Jégre vitték Varga Judit minisztert?

Posted by

SZABÓ LŐRINC 1923-AS VERSÉVEL, a költészet napja alkalmából

Serény Péter
>Hallom a rádióban, hogy valaki alighanem jégre vitte a magyar igazságügy-minisztert. Varga Judit ugyanis a költészet napján a következő szöveget tette közzé:

A magyar költészet napjára:

Szabó Lőrinc:
Hazám, keresztény Európa (részlet)

Hazám, keresztény Európa, túlélve időd szörnyű végét,
elbírod-e még te az Istent, a Szeretetet és a Békét?

Valaki kiderítette, hogy itt valami nem stimmel, mi több, egyenesen hamisítást emlegetett, mivel a versszak (egy Szabó Lörinc-vers utolsó strófája), valójában így kezdődik:
Hazám, boldogtalan Európa,”

Egyébiránt a költemény címe valóban ez: Hazám, keresztény Európa. És valóban ostorozó szöveg ez.

Ha a keletkezés idejét is odaírja a miniszter-asszony, ami történetesen: 1923, akkor azok, akiknek sejtésük van hazánk és Európánk históriájáról, pontosan érthetik, hogy NEM a mai világról, hanem a két világháború közötti korról szól Szabó Lőrinc költeménye.
Íme, a teljes szöveg, hogy a miniszter-asszonynak ne kelljen keresgélnie, ha szemére óhajtaná hányni annak a munkatársának, aki valahonnan egy „javított” (?) szöveget tett elébe.

Szabó Lőrinc:

Hazám, keresztény Európa

Útálom és arcába vágom:
– Száz év, de tán kétezer óta
őrült, mocskos, aljas világ ez,
ez a farizeus Európa!

Kenyér s jog helyett a szegényt
csitítja karddal, üres éggel
és cinkos lelkiismeretét
avatag és modern mesékkel;

száz év, de már kétezer óta
hány szent vágy halt meg gaz szivében!
Hazám, keresztény Európa,
mi lesz, ha bukására döbben,

mi lesz, ha újra földre száll
a Megcsúfolt és Megfeszített,
s mert jósága, hite, imája
egyszer már mindent elveszített:

mi lesz, ha megjő pokoli
lángszórókkal, gépfegyverekkel,
vassisakos, pestishozó,
bosszúálló angyalsereggel?

Mi lesz, ha megjő Krisztus és
új országot teremt a földön,
ha elhullanak a banditák
s nem lesz több harc, se kard, se börtön,

ha égi szerelmét a földi
szükséghez szabja ama Bárány
s újra megvált – óh, nem a jók,
de a gonoszok vére árán:

hazám, boldogtalan Európa,
ha túléled a harcok végét,
elbírod-e még te az Istent,
a Szeretetet és a Békét?

1923

Forrás: A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium honlapja,

https://www.szepi.hu/irodalom/vers/tvers/tv_227.html

de ugyanez a szöveg szerepel a Petőfi Irodalmi Múzeum/Digitális Irodalmi Akadémia adatbázisában is (csak évszám nélkül) : https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/SZABOL/szabol00154/szabol00244/szabol00244.html

Mindazonáltal, való igaz, hogy 1943-as évszámmal is szerepel az Istenes versek portálon, ámde az is igaz, hogy a Pesti Napló c. napilap 1923. augusztus 23-i számában közölte a költeményt (l. a képernyőfotót az idézett lapszám megfelelő helyéről, az Arcanum Digitális Tudástár adatbázisából). Ott azonban a záró versszak valóban a „hazám, keresztény Európa,” változatban szerepel. Érdekességként megemlíthető, hogy Morvai Krisztina az Európai Parlament 2019. ápilis 15-i ülésnapján, felszólalsában a „boldogtalan Európa” szöveget idézte (neve mellett a rövidítés független képviselői státuszára utal): „Krisztina Morvai (NI). – Tisztelt Elnök Úr! „Hazám, keresztény Európa. / Útálom és arcába vágom: / Száz év, de tán kétezer óta / őrült, mocskos, aljas világ ez, / ez a farizeus Európa! […] hazám, boldogtalan Európa, / ha túléled a harcok végét, elbírod-e még te az Istent, / a Szeretetet és a Békét?” Kedves Kollegák! Szabó Lőrinc magyar költő 1923-ban írta azt a verset, amelynek első és utolsó versszakával búcsúzom az Európai Parlamenttől. Isten óvja és vezesse hazámat, Magyarországot és a keresztény Európát! Isten áldja Önöket, viszontlátásra!”

 

Illusztráció: Képernyőfotón Szabó Lőrinc verse a Pest Napló 1923. augusztus 23- számában (via Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisa)
Címkép: Szabó Lőrinc