Világunk most válik igazi globális faluvá

Posted by

Marosán György
>A kiváló Qubit, a legjobb magyar ismeretterjesztő portál sorozatban közli Marosán György neves fizikus, filozófus akadémikus, a Budapesti Közgazdasági egyetem tanárának alapvető írásait (itt olvashatók ) az innováció, a gazdasági rendszerváltás témakörében, szélesebb kitekintésben világunk, az emberi társadalom, tudomány, civilizáció korszakos változásairól. Az írás rövid változatát az Új Hét alapján közöljük:

A fordulópontokat szeretjük dátumokhoz kötni. A globális hálózattá szerveződés fordulópontját a témakör neves kutatója, Parag Khanna Konnektográfia című kötetében 1989-re teszi: ekkor jött létre a világháló, és ekkor omlott le a berlini fal. A világháló a kapcsolatok szinte végtelen sokféleségét eredményezte, miközben csaknem a nullára csökkentette azok költség- és időigényét; a berlini fal leomlása egy olyan békés világot vetített előre, amelyben minden és mindenki biztonságosan és szabadon mozoghat bolygónkon. Ilyen feltételek mellett a kommunikáció – méghozzá a Claude Lévi-Strauss által megadott általános értelmében mint „dolgok, információk és házastársak cseréje” – fokozatosan totálissá és globálissá vált. Élj bárhol a bolygón, minden pillanatban valós időben veszel részt a világ történéseiben; akár tudatában vagy ennek, akár nem, mindenki másra hatsz, és mindenki más hat rád. Ez azt jelenti, hogy egy újabb nagy átalakulás küszöbéhez érkeztünk.
Míg a szuverén nemzetgazdaságok korábban saját érdekeiknek megfelelően formálták az ellátási láncokat, az utóbbi évtizedekben mindinkább rákapcsolódni kényszerültek a globálissá váló ellátási láncokra. Lényegében ugyanezzel a fenyegetéssel, egyben lehetőséggel szembesültek a vállalatok is. A globális verseny és az áttekinthetetlenné váló termékválaszték kikényszerítette, hogy az értéklánc egyre szűkebb szakaszára összpontosítva hozzanak létre egyre nagyobb kapacitású termelő és szolgáltató egységeket. így a korábban a vállalatokon belül, majd a nemzetgazdaságokon belül szerveződő értékláncok nem egyszerűen globális ellátási lánccá szerveződtek, hanem fokozatosan önálló, mondhatni szuverén entitássá váltak. Az egykori szuverén nemzetek és vállalatok arra kényszerültek, hogy fecsatlakozzanak a globális ellátási láncokra és platformokra, mert ezek közvetítésével tudtak kapcsolatot teremteni egymással.

Ez az átmenet alapvetően megváltoztatta világunk jellegét. A Földet átszövő és elszakíthatatlan rendszerré összekapcsoló ellátási láncok globális ökoszisztémává formálták világunkat. Az ökoszisztéma eredetileg egy adott természeti környezetben együtt élő, egymást kölcsönösen meghatározó élőlények és populációik egymástól elválaszthatatlan együttesét jelentette. A globális ökoszisztéma valóságára éppen a koronavírus-járvány döbbentette rá a világot: kézzelfoghatóvá vált, hogy a globális ellátási lánc bármely apró láncszemének megszakadása szükségképpen zavarokat idéz elő a világ más, távoli pontjain. A járvány alatt ráébredtünk arra, hogy a munkahelyen, a hétköznapi életben közvetlen és kikerülhetetlen kapcsolatban vagyunk más kontinensek, idegen országok polgáraival. Az ellátási láncok globális hálózatának ökoszisztémává szerveződése azonban még a Polányi által leírtnál is átfogóbb, újabb nagy átalakulást vetít elénk.

Világunk most válik igazi globális faluvá. Egykori kis falunkban mindenki ismert mindenkit, és bármit tettél, mondtál, arról azonnal mindenki tudomás szerzett, és ahhoz igazította a rólad alkotott véleményét. A faluban sokáig a pletyka ingyen szabályozott mindenkit, és segített kordában tartani a falu rosszát, akit a kutyák ismertek, és meg is ugattak. Azután hozzászoktunk ahhoz, hogy az állam hoz törvényeket, ellenőriz, ítélkezik, bünteti a szabályszegést, miközben a rendszert már a polgárok adóiból finanszírozzák. A most a szemünk előtt kiformálódó globális faluban a technológia lehetővé teszi, hogy születésünktől kezdően minden tettünk „közkinccsé” válik, és kitörülhetetlenül beépül globális reputációnkba. Ennek persze megvan az ára, hiszen a rendszer valódi veszélyeket is rejtő intézményekre épül: ilyen a pénzügyi műveletek blockchainszerű rögzítése, az ígéretek és megállapodások globális adminisztrációja. A technológia felkínálja a lehetőséget, hogy minden egyes földlakó minősíthesse a többiek viselkedését, teljes mértékben hozzáférjen a róla alkotott véleményekhez, és létrejöjjön egy a token economy elvén működő globális viselkedésszabályozó rendszer.

Napjaink nagy átalakulása során több területen már átléptük az új világ küszöbét, míg más területeken – a globális rendszer kormányzása, az együttműködés szabályozása, a bizalom megteremtése terén – még csak felsejlenek azok a billenési pontok, amelyeken túl a világ alapvetően megváltozik. A történelem során minden eddigi nagy átalakulás alapvetően felzaklatta a társadalmakat: a törzsi közösségek rettenetként élték meg az állam hatalmi szerkezetének kiépülését, és a piacon alapuló gazdaság, illetve a liberális demokrácia létrejötte is gyökeres szakítást hozott a korábbi szokásokkal. Napjainkban még ezeknél is nagyobb átalakulás előtt állunk, amelyhez a korábbiaknál kevesebb idő áll a rendelkezésre – kérdés, hogy ez a radikális változás milyen reakciókat vált majd ki az egyénben és a társadalomban.