszervezet utódjának: a Magyar Szociális Fórum és a Magyar Békekör. A Magyar Szociális Fórumot (MSZF) 2002-ben hozta létre a Baloldali Alternatíva Egyesülés. Utóbbi egy olyan szervezet, amely még a rendszerváltás előtt alakult, részben azzal a céllal, hogy az EU, a WTO és a NATO ellen lobbizzon. A Magyar Szociális Fórum is osztja ezt az agendát, kommunikációjukban a figyelmet mégis inkább hazai, szociális jellegű törekvéseikre próbálják irányítani: korábban aktívan részt vettek a háromigenes népszavazás kampányában, az elmúlt években pedig gyakran nyilatkoztak civil szervezetként a hajléktalanságot érintő kérdésekben. Mindezt annak ellenére, hogy nincsenek bejegyezve civil szervezetként, tevékenységük jelentős része pedig nem hazai közéleti ügyekkel kapcsolatos, hanem geopolitikai fókuszú.
Az MSZF alapításában részt vevő Simó Endre 2014-ben létrehozta a Magyar Békekört is. Simó online elérhető életrajza szerint a 80-es években az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályán dolgozott nemzetközi politikai anyagok szerkesztésén, majd a rendszerváltás után újságíróként és tudósítóként dolgozott többek közt a Magyar Rádiónál és a Duna TV-nél.
A Békekör honlapja szerint a 2014-es ukrajnai események hatására jött létre a szervezet, amire orosz katonai agresszió helyett polgárháborúként hivatkoznak, összhangban a Kreml narratívájával:
„A Magyar Békekört Simó Endre alapította 2014. elején azzal a céllal, hogy hangot adjon a magyar nép békeakaratának az ukrán válság közepette, szót emeljen a kárpátaljai magyarság autonóm jogaiért, az ellen, hogy Kijev ágyútöltelékként használja a magyar fiatalokat a kelet-ukrajnai orosz kisebbséggel szemben viselt háborújában. Civil diplomáciát folytatunk amerikai nehéz fegyverek és NATO haderő honi telepítése ellen, nehogy felvonulási tereppé változtassák és háborúba keverjék hazánkat Oroszország ellen.”
Közleményeiket ritkán veszi át a sajtó, pedig azokból jól kirajzolódnak céljaik és geopolitikai elköteleződésük. A Békekör például rendre kiáll Kína mellett, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a Kína által Hszincsiangban és Hongkongban elkövetett emberi jogi sértéseket. Belpolitikai kérdésekben a Békekör és a Magyar Szociális Fórum is előszeretettel kritizálja a kormányt, 2015-ben mégis teljes mellszélességgel beálltak annak keleti nyitás politikája mögé. Mi több, a Békekör még javaslatot is tett a keleti nyitás „európai szintre emelésére”, illetve egy orosz–EU biztonsági és együttműködési konferenciára is, ismét teljes összhangban Moszkva akkori szándékaival.
Simó gyakran képviseli mindkét szervezetet különböző rendezvényeken:
- 2015-ben Kádár János sírjánál mondott beszédet a szintén 2014-ben alapított marxista Népi Front nevű párt által szervezett megemlékezésen.
- 2017-ben Csikós Sándor ex-diplomatával, a magyar nyelvű orosz propaganda egyik legaktívabb terjesztőjével közösen vett részt egy az Egyesült Államokat a szíriai légicsapások miatt elítélő budapesti demonstráción, ahol többek között arról volt szó, hogy a „Nyugat” Putyin hatalomból való eltávolítására készül. Erről az eseményről beszámoltak a magyarországi orosz propagandahálózat tagjai is: például az Orosz Hírek, az Erdélyi Magyar–Orosz Baráti Társaság vagy a Kárpátalja legyen újra magyar elnevezésű Facebook-csoport.
- 2020-ban pedig a Magyar Békekör eseményén előadást tartott a magyarországi orosz nagykövet az orosz külpolitikáról, ahol többek között arról is szó volt, hogy az orosz–magyar barátságnak lényeges akadálya Magyarország NATO- és EU-tagsága.
Az alapító személyén túlmenően, a két szervezet közötti szoros kapcsolatra utal továbbá az is, hogy az általuk népszerűsített narratívák és felkarolt küldetések is – a szovjet elődszervezetek nyomdokain haladva – nagy hasonlóságot mutatnak egymással. Ez Moszkva (és Peking) geopolitikai törekvéseinek, így például az Ukrajna elleni orosz agresszió kritikátlan támogatásában, vagy a NATO és az Egyesült Államok támadásában fejeződik ki.* Remek példa erre a már említett orosz fegyverkezés Ukrajna keleti határánál és a Krímben. A Békekör az oroszok védekező akciójaként hivatkozott a rég nem látott volumenű mozgósításra azt állítva, hogy a NATO támadásra készül Oroszország ellen. Természetesen szó sincs ilyesmiről, de egy rendszeresen megszervezett és előre bejelentett NATO-hadgyakorlat megfelelő hivatkozási alapnak bizonyult a dezinformáció terjesztéséhez. A két szervezet kapcsán Rácz András a Political Capitalnek azt is hangsúlyozta, hogy „habár nincs közvetlen intézményi kontinuitás a régi Országos Béketanács és a 2014-ben alapított Magyar Békekör között, a Békekör és a Magyar Szociális Fórum által képviselt, markánsan Nyugat-, Amerika- és NATO-ellenes, Moszkva-barát ideológiák és narratívák jelentős átfedést mutatnak az egykori Országos Béketanácséval.”
Ahogy a hidegháború alatt működő, békemozgalomnak álcázott frontszervezetek is inkább a kommunista ideológiát és az SZKP politikáját képviselték, úgy néhány európai kortárs, önmagukat baloldalinak valló szervezet, köztük a Békekör, kapcsán is erősen megkérdőjelezhető az univerzális béke iránti elkötelezettségük. Sőt, a szélsőjobboldali szervezetekhez és pártokhoz hasonlóan, a Kreml az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártján keresztül a mai napig képes kontrollálni és orosz geopolitikai ügyek mentén mozgósítani a szélsőbaloldali/kommunista szervezeteket, például Ukrajna vagy Szíria ügyében – ahogy erre egy korábbi elemzésünkben már rámutattunk. Bár a magyar Országos Béketanács és az ehhez hasonló frontszervezetek a rendszerváltás után megszűntek, azok ideológiáját és misszióját a Magyar Békekör és a Magyar Szociális Fórum még ma is képviselik, csak ma már nem a Szovjetunió, hanem Putyin politikai törekvéseit támogatva lobbiznak, illetve egyre gyakrabban állnak ki Kína mellett is. Bár nyilvánosságra gyakorolt hatásuk elhanyagolható, tevékenységük mégis fontos, hiszen egyértelműen kidomborodik bennük a Kreml, és részben Kína geopolitikai érdekeinek képviselete.
A szerző a Political Capital elemzője
* A Magyar Békekör felületein megjelenő narratívák továbbá nagy hasonlóságot mutatnak a még ma is működő Béke Világtanács által felkarolt ügyekkel, tehát nincs okunk azt feltételezni, hogy a Simó vezette Békekör függetlenebb lenne a Szovjetunió, majd később az Oroszországi Föderáció által működtetett Béke Világtanácstól, mint a Békekör szellemi, ha nem intézményi elődje, a Hazafias Népfront által szervezett Országos Béketanács.
Címkép: A Békekört alapitó Simó Endre és Bchara Joul, a Magyarok Szíriáért szervezet elnöke