A háború újból lehetséges?

Posted by

Molnár Gusztáv
>Mivel egy korábbi  bejegyzésemben arról írtam, hogy egy olyan világban élünk, „amelyben a háború újból lehetséges”, gondolom, tartozom némi magyarázattal. A háború, konkrétan egy kínai-amerikai katonai konfliktus lehetősége Mearsheimer és az Allison-féle Thuküdidész-csapda kapcsán már évek óta téma ebben a blogban. Egy status quo-nagyhatalom nem tűrheti el, hogy egy feltörekvő nagyhatalom fenyegesse globális és regionális (esetünkben: kelet-ázsiai) hegemóniáját, ha pedig attól fél, hogy ez a fenyegetés egyre komolyabbá válik, akkor a háborúval mint reális lehetőséggel kell számolnunk.

Most azonban azt hiszem, ennél már jóval többről van szó. Kelet-Ázsiában kezdenek szépen kirajzolódni a frontvonalak. Japán kormányzati források szerint amikor a virtuális Quad-csúcsot követően az amerikai védelmi miniszter legutóbb, Blinken külügyminiszterrel együtt, Japánba látogatott, megállapodott japán megfelelőjével abban, hogy „egy Kína és Tajvan közötti katonai összecsapás esetén szorosan együtt fognak működni”. Ez a kérdés valószínűleg nem most merült fel először, ugyanis egy 2021 februárjában megjelent publikációban, amelyben a valószínű szövetségesi és partneri szerepeket veszik számba egy tajvani katonai vészhelyzet esetén, Japánról és Ausztráliáról, valamint természetesen Tajvanról azt írják, hogy az ő részükről „közvetlen katonai szerepvállalás”-ra lehet számítni.[1]

Ugyanakkor azzal nem számolnak, hogy Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam, Indonézia, Malajzia és India is vállalna ilyen szerepet. Ez azonban a közeljövőben megváltozhat, ugyanis latolgatják az 1973-ban dezaktivált 1. flotta újjáélesztését, amelynek valószínűleg Szingapúrban (itt már van egy 1000 fős amerikai kontingens, amely a jokohamai japán bázison lévő hadihajók és tengeralattjárók indiai-óceáni működését segíti) vagy esetleg a Dél-kínai-tengerre néző vietnami Cam Ranh Bay-ben lehet majd a bázisa, ahol korábban amerikai, majd később szovjet tengerészeti támaszpont működött.

Vietnam újabban egyre hangosabban jelenti be szuverenitási igényét a Paracel- és Spratly-szigetekre, amelyeket Kína is a sajátjának tekint, így ideális partnere, sőt szövetségese lehet Amerikának.

Amerika kulcs-szövetségese azonban Japán, amely – úgy látszik – mindenképpen szeretné elkerülni azt a rá nézve rendkívüli presztizsveszteséggel járó helyzetet, hogy immár nemcsak gazdaságilag kénytelen Kína mögött elhelyezkedni a sorban, hanem – amennyiben Amerika a tajvani kérdésben meghátrál, és ezzel elveszíti kelet-ázsiai primátusát – geopolitikai szempontból is közvetlenül Kínával, vagyis tradicionális riválisával szemben kerül hátrányos helyzetbe. Amerika túlnyomó jelenléte mindeddig jótékonyan elfedte ezt a kellemetlen tényt, és Tokió talán éppen ezért harciasabb most a kelleténél.

ujhet.com

Címkép: Amerikai katonák kiképzése Délkelet-Ázsiában