Hungarian Pravda

Posted by

Fábián András
>Mielőtt a géphez leültem volna, azon elmélkedtem, hogy milyen megszólítással kezdjem az írásomat. Olyanra lett volna szükségem, amelyben nem szerepel sem a „kedves”, sem a „tisztelt”. Nem tartalmazza továbbá a „miniszterelnök” és az „úr” szót sem. Egyszerűen azért, mert akinek szántam mindezekre a titulusokra méltatlan és alkalmatlan. De aztán győzött a józan ész. Régi vesszőparipám ugyanis, hogy úgynevezett nyílt levelet nem olvasok. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a levél diszkrét és személyes műfaj, ami a címzettnek szól. Márpedig a nyílt levelet pont a címzett nem szokta elolvasni, akkor meg pont nekem mi közöm lenne hozzá.
Ezért aztán – némi megkönnyebbüléssel afelett, hogy ily módon felmentettem magam a meddő levélírás hagyományos formai megkötöttségei alól – már nem is izgatott, hogy ki olvassa és ki nem azt, ami alant következik. Rá is térhetünk tehát mai témánk lényegére.
Azt olvastam, hogy a Karmelita Kolostor kis embere megelégelte a világszerte terjesztett hamis hírek tömegét erről az ő kis belterjes birodalmáról. A budai vár biztonságos sasfészkében gubbasztva, menekülőútvonalak és titkos alagutak védelmet nyújtó közelségében, hasonszőrű talpnyalóitól körülvéve meditálhatott azon, amit Bródy János már évtizedekkel ezelőtt is pontos kérdés formájában megfogalmazott: „Mért van, hogy a magyar nyelvet nem érti senki, nem érti senki, és nem is akarja megtanulni?!”
Bizonyos Kovács Zoltán nevű janicsár vágta oda nem is egyszer más országok félművelt véleményvezéreinek, akik soha nem voltak jelen és nem is lettek nevesítve, hogy mit akar a nyomorult tőlünk, hiszen nem is tud magyarul. Ilyenkor én szelíd malíciával magamban mindig hozzátettem Shakespeare örökbecsű szavait: Több dolgok vannak földön és égen, Kovács Zoltán, mintsem bölcselmetek álmodni képes. Külhonban is van például nemzeti sajtó- és tájékoztatási iroda, szerkesztőségi lapszemle, sajtólevelezés, nota bene: ha nagyon érdekel valakit valami, akkor fordítást is kérhet erről-arról. Különösen igaz ez más országok kormányaira, politikai szakértőire, akik és amelyek nem bízzák a tájékozódást csupán a sajtóra, hanem saját forrásokat kérdeznek, diplomáciai szolgálatot működtetnek. Mi több, katonai- és polgári hírszerző szolgálatokat pénzelnek, és ezek ügynökei és informátorai aztán beszivárognak a célországok döntéshozatali központjaiba. Onnan küldik pontos jelentéseiket.

Tudnia kellene ezt persze a mi Kovács Zoltánunknak is, hiszen éppen mostanában létesít a főnöke a kínai és orosz hírszerzéssel karöltve, magyar állami támogatással banknak, egyetemnek álcázott hírszerző rezidentúrákat Budapesten. Nyilván tudja is, csak épp szemérmesen félrenézett, vagy nagyon is komolyan tartja a titkot, amit már mindenki ismer. Ehelyett nagy betűkkel hirdeti az ő nagy főnöke, a kis ember, hogy „Magyar Magyarországot és európai Európát akarunk. Ez csak akkor lehetséges, ha azt is megerősítjük, hogy keresztény Magyarországot akarunk a keresztény Európában.”

Node, miről is van itt nagyba’ szó? – kérdem tisztelettel az olvasót. Arról van szó, hogy ez a mi bölcs hegyitörpénk, kolostori kedves nővérbe oltott nemzetvezetőnk azt találta ki, hogy ő majd angol nyelvű internetes honlapon fogja tájékoztatni a nagyérdeműt a színtiszta igazságról. Lerántja a leplet a gonosz ellenzék nemzetromboló, az országot finoman szólva is rossz színben feltüntető, ellenzék által terjesztett hamis információkról. Fake news! – ahogy azt a narancssárga fejű, bukott amerikai elvbarátja rávágta minden olyan állításra, amely gonosz mesterkedéseiről ki merte mondani az igazat. És lőn. A gondolatot tett követte és itt már meg is tekinthető, mert elkészült a nagy mű, igen. https://primeminister.hu/?fbclid=IwAR1Y_qwxvDcD9hUnOj0NCHwbN0M9RupfC9nE_b29NbXxaOXC12AZcu5ROIw).

