Posted by Balogh S. Éva
Hungarian Spectrum
A Reuters február 8-án exkluzív közleményt tette közzé arról, hogy az Európai Uniónak szilárd elhatározása, hogy a magyar kormányt alapvető változtatásokra kötelezi a közbeszerzési rendszerben, hogy megszüntesse “a rendszerszintű csalást az RFF (Recovery and Resilience Facility) esetében”. A hírügynökség azt állította, hogy január 26-án levelet küldtek Budapestnek erre vonatkozóan,s a levél “konkrét változtatásokat követel a magyar közbeszerzési törvényekben”. A magyar kormány tagadta, hogy kaptak volna ilyen levelet, ami csak félig-meddig igaz. A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti megbeszélés folyamatos volt, és a közbeszerzési törvények kérdése volt az egyik vitás pont. Gulyás Gergely felháborodott a Reuters beszámolóján, és a helyzet tisztázását követelte, mert “az ilyen jellegű álhírek aláássák és veszélyeztetik a közbizalmat”.
A Reuters által használt dokumentum valószínűleg csak egy javaslattervezet volt, de nagyjából ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az Európai Bizottság végre komolyan gondolja azt, hogy strukturális reformokhoz köti az alapokat. Amint arról a Politico ugyanazon a napon beszámolt, “az Európai Bizottságnak világos üzenete van az uniós fővárosok számára a gazdaságélénkítési terveik tartalmáról folyó tárgyalások során: ha nem oldanak meg néhány régóta fennálló strukturális problémát és nem kötelezik el magukat jelentős reformok mellett, akkor nem folyik majd a pénz”. Akkor úgy tűnt, és azóta még nyilvánvalóbbá vált, hogy a korábbiakkal ellentétben az Európai Bizottság komolyan gondolja a dolgot, és Orbán Viktor miniszterelnök, akinek korábban mindig sikerült – néppárti segítséggel – megbékítenie a bizottságot, most mással áll szemben.
Ezúttal az Európai Bizottság van nyerő helyzetben, mert jóváhagyása nélkül a tagállamok nem kaphatják meg a rájuk eső közvetlen támogatásokat és alacsony kamatozású hiteleket. Az Európai Bizottság évről évre értékeli az egyes tagállamok gazdasági és politikai hiányosságait, és “ajánlásokat” tesz, amelyek korábban nem voltak kötelező érvényűek, ezért Magyarország következetesen figyelmen kívül hagyta őket. Most azonban ezeket az “országspecifikus ajánlásokat” már nem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel azok az elosztási folyamatban is szerepelni fognak.
Magyarország 6,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 9-10 milliárd euró alacsony kamatozású kölcsönre jogosult, de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ezek egyike, hogy “a nemzeti fejlesztési tervek foglalkozzanak a vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal, erősítsék a növekedési potenciált és a tagállam gazdasági, intézményi és társadalmi ellenálló képességét” – tudta meg az EUrologus az Európai Bizottság egyik szóvivőjétől. Az egyik ilyen ajánlás az alaposan korrupt közbeszerzési rendszer átalakítása volt.
Február elejére a tagállamok nagy többsége már megosztotta részletes terveit az Európai Bizottsággal. Magyarország ezzel szemben csak egy 13 oldalas összefoglalót tudott összeállítani, amely nyilvánvalóan annyira homályos volt, hogy gyakorlatilag nem volt használható. Azóta elkészült a részletes változat. De mivel Orbán Viktor az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy csak a vissza nem térítendő támogatást veszi igénybe, valószínű, hogy az utolsó pillanatban az egész tervet újra kell igazítani.
Mint tudjuk, Orbán Viktor nagyon is képes megfordítani a véleményét, gyakorlatilag egyik percről a másikra. Ezúttal is ez történhetett. Péntek reggel Orbán a következőket mondta Ursula von der Leyen köztársasági elnökkel való találkozója előtt: “Ami a mai brüsszeli megbeszéléseket illeti, ott nem igazán szeretnék semmit sem megbeszélni, mert lényegében a pénzügyi kérdések rendezettnek tekinthetők. Három-négy kérdés van még nyitva, amelyeket a szakértők le fognak zárni”. Orbán Viktor még aznap este másfél órát töltött a bizottság elnökével, és lám, valamikor április 23., péntek és április 25., vasárnap között hirtelen úgy döntött, hogy lemond az összesített hitelek és vissza nem térítendő pénzek 57 százalékáról. Kiderült, hogy csak az RRF ajándékozási részét fogja igénybe venni. A nagyon kedvező hiteleket – legalábbis egyelőre – az Orbán-kormány állítólag szigorú költségvetési felelősségérzete miatt utasítja el. Tény viszont, hogy Magyarország egymás után veszi fel a hiteleket, sokkal magasabb kamatokkal, mint amennyit az Európai Unió kínál.
A megváltozott tervek híre csak április 25-én jutott el a nyilvánossághoz, amikor Gulyás Gergely a Kossuth Rádióban bejelentette, hogy “Magyarország úgy döntött, hogy gazdasági ereje miatt csak vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe”. Azt is állította, hogy “az Európai Bizottság elnöke világosan és reálisan látja a helyzetet, vagyis azt, hogy Magyarország átláthatóan használja fel a gazdaságélénkítési alapot”. Továbbá “Magyarország egy mintademokrácia”. Aláhúzta a magyar kormány álláspontját, miszerint “mi is fontosnak tartjuk a jogállamiságot, de nem szeretjük a jogállamiság álcája mögé bújtatott politikai vádaskodásokat a migrációt következetesen elutasító és a hagyományos európai értékek mellett kiálló országokkal szemben”.
A magyar kormány ősz óta dolgozik az RRF terven, és tulajdonképpen elkészített egy 400 oldalas dokumentumot, amelyet a 444 piszkozatnak nevezett, és amely a teljes összeg felhasználását irányozta elő. Most ezt a tervezetet kidobhatják az ablakon. Bár a 444 úgy tudja, hogy Orbán a helyszínen megmondta Ursula von der Leyennek, hogy a rugalmassági alap nagy részét feláldozza, szerintem csak ezen a személyes találkozón jött rá, hogy ez egy másik labdajáték, és hogy a régi trükkjei már nem működnek. Kínos lett volna azt válaszolni VDL-nek, hogy “nos, ha ennyi mindent követelsz, nekünk nem kell a pénzedből”. Ezért gyanítom, hogy hazafelé menet és másnap született meg a végső döntés.
Gazdasági szempontból úgy tűnik, hogy a döntése hiba volt. A magyar gazdaság, Gulyás pörgésével ellentétben, nincs a legjobb állapotban. Az infláció magas, közel 5%-os, és cikkek jelentek meg arról, hogy a közeljövőben esetleg megszorító programot kell bevezetni. Magyarországot nagy összegű orosz és kínai hitelek szorítják, az Európai Unió pedig az ellen foglal állást, hogy a Roszatom részt vegyen bármelyik tagállamban tervezett atomerőmű-építésben. Az ország ősz előtti megnyitása nem valószínű, bármit is állít a kormánypropaganda, ami újabb turizmus nélküli nyarat jelent. Orbán Viktor tehát bölcsebb lenne, ha sokkal óvatosabb lenne. És, ha a kormány hisz a saját propagandájának, amit kétlek, követnie kellene a bölcsességet, hogy akkor is vegyen fel hitelt, ha nincs rá szüksége.