Megtorpanást érzek

Posted by

Lendvai Ildikó
>Nahát! A Klikktévében Sebes György valahonnan tudta, hogy egy kicsit idősebb vagyok, mint a 33. születésnapját ünneplő Fidesz. Nem is értem, miből vette észre. Ennél is meglepőbb, hogy az idén a miniszterelnök nem emlékezett meg az évfordulóról. Megértem. A mai válsághelyzetben végképp nehéz volna az eltelt 33 évet a Fidesz dicsőséges útjának láttatni, amely a fényes jövőbe visz.

Ennél sokkal jobban érdekel az ellenzék útja. Megtorpanást érzek. Nagyszerű, hogy összejött a hatpárti szövetség, de az ezen érzett öröm már nem elegendő üzemanyag a továbbhaladáshoz. A bezártságban viszont iszonyú nehéz új, előrevivő mozgásformákat találni. Eredetileg más naptárt terveztünk. Ha nincs járvány, tavasszal az előválasztás révén bemutathattuk volna a közös miniszterelnökjelöltet, aki természetes vezetője, arca, képviselője lehetett volna a háttérben készülő közös programnak, amelyhez több párt -az MSZP is- már összeállította a maga részletes ajánlatát. Ez most őszre tolódik.
Ha nem akarunk egyhelyben topogni, be kell tölteni addig is a naptárlapokat. Össze kell hozni a közös kommunikációs szervezetet, (szakszóvivőket?), kitalálni, megtervezni olyan akciókat, amelyek a karanténos időkben is megmozgatják és gyarapítják az ellenzéki tábort. Karácsony Gergely jól tette, hogy a polgári ellenállást is kilátásba helyezte a hajléktalankórház és a Városliget védelmében. Több ilyen kell, de úgy, hogy az ehhez értők megszervezik a fellépés konkrét, sokakat mozgósító módját. Százezrek tennének valamit, de nem találják a módját, hogyan segíthetnének a járványveszély növelése nélkül. Ehhez kell a megfelelő keret, az ötlet, a kreatív szellem, az innováció!
Hogy kívülről, vezető funkció nélkül könnyen beszélek? Hát persze. Csakhogy nem vagyok igazán kívül. Egyetlen ellenzéki szavazó sincs. Szervezeti keret, forma, akcióterv kell hozzá, hogy belül is érezzék magukat.