Pikánsnak érzik Párizsban Habsburg György nagykövetté  kinevezését

Posted by

Eouard Habsburg Twitter
Habsburg György átadja megbízólevelét Philippe Franc protokollfőnöknek (Kép: Eouard Habsburg/Twitter)

A párizsi nagyköveti kinevezés ennek ellenére felborzolta a kedélyeket, sok francia kommentel róla a Le Figaro oldalán, de más közösségi felületeken is. Egyébként magyar szemmel nézve az is pikánsnak mondható, hogy Habsburg György március 15-i üzenetet küldött, tekintettel rá, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc éppen ősei uralma ellen zajlott. Természetesen azóta lefolyt nem kevés víz a Dunán, az akkori forradalmárok nagy része már a 19. században amnesztiában részesült, megvalósult a kiegyezés, ráadásul Habsburg György egyértelműen magyarnak vallja magát.

Ahogyan azt egy francia kommentelő felveti: érdekes, hogy míg Ausztriában nem látják nagyon szívesen a Habsburgokat a közéletben, addig Magyarország fontos posztokra nevezi ki a család tagjait. Ausztriában már 1919-ben, Magyarországon csak két évvel később mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását a meghiúsult királypuccsoknak köszönhetően. Ismeretes, hogy György nagyapja, IV. Károly, az utolsó magyar király éppen 100 éve, 1921. március 27. és április 5. között kísérelte meg először visszafoglalni a magyar trónt. Ezt húsvéti királyjárásként is emlegetik.

Nem csak Károly első, de második próbálkozása is kudarcba fulladt, végül Madeirára száműzték az antanthatalmak, ahová családja is követte. Itt hunyt el tüdőgyulladásban, alig egy évvel a húsvéti királyjárás után, mindössze 34 évesen. A magyar nemzetgyűlés a sikertelen kísérleteket követően 1921. november 6-án szavazta meg azt a törvényt, amely kimondta IV. Károly király és a Habsburg-Lotharingiai-ház magyarországi trónfosztását. Ez nem volt újdonság a magyar történelemben, már többször hoztak detronizáló törvényt, de ezúttal tartósnak bizonyult… De nem csak a magyar, hanem az osztrák nemzetgyűlés is gondoskodott róla, hogy „biztonságban legyen” az egykori uralkodóktól. Az 1919-ben megszavazott Habsburg-törvény megvonta a ház tagjainak uralkodói címeit és jogait, kitiltotta őket a Köztársaság területéről, és csak azzal a feltétellel léphettek be Ausztriába, ha trónigényükről előzetesen lemondtak. A törvény a Habsburg–Lotaringiai-ház teljes vagyonát az állam javára elkobozta, valamint az is benne áll, hogy a Habsburg-család tagjai nem választhatók osztrák szövetségi elnökké (Bundespräsident).

Így tehát a Habsburgok biztosan nem jöhetnek szóba osztrák államfőként, és valószínűleg nagykövetként sem, annak azonban nincsen semmilyen jogi akadálya, hogy Magyarországot képviseljék nagykövetként, aki olyan rangban van a fogadó ország területén, mint egy államfő, gyakorlatilag őt helyettesíti. Habár a francia kommentelők zúgolódnak György kinevezésén, Magyarországon jól ismert és elfogadott tény, hogy az utolsó magyar király gyermekei, unokái és dédunokái szoros kapcsolatban maradtak Magyarországgal, és ha volt is ellenérzés a Habsburgokkal szemben, amelyet a történelemkönyvből szerzett ismeretek tápláltak, ez az ellenérzés nagyrészt erodálódott. Az, hogy a család egy része Magyarországon telepedett le, valószínűleg annak köszönhető, ahogyan Zita királyné, IV. Károly felesége kezelte gyermekei oktatását.

