Posted by Balogh S. Éva
Bevezetés
Orbán Viktor miniszterelnök, aki diktatórikus hatalmat szerzett Magyarországon, már régóta meg akart szabadulni a neológ zsidó vezetőktől, mert azok ellenálltak leigázási kísérleteinek. Az EMIH (Chábád) és az új ortodox vezető 2021 áprilisában keresetet nyújtott be a jeruzsálemi rabbinikus bírósághoz, követelve a Chábád, a MAZSIHISZ (Neológok) és az Orbán vezette magyar kormány közötti 2012-es megállapodás megsemmisítését vagy felülvizsgálatát.
Így a neológok kevesebbet (vagy nullát) kapnának abból az örökösödési összegből, amellyel a magyar kormány tartozik a magyarországi zsidó közösségeknek azokért az ingatlanokért, amelyeket akár az 1945 előtti fasiszta és náci, akár az 1948 utáni kommunista kormányok erőszakkal vettek el
Az örökkévalóság
A magyar állam örökjáradékot fizet öt keresztény egyháznak és néhány zsidó felekezetnek azokért az ingatlanokért, amelyeket vagy az 1945 előtti fasiszta és náci, vagy az 1948 utáni kommunista kormányok elkoboztak, és nem adtak vissza nekik. Ezt úgy hívják, hogy “Át nem adott ingatlanok utáni járadék”. A tőke, a vissza nem adott vagyon 1998-as értékét 67,4062 milliárd forintban határozták meg. Ennek felosztása a következő volt:
Magyarországon.
Katolikus egyház: 62.31%
MaZsiHiSz (zsidó): 20.04%
Református egyház: 9.87%
Evangélikus egyház: 6.34%
Szerb Ortodox Egyház: 1.26%
Baptista egyház: 0.18%
A tőke éves kamatát eredetileg 4,5%-ban állapították meg, de 1999-ben az első Orbán-kormány 50%-os kiegészítést tett a teljes éves kamatfizetéshez, de csak a keresztény egyházak számára. Az öt keresztény egyház különböző kiegészítéseket kapott, de a zsidók részesedése az éves befizetésekből 20%-ról = 20/100-ról 13,3%-ra = 20/150-re csökkent, azonnali hatállyal. A Vatikán az Orbán-kormánnyal kötött kétoldalú megállapodásban szintén kamatemelést nyert 4,5%-ról 5%-ra, 2001-es hatállyal.
2017 februárjára az örökjáradék negyedéves részének bontása így nézett ki:
Katolikus egyház: 67.60%
Zsidó felekezetek együttvéve: 9.55%
Református egyház: 12.58%
Evangélikus egyház: 9.34%
Szerb Ortodox Egyház: 0.64%
Baptista egyház: 0.27%
Az éves befizetés összege, milliárd forintban, ami már nem a vissza nem adott vagyon kamatai (de annak nevezik), mind a hat vallás esetében együttesen a következő volt:
1998: 3.033
2009: 9.843
2010: 10.062
2011: 16.338
2012: 16.753
2013: 18.161
2014: 17.477
2015: 17.780
2016: 17.915
2017: 16.894
2018: 18.310
2019: 18.770 (terv)
2020: 19.330 (terv)
2021: 20.150 (terv)
(Ezek a milliárdok csak egy kis részét képezik annak a teljes összegnek, amit az Orbán-kormány a vallási szervezeteknek ad.)
A jelenlegi zsidó felekezetek
Az EMIH (Chábád) 2004-ben alakult meg Magyarországon. 2012 előtt a MaZsiHiSz (az ortodoxokat 2018-ig magában foglaló szervezet) kapta az örökös zsidó rész 100%-át. A Chábád és az Orbán-kormány 2011-ben nyomást gyakorolt a MAZSIHISZ-re, hogy adja fel az örökösödési monopóliumát. A magyar kormány és a három zsidó felekezet közötti 2012-es megállapodás szerint a neológ felekezet minden évben megkapta az örökjáradék mintegy 80%-át, a fennmaradó 20%-ot 2017 óta az EMIH és az ortodoxok között osztották fel (54% és 46%). (Ezt a megállapodás 4b. pontjából lehet kiszámolni.)
A két reform zsidó szervezet azonban nem került bele a megállapodásba. Orbán Viktor 2011-ben úgy döntött, hogy (sok egyházhoz hasonlóan) nem ismeri el őket “bevett” (alapított) szervezetként. A 2012-es megállapodásra a magyar polgári jog az irányadó. Az apró ortodox közösség 2021. január 31-én új vezetőt választott. Ő nem rabbi; fogászati termékeket árul. Ő is közel áll az EMIH vezető rabbijához.
Az EMIH (Chábád) és az új ortodox vezető meg akarja változtatni vagy érvényteleníteni a 2012-es megállapodást.
Mekkora támogatottságot élvez ma Magyarországon a három zsidó felekezet mindegyike a zsidóság körében?
