Posted by Balogh S. Éva
Hungarian Spectrum
>Palkovics László, az akkori új innovációs és technológiai miniszter 2018 október-novemberében bejárta az egész országot, hogy eladja az Orbán-kormány legújabb “reformját” a magyar felsőoktatásban. Jelezte, hogy a kormány meggyőződése szerint a Corvinus Egyetem 2019. július 1-jével tervezett átalakítását országosan ki kell terjeszteni. A Corvinust ettől kezdve nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem egy, a magyar állam által létrehozott alapítvány finanszírozná.
Az ötletet inkább csodálkozással, mint ellenszenvvel fogadták, mert Palkovics érvelésének pontjai homályosak voltak. Biztosította hallgatóságát, hogy az alapítványi finanszírozás valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva “ugyanolyan feltételeket teremt, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem”. Mintha egyes magánegyetemek kiválósága a pénzügyi struktúrájuknak, és nem a karuk és hallgatóik kiválóságának lenne köszönhető. És mintha az államilag finanszírozott egyetemek valahogy eredendően rosszabbak lennének.
Akkoriban a magyar egyetemek privatizációját úgy neveztem, hogy “újabb ugrás a sötétbe” . Visszatekintve a “reformfolyamat” kezdeti szakaszára, azt kell mondanom, hogy 2018-ban naiv voltam. Kevesebb mint két évvel később világossá vált, hogy Orbán Viktornak nagyon is konkrét célja volt az egyetemek átszervezésével, ami akkoriban nem volt átlátható. A cél 2018-ban nem az volt, hogy a középszerű magyar egyetemeket tudományos szempontból kiemelkedő intézményekké alakítsák át, hanem valami ördögi, sőt talán hazaáruló dolog.
Orbán Viktor célja kezdetben egyszerűen az volt, hogy biztosítsa a Fidesz ellenőrzését az egyetemek felett. A kormány 2014-ben “kancellárt” helyezett az elnök vagy rektor által vezetett egyetemi adminisztráció és a minisztérium közé. A kancellárok a kormány által kinevezett felügyelők voltak az egyetemek pénzügyi gazdálkodása felett. Ezzel nagyjából egy időben az egyetemek elvesztették azt a jogukat, hogy saját soraikból válasszanak rektort.
Az idő múlásával azonban ez az elrendezés nem elégítette ki az Orbán-rezsim étvágyát. A kormány jobb módokat keresett arra, hogy az egyetemeket a jövő politikai bástyáivá alakítsa. Különösen az önkormányzati választások után, amelyek a kormánypárt jelentős gyengülését mutatták, az egyetemek jövőjének megformálásának sürgőssége vált kiemelkedő fontosságúvá. Ráadásul sok pénz forgott kockán. Az EU gazdaságélénkítési és ellenállóképességi tervéből Magyarországra jutó források nagy részét az oktatás általános és különösen a felsőoktatás átalakítására kellett volna fordítani. És ha, ne adj’ isten, a Fidesz elveszítené a 2022-es választásokat, az új kormánynak kötelessége lenne pénzt ölni a felsőoktatásba. Tehát a vészhelyzeti tervezés rendben volt. Ha a választások előtt az egyetemeket átvenné a Fidesz, akkor az a pénz a “vagyonkezelő alapítványokat” irányító testületekben ülő fideszes politikusok ölében landolna.
Tekintettel arra, hogy a következő választási kampányig viszonylag kevés idő maradt, a kormány még a legnagyobb egyetemeknek is csak két-három hetet adott arra, hogy döntsenek intézményeik jövőjéről. A kormány a nyomást a következő évekre ígért nagy összegek csábításával kombinálta. Ennek eredményeként a Színház- és Filmművészeti Egyetem kivételével minden privatizációra szánt egyetem felmorzsolódott. Nehéz volt nemet mondani, amikor Orbán Viktor mintegy négymilliárd eurót ígért, négyszer annyit, mint amennyit az elmúlt hét évben az egyetemekre költöttek.