AP Photo
György és felesége, Eilika Sóskúton szavaznak a 2009-es Európai Parlamenti választásokon (AP Photo)

Falvai Róbert azt írja Utolsó királynénk, Zita című könyvében, hogy az özvegy királyné gondoskodott róla: fia, Ottó és testvérei megtanuljanak magyarul, és olyan tanárokat alkalmazott tanításukra, akik azt a történelmi atmoszférát teremtették meg körülöttük, amely régen Bécset és Budapestet jellemezte. Az ilyen hangulatban felnőtt Ottó, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse, annak ellenére, hogy anno a magyar nemzetgyűlés is megfosztotta őt uralkodói jogaitól, élete nagy részében azon munkálkodott, hogy Magyarország elszigeteltsége megszűnjön, a vasfüggöny leomoljon és hazánk csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

Annak ellenére, hogy Habsburg Ottó igen ismert személyiség volt Franciaországban, mivel 20 évig volt az Európai Parlament tagja, és rendkívüli tisztelet övezte Európa-szerte, élénk vita folyik több weboldalon is, ahol a hír megjelent fia nagyköveti kinevezéséről. Van, aki azt írja: ez „megtiszteltetés Franciaországnak”, mások azt kifogásolják, hogy György az Orbán-kormányt képviseli. Megint mások azt nehezményezik, hogy a Habsburg név egyáltalán szóba jöhetett, hiszen a franciák gyakorlatilag ősellenségnek tekintik őket.

Emlékezetes, hogy az egyetlen arra irányuló kísérlet, hogy megbékítsék Ausztriát és Franciaországot, csúfos kudarcot vallott. Mária Terézia német-római császár és magyar királynő ötlete volt, hogy legkisebb lánya, Marie Antoinette hozzámenjen a francia trónörököshöz, ezzel a két ellenségből szövetséges váljék. A terv nem vált be: Marie Antoinette és férje, XVI. Lajos uralmát megdöntötték, amelyben része volt a királyné népszerűtlenségének, akit egész életében „L’Autrichienne”- nek nevezett a francia nép, szebben szólva „Az Osztrák Nőnek”, csúnyábban pedig az “Az Osztrák Szukának”. Személyében nem bízott a nép és egy idő után már az udvar sem, uralkodása vége felé pedig megvádolták azzal, hogy az osztrák uralkodóval szövetkezett trónja megmentése érdekében.

AP Photo
A szerencsétlen sorsú francia királyné, Marie Antoinette portréja a Petit Trianon kastélyban függ (AP Photo)

Érdekes egyébként, hogy ilyen élénk indulatokat váltott ki ez a hír a francia kommentelőkből. Van olyan köztük, aki megdöbbent rajta, hogy a magyarok jobb emlékeket ápolnak a Habsburgokról, mint az osztrákok: „Meglepődve olvasom, hogy a magyarokban több szimpátia maradt a Habsburgok iránt, mint az osztrákokban.” (…) Engem nem zavar, hogy egy Habsburg legyen a magyar nagykövet, ugyanakkor Orbán Viktor Magyarországát képviselni… Azon gondolkodom, mit gondolna erről Habsburg Ottó, György apja.”

Az egyik kommentelő a magas politikát is bevonja a kinevezésről szóló kommentháborúba, szerinte Orbán Viktor tévedett György „alkalmazásával”. Hozzáteszi: „Egy Habsburg, aki Magyarországon él, történelmi paradoxon. Még ha apja, Ottó nagy úr is volt, ez nem igazolja fiának francia követként való kinevezését. A Habsburgok évszázadokon át az országunk esküdt ellenségei voltak. Gyakorlatilag minden háborút, legyen szó a napóleoni háborúkról, a birodalmi háborúkról, végül pedig az első világháborúról, a Habsburgok okoztak. Vajon arról van-e szó, hogy Orbán Viktor ezt fricskának szánja Macron részére? Szerintem igen….”

De nem minden kommentelő osztja ezt a nézetet: vannak, akik egyaránt dicsérik Ottó és György munkásságát, sok szerencsét kívánnak az új nagykövetnek, és felhívják a figyelmet arra, hogy nem lehet Magyarországot “francia szemüvegen keresztül” megítélni.

Habsburg György kinevezésére valószínűleg csak azok kapják fel a fejüket, akik nem követték életének alakulását az utóbbi évtizedekben. György családjának bázisa a Budapesthez közeli Sóskúton van, három gyermeke, Zsófia, Ildikó és Károly Magyarországon született. Ő maga pedig édesapjával együtt rengeteget dolgozott azért, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává válhasson, és amint azt egy 2019. márciusi előadáson a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mondta: saját magát magyarnak vallja, semmiképpen sem osztráknak.

Címkép: 2006-ban Habsburg Ottó (j) fiával együtt jelent meg a Gödöllői Királyi Kastélyban, ahol emlékeérmet tart a kezében IV. Károly magyar királlyá koronázásának 90. évfordulójára (Foto: Koszticsák Szilárd/Magyar Távirati Iroda Zrt.)

infovilág, euronews