A kisherceg születésnapjára

Posted by
Pintér Dezső
>Ma 78 éve jelent meg először Antoine de Saint-Exupéry regénye, A kis herceg. A négyszáz nyelvre lefordított Le Petit Prince mindmáig a világ legolvasottabb könyvei közé tartozik. Magyarországon igazán Rónay György fordításában 1970-től vált ismertté, bár más értékes fordításokban is elérhető.
xxx
“A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz.”
xxx
“Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít.”
xxx
“Ha valami nagyon lenyűgözően rejtélyes, az ember nem meri megtenni, hogy ne engedelmeskedjék.”
xxx
“Akár egy házról van szó, akár a csillagokról, akár a sivatagról: ami széppé teszi őket, az láthatatlan. “
xxx
“A fölnőttek szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: “Milyen a hangja?” “Mik a kedves játékai?” “Szokott-e lepkét gyűjteni?” Ehelyett azt tudakolják: “Hány éves?” “Hány testvére van?” “Hány kiló?” “Mennyi jövedelme van a papájának?” És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik.”
xxx
“- Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.
– Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem.”
xxx
“Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt.”
xxx
“A gyerekeknek nagyon elnézőknek kell lenniük a fölnőttek iránt.”
xxx
“Az alvó kis hercegben a legjobban a virágjához való hűsége hat meg: egy rózsa képe, mely akkor is úgy ragyog benne, mint egy lámpa lángja, amikor alszik… és ettől még törékenyebbnek tűnt a szememben. A lámpákra nagyon kell vigyázni: elég egy hirtelen kis szél, hogy kioltsa őket.”
xxx
“Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
xxx
“Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel.”
xxx
“Hát akkor ítélkezzél saját magadon – mondta a király. – Ez a legnehezebb. Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.”
xxx
“Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik.”
xxx
“Jobb lett volna, ha mindig ugyanabban az időben jössz. Ha teszem azt, délután négykor érkezel, én meg már háromkor elkezdek örülni neked. Amint halad az idő, egyre boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal, nyugtalankodom és fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, bármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem ünneplőbe a szívemet.”