Posted by Stephen Collinson és Caitlin Hu
>Vajon Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin megengedi-e Joe Bidennek, hogy kis szünetet tartson?Mindkét vezető részt vesz az amerikai elnöknek a csütörtöki az éghajlat-változásról rendezett online csúcstalálkozóján – ami potenciálisan drámai pillanat lehet, tekintettel az USA, Kína és Oroszország vezetői közötti diplomáciai, vagy akár személyes ellentétekre. A csúcstalálkozó célja, hogy a novemberben Skóciában megrendezésre kerülő globális klímacsúcs előtt komoly kötelezettségvállalásokat érjen el a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén. Nem hivatalosan a találkozó egyben az Egyesült Államok visszatérését is jelzi ebben a kérdésben, miután Donald Trump volt elnök négyéves hivatali ideje alatt kilépett a párizsi megállapodásból.
Washington hírverést akar, és a jelek szerint kész bejelenteni, hogy 2030-ra az USA kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 50%-kal csökkenti – ez majdnem a duplája a korábbi amerikai kötelezettségvállalásoknak. Ez elég agresszív szám, bár néhány más ország ennél többet tett, és egyes természetvédelmi csoportok szerint ez nem elég a bolygó megmentéséhez. És ki tudja, hogy Biden egyáltalán teljesíteni tudja-e a vállalást, amelyhez ráadásul egy megosztott kongresszusra is szükség lenne, hogy aláírja az amerikai gazdaságot érintő hatalmas változásokat?
Az USA-nak azonban sürgősen szüksége van némi hitelességre, miután nem egyszer, hanem kétszer is kilépett az éghajlati paktumokból. George W. Bush elnök már első hivatali évében kilépett a Kiotói Jegyzőkönyvből, Trumphoz hasonlóan azzal érvelve, hogy az ilyen megállapodások ártanak az amerikai gazdaságnak, munkahelyekbe kerülnek és hátrányos helyzetbe hozzák az Egyesült Államokat riválisaival szemben. Ha 2025 januárjában egy új republikánus elnök költözik be az Ovális Irodába, ő vagy ők teljessé tehetik a globális klímamegállapodásokból való amerikai kilépés kalaptrükkjét.
A Washingtonnal való megegyezés a kibocsátások terén azt jelenti, hogy más nemzeteknek politikailag nehéz döntéseket kell hozniuk – és nincs garancia arra, hogy az USA betartja az alku rá eső részét. Persze a Föld sorsa elég ok lehet más kormányok számára is arra, hogy csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. És ha az USA nem is akar a 21. század alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságának élére állni, sokan mások igen.
A csúcstalálkozó egyben John Kerry globális klímavédelmi megbízott által felhozott érv első próbája is: az éghajlatváltozás túl fontos ahhoz, hogy az egyre súlyosbodó rivalizálás az együttműködés útjába álljon. Figyeljük tehát, mit mond Hszi és Putyin, amikor egy olyan amerikai elnök szólítja fel őket, akinek a szavahihetősége forog kockán.
CNN
Fordította: Újnépszabadság