Az egyetlen létező eszközünk a személyi jövedelemadó 1%-a, amit a magyarok felajánlhatnak egy “elfogadott” egyháznak vagy felekezetnek.
A legfrissebb, kormány által kiadott (2021-04-16-án közzétett) adatok szerint a 2019-es adóévben 2020-12-31-ig 15 035 fő adta önkéntesen adója 1%-át a 3 “elfogadott” zsidó felekezet valamelyikének.
Mazsihisz (neológ): 80,01% (12 030)
EMIH (Chábád): 17,73% ( 2 665)
Ortodox: 2,26% ( 340)
A nem “bevett” (azaz a jelenlegi rendszer által 2011 óta nem teljes mértékben elfogadott) progesszív “Sim Shalom” és reform “Beth Orim” felekezetek a 2019-es adóévre ismét támogathatók, és 372, illetve 200 adófizető adományozott nekik adópénzt. A neológok tehát a magyarországi “elfogadott” zsidóság pontosan 80%-ának támogatását élvezik, ugyanazt a 80%-ot, amit 2012 óta kapnak az örökösödésből.
Hány zsidó tartozott a különböző zsidó felekezetekhez a mai Magyarország területén a holokauszt előtt?
Az 1930. december 31-i népszámlálás szerint 444 567 zsidó vallású ember élt Magyarországon. (Abban az időben tilos volt nem vallásosnak lenni, de a kereszténységre való áttérés vagy a kereszténységről való áttérés megengedett volt.)
Neolog: 65.72%
Ortodox: 29.25%
Status quo ante: 5,03%
Megjegyezzük, hogy a “Status quo ante” felekezetnek (amely a neológok és az ortodoxok között volt) semmi köze a Chabad-Lubavichhoz. Az EMIH (Chábád Magyarország) csak néha nevezi magát “Status quo ante”-nak. A Chábád-Lubavich az ortodoxok között sem volt jelen.
Mi volt a per közvetlen következménye?
2021. április 21-én a jeruzsálemi rabbinikus bíróság “nem kötelező érvényű végzést adott ki a magyar kormánynak, amelyben elrendelte a viszálykodó magyar zsidó csoportok finanszírozásának befagyasztását az izraeli bíróság megállapításáig”. Tehát az izraeli vallási bíróság igazolja a magyar polgári jog által szabályozott szerződésről való döntés jogát!
De ezzel a döntéssel Orbán elérte a célját. Ezzel a fügefalevéllel felfüggesztheti a neológok kifizetését. A neológok (mint a legtöbb egyház vagy felekezet Magyarországon) alig tudnak működni állami támogatás nélkül.
Orbán külön-külön adhat pénzt az EMIH-nek (Chábád) és az ortodoxoknak, és a neológokat anyagilag kiéheztetheti vagy behódolásra kényszerítheti.
Itt egy másik gondolat.
Mivel az izraeli rabbinikus bíróságok alapértelmezésben csak az ortodoxokat fogadják el zsidónak, a végső döntésnek elég érdekes következményei lehetnek, ami némileg káros lehet Izrael nemzetközi megítélésére nézve. Izrael szellemi alapítója, Herzl Tivadar 1860-ban született a neológ pesti közösségben, és élete első 18 évét Magyarországon töltötte. (A hivatalos szétválásra ortodox, status quo ante és neológ felekezetekre 1869-ben került sor.)
Ha a neológ felekezet nem zsidó, akkor Herzl nem volt zsidó, ugye?
Tehát egy nem zsidó volt Izrael szellemi alapítója. Így a mai Izrael nem zsidó állam, és ezt maga egy izraeli rabbinikus bíróság is sugallhatja, a Chábád perének következményeként! És ha Izrael nem zsidó állam, akkor van-e bibliai létjogosultsága?
Néhány teológiai gondolat, bár nem vagyok se pap se rabbi.
Mi volt a judaizmus lényege két-háromezer évvel ezelőtt? A zsidók nem akarták imádni az örökké változó királyokat és császárokat, mint más népek, akik önként vagy az uralkodók erőszakának terrorja alatt vetették alá a lelküket. A zsidók ellenálltak. Csak az Egyet, az Örökkévalót voltak hajlandók imádni.A próféták lefektették a “fékek és ellensúlyok”, a demokrácia elemeinek alapjait. A Tóra egy könyörületes, liberális társadalom létrehozását írta elő.
“Nyisd ki a kezed, és adj neki [a rászorulónak] elegendő kölcsönt arra, amire szüksége van”. [5Mózes 15:8].
“Ha az olajfák gyümölcsét leverted, ne menj át újra rajta; az menjen a jövevénynek, az árvának és az özvegynek”. [5Mózes 24:20, lásd még a hasonló 19. és 21. verseket].
Hogyan segíthet a Chábád egy zsarnoknak, aki Magyarországot illiberális NEM-demokráciává alakította át?
“Ne lopj!” [5Mózes 5:17].
Hogyan válhat a Chábád egy olyan despota eszközévé, aki naponta osztogatja a közvagyont és az adófizetők pénzét a barátainak és rokonainak?