A Fidesz-KDNP kétharmados parlamentje ma megszavazta a privatizációs tervet, amelyet csak kétharmados parlamenti többséggel lehet megváltoztatni. A tervezet értelmében tehát bármely jövőbeni kétharmados többséggel nem rendelkező magyar kormányt megfosztanának az ország egyetemeinek 70 százaléka feletti előjogától, anélkül, hogy jogi eszköze lenne a helyzet megváltoztatására.
A legtöbb független médium az Orbán-kormánynak ezt a legújabb lépését a nemzet vagyonának nagy részétől való megfosztásnak tekinti. Összesen 12 egyetemet adtak át vagy vagyonkezelő alapítványoknak vagy egyházaknak. Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjait a kormány nevezi ki. Az eddigi gyakorlat azt sugallja, hogy a kormány miniszterei, fideszes képviselők és bizalmi káderek töltik be őket. Később az alapítók jogai is átkerülnek az alapítványhoz, így ők lesznek azok, akik az új tagokat választhatják. Mint a 444 megjegyezte: “a Fidesz az államot bontja le, mert fél, hogy elveszíti az irányítást. Ezzel ugyan megtarthatják a hatalmi pozíciókat, de végső soron gyengítik a magyar államot és aláássák a demokratikus kontrollt”.
Az, hogy hány fideszes politikus, jelenlegi és korábbi miniszter és államtitkár-helyettes kap majd igazgatósági posztot, azt mutatja, hogy Orbán Viktor előre gondoskodik olyan politikusokról is, mint Szijjártó Péter és Varga Mihály, ha és amennyiben már nem lesznek erős tagjai az Orbán-kormánynak. Szijjártó a győri Széchenyi István Egyetem alapítványának kuratóriumi tagja lesz, Varga Judit pedig alma materét, a Miskolci Egyetemet fogja felügyelni. Varga Mihály valamilyen óbudai főiskolán, Trócsányi László a Szegedi Tudományegyetemen, Stumpf István a Tokaj-Hegyaljai Egyetemen lesz. Novák Katalint nagy meglepetésemre gyakorlatilag könyörögtek, hogy a Szegedi Tudományegyetem vezetőségébe kerüljön, de ő visszautasította.
Szél Bernadett szerint ma már nemcsak pénzt és vagyont, hanem a fiatalok jövőjét is ellopták. Rámutatott, hogy Orbán Viktor párhuzamos államot akar építeni arra az esetre, ha elveszíti a választást, és “amit most látunk, az egy kísérlet a hatalom visszaszerzésére”. A hat ellenzéki párt a parlament épülete előtt tartott közös sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy ha 2022-ben hatalomra kerülnek, visszahozzák az állami ellenőrzést a privatizált intézmények felett.
Ez a legújabb Orbán-akció a Rákosi-korszakra emlékeztet, amikor a parasztgazdák ingyen “felajánlották” gazdaságaikat az államnak vagy a kolhoznak. A “felajánlás” csak azután jött, hogy a kormány elvette az utolsó kukoricaszemüket és az utolsó búzaszemüket. A DK, a Momentum, az MSZP és a Jobbik EP-képviselői levélben figyelmeztették Ursula von der Leyent, hogy a Magyarországnak a fellendülési és alkalmazkodóképességi eszköz keretében juttatott pénz mintegy 20 százaléka eltűnhet, mert az Orbán-kormány tervei szerint a magyaroknak az Európai Uniótól járó összeg ötöde a felsőoktatás korszerűsítésére mehet. Mivel a kormány csak nemrég vonta ki a magyar egyetemek többségét az állami irányítás alól, és magánkézben lévő alapítványok alá helyezte őket, az oda küldött uniós források gyakorlatilag köddé válnak, pontosabban a Fidesz kasszájába. Csak remélni lehet, hogy a nemzet vagyonának kifosztása nem marad büntetlenül.
Címkép: A Corvinus Egyetem, a tengerimalac