Posted by Lana meséi
>Hol volt, hol nem volt, a Kerekerdőn innen, az Óperenciás tengeren túl, volt egy Föld nevű bolygó. Ezt a bolygót a Szeretet, a Jóság, az Egészség, és a Szabadság tartották életben. Forgatták, simogatták, ápolták és a Föld csak mosolygott. Ám egyszer mind a négyen megbetegedtek és karanténba kerültek.
A Jóság hiánya miatt büdös borzas banyák kezdték meg táncukat, s párjának jelentkezett azonnal a Gonoszság. A Szeretet betegsége miatt a Gyűlölet kezdett el dolgozni. Rátelepedett a lelkekre, s béklyóba fonta mindegyiket. Az Egészség helyére befurakodott a Betegség és a Halál. Szegény Föld már éppen csak lélegzett, alig tudott megmozdulni. A tüdeje nem kapott Levegőt, a szíve helyett vulkánok dolgoztak erősen. Az élőlények, az emberek, az állatok már nem voltak szabadok, mind, mind egy ketrecben töltötték napjaikat.
>Hol volt, hol nem volt, a Kerekerdőn innen, az Óperenciás tengeren túl, volt egy Föld nevű bolygó. Ezt a bolygót a Szeretet, a Jóság, az Egészség, és a Szabadság tartották életben. Forgatták, simogatták, ápolták és a Föld csak mosolygott. Ám egyszer mind a négyen megbetegedtek és karanténba kerültek.
A Jóság hiánya miatt büdös borzas banyák kezdték meg táncukat, s párjának jelentkezett azonnal a Gonoszság. A Szeretet betegsége miatt a Gyűlölet kezdett el dolgozni. Rátelepedett a lelkekre, s béklyóba fonta mindegyiket. Az Egészség helyére befurakodott a Betegség és a Halál. Szegény Föld már éppen csak lélegzett, alig tudott megmozdulni. A tüdeje nem kapott Levegőt, a szíve helyett vulkánok dolgoztak erősen. Az élőlények, az emberek, az állatok már nem voltak szabadok, mind, mind egy ketrecben töltötték napjaikat.
A Jóság, a Szeretet, az Egészség és a Szabadság túl sokáig lábadozott, a Földre a Halál fente a kaszáját.
Sok-sok év telt el ebben a reménytelenségben. De egy napon csoda történt. Kinyílt a karantén ajtaja és mind a négyen fellélegezhettek. Az ajtóban ott állt a Remény. Zöld ruhája csillogott a napfényben, kék szeme az égszínét másolta.
A betegek úgy pattantak fel az ágyból, mintha soha nem feküdtek volna és elindultak a Remény után. Szaladtak, rohantak boldogan, de jaj, hamar egy szakadékhoz értek. A nagy igyekezetben óvatlanul annak omladozó szélére léptek és belezuhantak. Mindannyian életüket vesztették.
A Remény halt meg utoljára.