Fábián András
>Beszélgetek egy barátommal, elemezgetjük a helyzetet, a bel- és külpolitikai történéseket. Óhatatlanul mindig ugyanoda lyukadunk ki: Mi lesz a 2022-es választásokon. Latolgatjuk az esélyeket. Barátom pesszimista. Nézd meg ezt az ellenzéket! – mondja. A legnagyobb ziccereket sem csapja le, olyan üvöltő lehetőségeket hagy ki, amivel leleplezhetné a Fidesz csalásait, otromba, bunkó, közösségellenes, a társadalmi csoportokat mélyen sértő akcióit és megnyilatkozásait. A konklúzió mindig ugyanaz: ez az ellenzék nem alkalmas a kormányzásra. Nem csak az ő véleménye ez, sok elkeseredett ember gondolkodik hasonlóképpen.
Vitatkozom vele. Rámutatok, hogy az egyesült ellenzék megszólalási lehetőségeit gyakorlatilag a nullára redukálták. Az csak egy dolog, hogy aki ki meri nyitni a száját, az azonnal áldozatává válik a Fidesz karaktergyilkosságának. Újra megkezdődtek a koncepciós eljárások, amelyekhez rezzenéstelen tekintettel asszisztál az ügyészség és a rendőrség.
Ha nagynéha itt-ott megszólaltatnak egy-egy politikust, elkötelezett szakértőt, egy kényelmetlennek tűnő (!) mondat közepén félbeszakítják, vagy visszakézből kontrázzák. Már ha egyáltalán kíváncsiak az ellenzéki véleményre is azok az újságírók, az a média, amely még megszólalhat. Előre vagy utólag mindig működik a cenzúra. Hrutka János lájkolja Gulácsit, mert kiállt a melegek jogait is védő „A család az család”-kampány mellett. Hrutkát kirúgják a kormány érdekkörébe, a TV2-csoportba tartozó Spíler TV-től. Még szinte fel sem ocsúdtunk a kirúgás utáni megdöbbenésünkből, és a Fideszes médiaholdinghoz tartozó Four Four Two magazin azonnal lejárató cikket közölt Hrutkáról. Már-már istentelenségnek tűnik, amikor egy-egy olyan kiszólás elhangzik, hogy a kormány becsapta az embereket, szándékosan félrevezet, manipulál és… Azonnal korrigálják a vakmerőt, közbevágnak, megmagyaráznak. A kritikus meg majd megnézheti magát ebben a NER-es „jogállamban”.
Most mindenre kézenfekvő a válasz: nekik sem könnyű, hiszen ugye a járvány. Hát igen, a járvány. Ha a szerencsétlen szakértő, politikus, újságíró, valaki (nem kívánt azonnal törlendő!) rámutat, hogy a miniszterelnök, a szakpolitika látszatintézkedéseket hoz, leintik, lekeverik. Hiába mondja a szakértő egyre hangosabban, hogy Orbán szándékosan igyekszik elnyújtani a pandémiát. Ahelyett, hogy lokalizálni próbálná a gócokat és a helyzetre, környezetre megfelelő intézkedésekkel igyekezne helyben tartani a fertőzést, össze-vissza intézkedik. Aztán a szakértő abbahagyja az okoskodást és rájön, hogy jobb, ha belesimul a kórusba, mert nem lesz munkája, nem kap kitüntetést, nem léptetik elő.
Azt mondja a barátom, hogy neki a testvére agronómus volt, amikor még voltak termelőszövetkezetek, s abban agronómusok. Nem tudom, vannak-e még. Évtizedek óta nem hallottam bemutatkozni senkit így: X. Y. agronómus vagyok. Pedig ez valamikor nagy presztízsű foglalkozásnak számított. Az anyák szemét elfutotta könny, ha az agronómus beköszönt a lányos házba. Szóval akkoriban gyakori volt a száj- és körömfájás, leginkább a nagy szarvasmarha telepeken. Azonnal és rutinosan lezárták az egész falut. A faluőrség sorompókat állított az utakon. Lélek se be, se ki. Még a kaját is csak a sorompóig vitték. Ott kirakták, s mikor elmentek, jöttek a falusiak, s bevitték oda ahová kellett. 20-30 nap alatt a járvány lezajlott. Aki az erdőn át próbált kiszökni a helységből, ha elkapták, még jól járt, ha csak megverték. Volt, hogy a rendőr vitte el.
Most meg nyitunk, zárunk. Nincs egy „emberagronómus”, aki megmondaná, hogy mit kell tenni, de nem is érdekli a kormányt. Majd ők tudják. A Kásler miniszter, ha van kis ideje a csont-puzzléból feltekinteni, a Dr (!) Parragh László, aki ehhez is ért, nem csak a felsőoktatási kvóták megállapításához, a halszemű Gulyás Gergely és mindenek felett a mindenhez is értő Orbán Viktor. A felelősséget persze nem vállalják. Mondja meg a nép, hogy mit szeretne. „Pontosan” feltett kérdésekre lehet igen-nem válaszokat adni. A végeredmény meg úgyis az lesz, amit a miniszterelnök akar, mert mindig az van. Viszont a megkonzultált nép már viszi a balhét!
Most akkor mondja meg az ellenzék, hogy mit kellene tenni? Valójában minden kormányzati megnyilatkozás oda tendál, hogy az ellenzék a nép ellensége, és támadja a felkészült és tettrekész kormányt. Hogy ezer éve van kidolgozott járványügyi eljárás az ilyen esetekre?! Még az a jobbik eset, ha csak azt vágják a képükbe, hogy nem is akarják a járvány megfékezését. Meg oltásellenesek, meg halálpártiak.
Váltig állítja az én barátom, hogy a kormány akárhányszor bizonyítja/bizonyította már be az alkalmatlanságát és társadalom-ellenességét, mégis rá fognak szavazni. Leginkább a kis falvakban, meg ott, ahol mindenki mindenkit ismer. Újabban már legális a szavazólapok lefényképezése is, és csak az kapja meg a szavazóhelyről távoztában a három kiló krumplit, aki bemutatja a Fideszre leadott szavazólapjáról készült dokumentet. Ha nem a krumpli miatt, akkor azért készül a fénykép, mert meg vannak félemlítve az emberek, zsarolják őket a nyomorukkal, a segélyekkel és a közmunkával. Ez bizony félelmetes így a XXI. században. Fél a rendőr, az orvos, a köztisztviselő, fél az újságíró, a szerkesztő, a riporter, fél a fél ország, akinek még van mit féltenie. Család, unoka, gyerek.
Nekem erről a hajdanában általam meglehetősen kedvelt Fábry Sándor egyik története jut eszembe. Fábry mesélte, hogy náluk a családban soha nem ettek, bár minden nap vásároltak friss kenyeret. Az anyukája azonban, amikor a frissért nyúlt volna, mindig résen volt és ráförmedt: Először a tegnapit! Csak egyszer, egyetlen egyszer kellett volna azt az előző napi szikkadt kenyeret kidobni, és attól kezdve minden nap frisset ehettek volna…
Ezt a terrorista, inkompetens, tolvaj kormányt is csak egyszer kell leváltani és attól kezdve nem kellene többé félnie senkinek. Helyrezökkenne végre az idő. Ezt kell tudatosítani a választókban.
