Nem szólal meg

Posted by

Tömpe István

Talán nem is szokás mások írására reagálni (Fábián András, Fekete-Győr, ha megszólal, Újnépszabadság, 2021, április), de most mégis megteszem.
A koalíció és a kibeszélő show. Fábián András elmarasztalóan ír Fekete-Győrről, mert kibeszélésével megbontja az ellenzék egységét. Példákat sorol. Van még más kibeszélő is, sőt, vannak pártprogramok is, holott a közös program lenne a közös program, ugye. De evvel most nem foglalkozom. A választók számára elég nyilvánvaló, hogy a DK és a Momentum közötti feszültség újra és újra előtör, miközben a Jobbik bölcsen hallgat. Mégis, amit látunk a szokásos alkusorozat és a saját szervezeti érdek konfliktusa, amelyet nehéz kezelni. Nomálisan vannak viták és kompromisszumok, aztán jön az igazodás. Előfordulhat, hogy a vitát nem követi megállapodás, vagy nem követi ésszerű megállapodás, ezért belép az egyetértési jog, másként a vétó. Ennek a veszélye lépett fel legutóbb, amikor Fekete-Győr fenyegetőzött, hogy ha nem lesz online szavazás, ők kiszállnak az előválasztásokból. Touché.

Bizony, online eszközökre szükség van, járvány meg 21. század, nem lehet arra a hamis mítoszra építeni, hogy a budapesti tojásfejűek értenek a számítógéphez, de a nép nem. Ez egyszerűen nem igaz, mégha óriási különbségek is vannak (nem Budapest és vidék, hanem az átlagos viszonyok és a szélre szorultak között). Ha támogatni kell az időseket, meg lehet tenni. Gépeket lehet vinni hozzájuk, ld. még aktivisták. Ám a legfontosabb, hogy az online eszközök bevetése, az onlie registráció különösen, aktivizálja a választókat, itthon és külföldön is. Többen lesznek, alighanem sokkal többen. És vajon hogyan képzelik a választási megfigyelők kiképzését, ha nem online (a felhőből elővarázsolt gyógyszereket nem említen)?

Itt véget ér a pártoskodásom, amikor is bizonyos véleményekkel egyetértek, másokkal meg nem. Következik valami más.

Kiket képviselnek a Hatok? Hatszor magukat, és remélhetően az egységes koalíciót. Csakhogy ez a koalíció abban is egységes, hogy ők képviselik a NER-ellenes világot, s ha véletlenül az ő jelöltjeiken kívül bárki indulna, akkor először regisztrálja magát valamelyik pártnál, aztán mehet előválasztásra. Milyen érdekes, hogy itt nem volt vétózás. Pedig, ha arra gondolunk, hogy pusztán a bizonytalanok aránya megegyezik az egyesített (de azért még nem egyesült) ellenzékkel, akkor jogos a kérdés: nem kellene-e aktívan fellépni az ő érdekükben, lehetőséget kínálni nekük (akár külön frakciót)? Szóval küzdeni értük, nagyrészt civilekért, illetve civil szellemű politizáló egyedekért, mert ellenkező esetben csökken a szavazási hajlam (nő a vesztés esélye), másrészt egyre inkább az a benyomás alakul ki, hogy a pártok maguk székeit óvják, amikor az ellenzéki külvilágot kizárják. Persze ez sem teljesen igaz, amennyiben megengedik, hogy bárki fellépjen, ha már nem bír magával, csak előtte lépjen be valamelyik hatpárti frakcióba. Nagy eredmény a koalíció, nagy eredmény az előválasztás, hatalmas hiba, ha túl sok helyen eleve kiosztják a pozíciókat, mert az előválasztás tétje a választók számára lecsökkenhet. Még nagyobb hiba, ha a Hatok nem befogadók, hanem védekezők a kívülről jövő ellenzékiek számára: az is növeli a vesztés esélyét. Többe tétről is szó van. A választás megnyerése az egyik. A másik viszont, hogy amennyiben – a tenisz nyelvén szólva – túl sok a ki nem kényszerített hiba, és ezért esik meg a vereség, a választás másnapjától kezdve keresnünk kell egy új ellenzéket.