12 percet töltött a világűrben és három napot az erdőben

Posted by

A visszatérés azonban nem ment egyszerűen. Űrruháját a belső nyomás annyira felfújta, hogy nem tudott visszatérni a zsilipkamrába. Végül – miután csökkentette a levegő mennyiségét a szkafanderében – sikerült bejutnia az űrhajó zsilipjébe.

Ráadásul a küldetés kalandjai ezzel még nem értek véget. Nem működött az automata leszálló rendszer sem, ezért a legénység kézi vezérléssel tért vissza a Földre. Kétezer kilométerre a tervezett helytől, az Uralban landoltak. Egyébként ez volt az űrkutatás történetének első kézi vezérlésű leszállása. Leonov visszaemlékezései szerint három napot vártak az erdőben, mielőtt megtalálták őket, a szovjet rádió pedig bemondta, hogy a repülés utáni szabadságon vannak. Valójában megtalálták őket elég hamar, csak a sűrű erdő miatt a kutatóhelikopter nem tudott leszállni, de meleg ruhát és ellátmányt ledobtak nekik.

leonov-budapestLeonov Gagarinhoz hasonlóan nagyon népszerű volt a keleti blokkban, többször ellátogatott Magyarországra is. A képen az űrhajós 1966. április 4-én, Budapesten. (Fotó: MTI/Vigovszki Ferenc)

Egyébként a NASA is nem sokkal a szovjetek után sikerrel járt, Ed White a Gemini–4 küldetésén néhány hónappal később, június 3-án tett sikeres űrsétát. Ezután az űrséták folyamatosak voltak az amerikai-szovjet űrversenyben és később is. 1969-ben a szovjetek megvalósították az első, több űrhajóssal végzett űrsétát. Az első holdséta, ami egyben az első bekötetlen űrséta is volt, 1969. július 21-én történt, amikor Neil Armstrong a Holdra lépett. Az első, nyílt űrben végzett bekötetlen űrsétát Bruce McCandless végezte 1984-ben a Challenger űrsikló repülésén. Szintén 1984-ben Szvetlana Szavickaja lett az első női űrhajós, aki űrsétát tett – ekkor végeztek először komoly javítómunkát is egy űrséta alkalmával.

Mára már nem csak amerikai vagy szovjet privilégium az űrséta, 1988-ban egy francia űrhajós volt az első a két nagyhatalmon kívüli, aki kijutott az űrbe. Azóta japán, ausztrál, kanadai, svéd, olasz és angol ember is tett űrsétát. 2008-ban pedig a kínaiak önerőből, a Shenzhou–7 küldetésén megtették az első kínai űrsétát is.  Eddig a leghosszabb űrséta 8 óráig és 56 percig tartott 2001-ben, a NASA űrhajósai, Susan Helms és James S. Voss részvételével. Összességében pedig Anatolij Szolovjov űrsétái tartottak a leghosszabb ideig, a kozmonauta 16 alkalommal, összesen 82 órát és 22 percet töltött szkafanderben az űrben.

Az űrséták még ma is veszélyesek, akár űrszeméttel vagy mikrometeoritokkal is találkozhatnak az űrhajósok – a Földtől távol a hatalmas pályasebesség miatt akár egy apró szemcse is károkat okozhat. Szintén veszélyforrás, hogy az űrhajónak ütközve akár ki is lyukadhat az űrhajós szkafandere, ami gyors halálhoz vezethet. A filmekből az a jelenet is ismerős lehet, amikor az űrhajós elsodródik az űrhajótól. Ilyen esemény azonban eddig szerencsére a valóságban nem történt.