Száz százalékig biztos vagyok benne persze, hogy a sameszok írják, szerkesztik, és egy egész fordítóiroda fordítja (természetesen jól fizetett, kormánypárti tulajdonossal) az emberke szellemi végtermékeit. „Orbán Viktor egy antikommunista mozgalmat alapított a szovjetek által megszállt Magyarországon, politikai karrierje kezdete óta küzd a magyar nemzeti egységért és függetlenségért, és ezalatt négyszer vált (!) kormányfővé.” Hős ő, na! Egymaga húzta ki hajánál fogva a nemzetet a kommunizmus mocsarából, mint tudjuk. Ő kergette ki az oroszokat az országból, hogy aztán nagy suttyomban visszacsempéssze őket. Ehhez képest az ő antikommunista mozgalma elég nagyot merített a bolsik, Sztálin és a német fasiszták módszertanából. Mégis, ezzel a beköszöntővel kezdődik az ő igazsághirdető oldala. Ilyen őszintén. Szíve joga, pénzünk is van rá, mint a pelyva. Amíg a választók türelmét sikerül neki kordában tartani, addig teheti is.

Nem terhelem egyébként tovább az olvasót a magyarról angolra tükör-fordított frázisok tömkelegével. Magyarországon mindenki jobban tud angolul, tehát ki-ki lássa a saját szemével, ha van rá ideje, van hozzá ízlése. Most inkább adnék néhány tippet a kis embernek, hogy mely álhíreket (you know – fake news!) kellene/lehetne tollhegyre tűznie az elmúlt napok terméséből. Már csak az ostoba külföld tisztánlátása érdekében is. Csupán felsorolás jelleggel és fontossági sorrend nélkül, de legkevésbé sem a teljesség igényével innen-onnan összeollózva:

  • Magyarország jobban teljesít.
  • „Orbán Viktor olyan ember, aki szereti a hazáját, szenvedélyes a családja iránt, intellektuálisan kíváncsi, versenyképes a sport terén, hű Istenhez, és számos válságot sikerült kormányfőként kezelnie. Ezek a jellemzők és tapasztalatok határozzák meg, hogy Orbán Viktor hogyan gondolkodik a világról, és mi vezérli őt vezetőként.” Hupsz! Ez a mesebeli jellemzés megint a szépséges, új, angol nyelvű honlapon ugrik az ember szeme elé. Szinte minden szava hazug és szemforgató (kivétel az a, az és meg a hogy).
  • Soros, Gyurcsány, Karácsony…
  • Együttműködünk az ellenzéki önkormányzatokkal és természetesen kötelességünk segíteni azok munkáját is, és ezt meg is fogjuk tenni…
  • A járványhullámról: „Kórházi ágy, maszk, védőfelszerelés, lélegeztetőkészülék van, és orvos is van, de nem elég: a számok azt mutatták, ha így megy tovább minden, akkor 50 százalék esély van arra, hogy a kórházak kibírják a terhelést. “Most, hogy meghoztuk az intézkedéseket, ez a valószínűség 99,99 százalék”.
  • „Soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek velünk egyet.” (Hangos röhögés az EP padsoraiban)
  • Az ellenzék oltásellenes hangulatot terjeszt.
  • “Brüsszel rendeli meg, szállítja le, osztja szét (a vakcinát), és nem azért halad lassabban az oltás, mert ne lenne megszervezve, hanem mert nincs elég vakcina. Nem szabad nyilvánosságra hozni a szerződéseket, amelyeket az EU kötött a gyógyszergyárakkal, mert kiderülne, hogy rossz szerződéseket kötöttek, ezért nincs elég oltóanyag” (Kérdés az oltásellenes ellenzék padsoraiból: Hol van másfél millió oltóanyag, amelyet már beszállítottak az országba?)
  • Sorosék kezébe került az előválasztás… (KESMA-hír)
  • „A magas halálozási arányszám miatt nem a kormányt terheli a felelősség…”

És ebben a pillanatban a szerző észreveszi, hogy mennyire kilátástalan feladatra vállalkozott, pedig csak pár eklatáns példát akart felsorolni. A hazug állítások és az ország érdekeit semmibe vevő nyilatkozatok, a Fake news kategóriába sorolható információk felsorolásához 11 év minden napja is kevés lenne. Ezért azt javaslom, hogy a kis ember angol nyelvű propaganda kiadmányát csak az olvassa, akit mulattat az abszurd, és jól akar szórakozni a bezártság e keserű és nehéz hétköznapjaiban. Attól tartok ugyanis, hogy valójában egy új álhírgyár születésének lehetünk épp tanúi, amelynek deklarált célkitűzése – harc az álhírek ellen – már a gondolat megszületésének pillanatában is kudarcos kísérlet volt. Az persze vitathatatlan, mint utaltunk is rá, hogy néhány milliárd forint közpénzt megint ki lehet majd osztani a rokonok, barátok és üzletfelek között.